„Amit vállaltam, illetve vállaltunk, az minden területen sínen van. E tekintetben a négy évre tervezett munkát sikerült két év alatt elvégezni. Itt az ideje átadni a stafétabotot a fiatal nemzedéknek” – indokolta sokak szerint váratlan, mások által viszont megjósolt lemondását a Mandinernek Csák János.
Államigazgatási tapasztalat nélkül érkezett a kormányba, nem tudta megfelelően irányítani az apparátust és annyi kudarcos ügy köthető hozzá, hogy egyszerűen elfogyott körülötte a levegő – mondta a kultúra és felsőoktatás területére rálátó forrásunk Csák Jánosról, akinek már 2022-es miniszteri debütálása sem aratott osztatlan sikert: friss innovációért felelős miniszterként egy kőkorszaki ppt-prezentáció segítségével vázolta terveit vagy a kultúráért felelős kormánytagként hibás vonatkozásban használta az Odüsszeiát.
Üres székek
Tavaly júniusban a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) nyilvános közgyűlést tartott a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) épülete előtt. A Szövetség javaslatokat tett az előadó-művészeti szervezetek nyilvántartásával és finanszírozásával kapcsolatban, miután közfelháborodás övezte a KIM előadó-művészeti szervezetek támogatási összegeiről szóló bejelentését – a FESZ-tagok közül sokan semmit vagy elenyésző összeget kaptak, holott olyan elismert formációk voltak köztük, mint a Fodor Tamás alapította Stúdió K Színház. A közgyűlésre meghívták a kulturális tárca tagjait, végül egyikük sem jelent meg. A közgyűlésen végül a meghívott döntéshozók hűlt helyéhez intézték mondandójukat a független kulturális éra szereplői – ez a kép jól jellemzi a Csák János-féle tárca működését, amelynek során több központi, arctalan intézkedés történt, egyeztetés nélkül.
Homofóbia a múzeumban
Tavaly ősszel L. Simon Lászlót, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját a miniszter azért távolította el posztjáról, mert a direktor nem tett maximálisan eleget a gyermekvédelminek nevezett homofóbtörvény betartásának. A Word Press Photo kiállítást a könyvdarálós Duró Dóra, a Mi Hazánk politikusa jelentette föl annak okán, hogy a tárlat LMBTQ+-kisebbség elleni erőszakot, illetve egy fülöp-szigeteki meleg idősotthon lakóit ábrázoló képsorozatot is bemutat. Duró Dóra szerint a Nemzeti Múzeum ezzel megsértette a homofóbtörvényt. L. Simon László a kulturális tárca kérésére úgy intézkedett, hogy a múzeum feltüntette: a kiállításra 18 éven aluliaknak nem adnak el jegyet, mindemellett a közösségi oldalán köszönte meg Dúró Dórának az ingyenreklámot, a botránykeltés után ugyanis özönleni kezdtek a látogatók a tárlatra. Ám hamar kiderült, a Nemzeti Múzeum nem ellenőrizheti a látogatók életkorát, ezzel ugyanis megsértené mivel az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletét. Csák János ezután kirúgta L. Simon Lászlót, kétséget sem hagyva afelől, hogy mindez a World Press Photo-ügy miatt történt.
Kiszivárgott törvényjavaslat
A kultúrát érintő lényegi kérdésekről gyakran az M5, a HírTV, valamint az ATV adásaiban, a Mandiner hasábjain és az Indexen nyilatkozott, olykor énekelt a miniszter. Az M5 Ez itt a kérdés… című műsorában jelentette be, hogy Demeter Szilárd nyerte a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatói pályázatát, és létrejön a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ, amely holdingként hat kulturális intézményt integrál, az MNM-et, a PIM-et, az Országos Széchényi Könyvtárat, a Természettudományi Múzeumot, az Iparművészeti Múzeumot és a Vendéglátóipari Múzeumot. Az Index kiszivárogtatott egy lehetséges, a kultúra központosítását szorgalmazó törvénytervezetet. Csák János cáfolta, hogy a jövőben a megyei hatókörű városi színházak a Nemzeti Színház, a zenekarok a Nemzeti Filharmonikusok, az alkotóművészek a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Művészeti Akadémia, a múzeumok pedig a Magyar Nemzeti Múzeum ellenőrzése alá kerülnének, ám a lehetséges centralizáció azóta is borzolja a kedélyeket.
Önkény jellemezte Csák viselkedését az Opera főigazgatói posztjára kiírt pályázat esetén. A szakmai bizottság az Operából időközben elbocsájtott Kesselyák Gergelyt találta a legalkalmasabbnak a főigazgatói posztra. Gyakorlatilag minden jelentkező több vokssal büszkélkedhetett, mint Ókovács. A KIM utólagos közleménye szerint Csák János döntését két alapvető szempont szerint hozta meg, egyrészt a művészeti szakmai beágyazottságot, másrészt egy nagy szervezet vezetésében szerzett komoly tapasztalatot helyezte előtérbe, és így döntött Ókovács Szilveszter mellett.
Egyetemek kiszorulva
Csák János a kultúra mellett a felsőoktatásért is felelt. Tevékenységének köszönhetően tavaly ősszel botrány kerekedett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) rektorválasztásával kapcsolatban. Az nagy nemzetközi reputációjú intézmény – amelyről úgy nyilatkozott, hogy annak „oktatási, kutatási és nemzetközi teljesítménye siralmas” – élére kiírt pályázat hazai és nemzetközi tiltakozások sorát váltotta ki, majd jelöltje, Keller Andrást fenyegetést és gyűlöletkeltést emlegetve visszalépett. Az intézményt azóta is Kutnyánszky Csaba oktatási rektorhelyettes vezeti.
Az egyetemi modellváltásokat még elődjének idejében erőltette át a kormány, ám a modellváltott egyetemek Erasmus+ és Horizont Európa európai uniós programokból való kizárása már Csák János minisztersége idején történt. Az Európai Unióval való egyeztetésekkel Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési minisztert bízta meg a kormányfő, azonban a tárgyalások megrekedtek, a diákcsere és a kutatási programokból kiszorultak a magyar diákok és tanárok.
Nincsenek könnyű helyzetben az állami egyetemek sem. Februárban az Eötvös Loránd Tudományegyetem dolgozói nyílt levélben fordultak a kormányhoz méltó béreket követelve, a kezdeményezéshez csatlakozott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem, azaz az öt állami egyetem közül négyben több mint háromezer munkatárs tartja elfogadhatatlannak, hogy a fenntartó nem biztosít forrást a magas színvonalú egyetemi oktatáshoz, kutatáshoz, alkotáshoz, továbbá a tisztességes bérezéshez és hallgatói juttatásokhoz. A kormány és az intézmények szakszervezetei tárgyalásba kezdtek, jelenleg várják a kormány ajánlatát.
Hankó Balázs – felkért kulturális miniszter – május 29-én még felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkárként a Mandinernek adott interjújában így nyilatkozott erről: „Teljesen egyértelmű a kormány álláspontja: a bérkövetelés jogos. (...) Látni kell azonban azt is, hogy a háború miatt feszített a költségvetés. Ebből kifolyólag időt kérünk arra, hogy megfelelő megoldási javaslattal tudjunk előállni.”
Meglepődve hallották Csák János lemondásának hírét – reagált lapunknak Dráviczki Sándor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke, aki egyben gratulál Hankó Balázsnak az előléptetéshez. A szakszervezeti vezető a Népszavának elmondta, nagyon jó munkakapcsolatot tudtak kialakítani Hankó Balázzsal, akinek van rálátása a területre. A tárgyalásokkal kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta: az állami egyetemek dolgozóinak béremelésével kapcsolatban helyi szinten próbálják megvalósítani az egyeztetéseket.
Kerestük a Zeneakadémiát és az Akadémiai Dolgozók Fórumát a miniszterváltás kommentárját kérve, ám cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.
Nemzeti identitás és Kárpát-medencei dimenzió
Az exminiszter gyakran emlegette a magyar identitást, a nemzeti értékeket, de Csák János ízléséről vagy az általa kedvelt kulturális területről hivatali ideje alatt nem tudtunk meg sokat, lehet, eztán sem fogunk.
Utódja, Hankó Balázs kulturális területen két célt tűzött ki: a nemzeti identitásunk megőrzését és a magyar kulturális élet értékközvetítő szerepének erősítését. – Arra törekszem, hogy azokat a személyeket és csoportokat, akik értékeket teremtenek, megbecsüljük és további alkotásra sarkalljuk. A magyar kultúra gazdag és különleges. Feladatom és szándékom, hogy egyszerre lehessen a népi kultúrát vagy az anyanyelv ápolását mindennapjaink részeként megtartani, és a magas kultúra alkotásait is megvédeni. Ez az a magyar modell, amelynek nemzetünk jövőjének Kárpát-medencei dimenzióban kell biztos alapot adnia, és ez az a versenyképességi fordulat melyet Európának is ajánlunk július 1-től kezdődő elnökségünk során – mondta Hankó Balázs az MTI-nek adott interjúban.
Az utolsó parancs van érvényben
Kerestük Demeter Szilárdot, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatóját, kérdéseinkre írásban válaszolt:
Kommentálja-e Csák János lemondását?
Hogy ki a miniszter, ki nem, az nem az én kompetenciaszintem. Az én dolgom az, hogy bárki legyen is a miniszter, a rám bízott feladatot elvégezzem.
Gondolja, hogy a miniszter lemondása befolyásolja bármennyire is az Ön pozícióit?
Eddig se a pozíciók érdekeltek, hanem a feladat. Munkából pedig van bőségesen. Többször is nyilvánvalóvá tettem, hogy én Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz szegődtem, ha változtatni akar, akkor majd szól, addig az utolsó parancs van érvényben.
Az eddig kiszivárgott kulturális törvény változni fog?
Remélem. Ugyanis még csak ezután megy egyeztetésre, a szakmának, különböző döntéshozóknak stb. minden bizonnyal lesznek javaslatai, amiket megfontolhatnak a törvényhozók. Jó lenne végre egy koherens jogszabályi háttér, ami erősíti a magyar kultúra egészét.
Elszalasztott lehetőség
A Katona József Színház, az Örkény Színház, a Radnóti Színház, a Trafó és a Városmajori Szabadtéri Színpad nyílt levélben üzent a Országos Színházi Találkozó (másnéven re:oszt) szervezőinek, a KIM illetékeseinek és a szakmai közvéleménynek. A Máté Gábor, Mácsai Pál, Kováts Adél, Barda Beáta és Benkő Nóra aláírásával végződő levélben megfogalmazták, sajnálattal értesültek arról, hogy a minisztérium államtitkára más irányú elfoglaltságára hivatkozva két nappal az esemény előtt lemondta részvételét, és ezért elmarad a kaposvári re:oszt nyitónapjára, azaz mára tervezett első szakmai konferencia nap, ahol kulturális törvényről lett volna szó. Az aláírók úgy fogalmaztak, a KIM élén történt személycsere nem változtat azon, hogy a magyarországi színházi élet sok évi szünet után újjáéledő legfontosabb seregszemléjének szervezői „egy valós találkozásokra és szakmai eszmecserékre alkalmas tér” létrehozását ígérték.
A levélben idézik Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár szavaira hivatkozva a színházak is elvárják az „érdeklődő és értő szellemet, de mindenek felett az egymás iránti feltétlen tiszteletet”. – Ennek jegyében felszólítjuk az illetékeseket, hogy ne ismételjék az Előadóművészeti Törvény módosításai során unalomig megismert gesztusokat, amikor látszategyeztetésekkel, érdemi párbeszéd nélkül, a színházi alkotók nagy részének kihagyásával születtek meg azok a keretek, amelyeket most nagyobb rendszerbe illeszteni szándékoznak. Felszólítjuk az illetékeseket, hogy hozzanak létre széles körű, a kulturális szakmák egészét bevonó egyeztetési fórumot, s ehhez használják fel az idei kaposvári re:oszt nyilvánosságát! – írják.
