Minden elemében gyenge eredményt ért el a magyar kormány az Open Budget Survey (OBS) költségvetési átláthatósági felmérés legújabb, 2023-as körében.
Az elérhető maximális 100 pontból 22-t ért el a magyar költségvetési rendszer, drasztikusan rontva a két évvel ezelőtti, 44 pontos eredményen és még messzebb került a megfelelő átláthatóságot jelentő 61 pontos szinttől.
Ezzel a vizsgált 125 ország rangsorában a 100. helyre csúszott le Magyarország, és ezzel a helyezéssel egyben a régió legrosszabb teljesítményét nyújtotta.
Jelenleg a magyar költségvetés átláthatósága olyan országokkal van egy csoportban, mint Kína, amely 101. lett a felmérésben, vagy mint Salvador, amely a 99. helyezéssel meg is előzte a magyar átláthatóságot, de Szaúd-Arábia is a 98. helyen végzett. Ezek tipikusan azok az antidemokratikus országok, ahol az állampolgároknak amúgy is korlátozottak a jogaik, de e csoportba tartoznak a gyenge vagy nem működő államok, például a lista utolsó helyén szereplő Venezuela, illetve Jemen és Afganisztán is.
A régióban messze
a magyar büdzsé átláthatósága a leggyengébb 22 ponttal, Ukrajna 38, Szerbia pedig 51 pontot ért el.
Lengyelország a megszerzett 59 pontjával már sokkal jobban teljesít, nem beszélve Romániáról és Csehországról (62-62 pont), illetve a bolgárok 79 pontos eredményéről, amely a 10. helyet jelentette a felmérésben. Az összesítés két évente készül el, 2021-ben még 44 pontot ért el Magyarország, a 2023-as drasztikus visszaesést főként a tavalyi költségvetési tervezés gyenge eredménye okozta. Mint az közismert, a magyar kormány 2023-as költségvetés tervezetét 2022 tavaszán nyújtotta be a parlamentnek, amit az júliusra el is fogadott. Ám az orosz-ukrán háború, a vártnál sokkal magasabb infláció és a rossz tervezés miatt 2022 decemberére kiderült, hogy már a költségvetési év indulása előtt, hogy az elfogadott büdzsé végrehajthatatlan. Ezért a kormány 2022 decemberében, közvetlenül a költségvetési év kezdete előtt saját hatáskörben, kormányrendelettel felülírta a jóváhagyott költségvetési törvényt, és a saját változatát kezdte el végrehajtani.
Vagyis 2023 január elsején
nem volt elfogadott költségvetése Magyarországnak, mert a költségvetés korábbi változata érvényét vesztette, míg a kormányrendelet törvényhozói jóváhagyás nélkül nem értékelhető költségvetési javaslatként.
Ez szembemegy a jogállamisággal, hisz kormány csak javaslatot tesz a közpénzek elköltésére, de arról az Országgyűlés dönt. A jóváhagyó döntést követően hajthatja végre a kormány a javaslatot. Éppen ez hiányzott, amikor a 2023-as költségvetés esetében a kormány lényegében új költségvetést alkotott rendeletével, ezt elkezdte végrehajtani, majd utólag kérte az Országgyűlés jóváhagyását.
A felmérés eredményei rámutattak, hogy az állampolgárok mellett az Országgyűlés is minimális szerepet kap a költségvetési folyamatokban. Pedig a költségvetési döntések, mint a kivetett adók típusa és mértéke, mire és hogyan költi el a kormány a beszedett pénzt, mekkora adósságot halmoz fel, mind hatással vannak a társadalomra, egyúttal az emberek, vállalatok által befizetett közpénz felhasználásáról szólnak. Épp emiatt szükséges, hogy ezekről megfelelő módon tájékoztassa a lakosságot a kormány, sőt bevonja a nyilvánosságot ezekbe a döntésekbe. A széleskörű nyilvánosság révén erősödhet a kormányzatba és a döntésekbe vetett bizalom, hatékonyabbá válhat a közpénzek felhasználása, ami a demokratikus intézmények erősödésében, kisebb költségvetési hiányban, alacsonyabb adósságszolgálati költségekben jelenhet meg.
Az átláthatóság hiányában
viszont a döntések „zárt ajtók” mögött születnek meg, és a közpénzek elosztásánál jellemzően azoknak kedveznek, akik a zárt ajtók mögötti döntésekben részt vehetnek.
Nemcsak érvényes költségvetése nem volt 2023 elején az országnak, de a bukott büdzsé tervezését megalapozó költségvetési irányelvek sem voltak nyilvánosak. Pedig ebben a kormány bemutathatná a tervezett költségvetési célokat, intézkedéseket és, hogy ezek miképpen illeszkednek a várható makrogazdasági, bevételi, kiadási keretekhez. Kedvező esetben ez nyilvános párbeszédet indít el a javasolt célokról, prioritásokról, de a kormány épp ezt akarja elkerülni.
A OBS felmérés szerint magyar költségvetési gyakorlatban egyetlen kiemelkedő elem van, az évközi jelentések megléte, azaz a Pénzügyminisztérium minden hónapban példamutató módon nyilvánosságra hozza az aktuális költségvetés hiányt és a főbb számokat. Hiányzik viszont a költségvetési rendszerből egy értékelő jellegű féléves jelentés, amelyben nemzetközi gyakorlat szerint a kormány nem egyszerűen leírná a költségvetés féléves alakulását,
hanem azonosítaná a kiadások, bevételek tervtől való eltéréseinek okait, felülvizsgálná a makrogazdasági előrejelzést és a költségvetési trendekkel kiegészítve becslést adna a költségvetés várható teljesülésére, javaslatot tenne a szükséges intézkedésekre, egyúttal értékelné a meghatározott célok teljesülését.
Ez a dokumentum tárná fel a költségvetés alakulásának okait és jelezné előre a várható éves teljesülést. A jelentés szerint még nagy hiány az úgynevezett „polgárok költségvetése”, amely hétköznapi nyelven, könnyen értelmezhetően, így rendszerint egyszerű ábrák segítségével mutatja be a költségvetést. Itthon ez eddig rendszeresen elkészült a költségvetési javaslatokhoz, azonban a kormányrendelettel átírt 2023-as költségvetésé elmaradt..
Csak úgy lazán, parlamenti jóváhagyás nélkül 1468 milliárd forinttal növelte a 2024-es költségvetési hiánycélt az Orbán-kormányNagyot alkottak az Orbán-kormány mókamesterei, közben már az éves terv 103 százalékánál tart a költségvetési hiányA költségvetés a Fidesz belügyévé vált
Az első teljes felmérés, azaz 2015 óta folyamatos lassú lemorzsolódás érzékelhető a magyar teljesítményben - mondja a lapunknak adott interjúban Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője.
A magyar helyezés az elmúlt években folyamatos romlott, miért ilyen gyenge a teljesítmény?
Ahhoz képest, hogy Magyarország EU-tag, OECD tag soha nem ütötte meg költségvetési átláthatóságban ezeknek az országcsoportoknak szintjét egyszer sem a mérések 2015-ös kezdete óta. Külön probléma, hogy miközben a legtöbb ország – és ebben közép-kelet-európai országok kiemelkedőek voltak -, javították a költségvetéseik átláthatóságát, addig a magyar kormány épp a másik irányba haladt, vagyis nem az szélesebb nyilvánoság, a nagyobb átláthatóság, a független felügyelet erősítése volt fontos, ennek eredményeként a magyar költségvetés egyre inkább a kormánypárt belügyévé vált.
Mik voltak magyar eredmény romlásának mérföldkövei?
Az első teljes felmérés, azaz 2015 óta folyamatos lassú lemorzsolódás érzékelhető a magyar teljesítményben. Ennek az első lépése volt a rendeleti kormányzás bevezetése, amikor 2017-ben olyan jogosítványokat kapott a kormány az elfogadott költségvetéstől való eltérésre, amik nem voltak indokoltak. Ezen helyzetet rontott tovább a Covid-járvány. A 2020-as járványt adta lehetőségeket a magyar kormány messze a nemzetközi gyakorlatnál nagyobb mértékben használta ki arra, hogy a költségvetést mag alá gyűrje. Ami külön veszélyes – és ez okozza 2023-as eredményekben a nagy esést –, hogy a Covid-válság múlásával sem állították vissza a korábbi nem túl erős költségvetési gyakorlatokat, hanem még az ukrajnai háborút is kihasználták arra, hogy ezeket a kevéssé demokratikus gyakorlatokat bebetonozzák. Azok a jogszabályok, amelyek eredménye a jelenlegi rendkívül gyenge helyezés, továbbra is érvényben vannak, vagyis nem várható változás ezen a téren.
A kormány idén végre szakított a tavaszi költségvetési vitával, ami a korábbi években rengeteg tervezési hibát eredményezett. Ezt tekinthetjük előrelépésnek?
Bár sokan fellélegeztek, hogy a kormány végre szakított ezzel a gyakorlattal, én hűteném ezt a lelkesedést. Azzal, hogy 2025-ös költségvetés benyújtását novemberre halasztották, és annak elfogadást december közepére tervezik, azt eredményezi, hogy az érdemi vita lehetősége a jövő évi költségvetési tervek kapcsán a kormány nem akar. Egy jól működő költségvetési rendszernek az lenne a feladata, hogy optimális szinten tartsa a vitákat a közpénzek felhasználásával kapcsolatban. Ha túl sok a vita, a költségvetési konfliktus, az sem jó, de ha elmaradnak a viták, az érvek ütköztetése, az is rontja a költségvetés átláthatóságát, egy novemberi költségvetési beterjesztés pedig épp ebbe az irányba mutat.
Végső soron miért fontos egy költségvetés átláthatósága?
Tapasztalt azt mutatja, hogy nincsen egyértelműen kimutatható összefüggés a költségvetés átláthatósága és az államadósaség finanszírozása között úgy, ahogy azt tankönyvszerűen elképzelnénk. Vagyis ha egy költségvetés nem kellően átlátható, akkor nem biztos, hogy csak magasabb kamattal finanszírozható. Ennek ellenére gyakorlati tapasztalat, hogy ha egy vagy több ország gazdaságával probléma merül fel, a befektetők először onnan menekülnek el, ahol átláthatatlanság van, hiszen ez növeli a kockázatot. Ilyen esetben a befektetők ugyanis éppen attól tartanak, hogy nem értesülnek arról időben, hogy valóban baj van az adott büdzsével.
Az Open Budget Survey módszertana
Az Open Budget Survey az egyetlen összehasonlítható, tényeken alapuló, független és rendszeres felmérés a költségvetési átláthatóságról, felügyeletéről és a társadalmi részvételről. A kétévente elkészített nemzetközi felmérés során a helyi szakértők (itthon a Költségvetési Felelősségi Intézet) nyolc költségvetési kulcsdokumentum elérhetőségét és információtartalmát vizsgálják. Kizárólag az időben közzétett, bárki által online elérhető kulcsdokumentumok értékelhetők. A kérdőívre adott válaszaikat tényekkel (például a költségvetési dokumentum releváns részének pontos hivatkozásával, jogszabályokkal, bárki által elérhető költségvetési adatokkal) kell alátámasztani, amit a felmérést koordináló International Budget Partnership munkatársai ellenőriznek. Ezt követően a válaszokat egy felkért független, anonim helyi szakértő mellett az adott ország kormánya is véleményezheti. A magyar kormány a korábbi felmérések során hozzájárult a teljeskörűséghez az észrevételeivel (amelyek indokolt esetben az eredeti választ módosították), de az előző felméréshez hasonlóan az OBS 2023 során visszautasította ezt a lehetőséget. A felmérés nem a hazai törvényi előírásoknak való megfelelőséget vizsgálja, hanem az egyes dokumentumokban közzétett információk teljeskörűségét és közérthetőségét méri. Így fordulhatott elő, hogy miközben magyar büdzsé átláthatósága nagyot zuhant 2021-ről 2023-ra, addig az megfelelt minden hazai törvényi előírásnak, hisz a jogszabályokat a kormány eszerint alakította, sokszor kihasználva az általa kreált rendkívüli jogrendet is.
