„Európa meghalhat” – mutatott rá Drezdában, a Frauenkirche, Németország egyik legszebb evangélikus temploma előtt elhangzott, elsősorban fiataloknak szóló hétfői beszédében Emmanuel Macron. A francia elnök Európáról szóló előadásában több olyan elem tűnt fel, ami már áprilisban, a Sorbonne-on mondott nagyívű előadásában is elhangzott. Rámutatott, innovációra, egységre lenne szükség az EU-ban, ezek jelentenék a túlélés zálogát.
Szimbolikus, hogy Macron háromnapos, vasárnap kezdődött és kedden befejeződő németországi látogatásának egyik fontos helyszíne a kelet-németországi Drezda, de önmagában az is fontos tényező, hogy nem egészen két héttel az európai parlamenti választás előtt látogatott el Németországba ezzel demonstrálva, hogy a voksolás után is fontos szerepet szán a német-francia tengelynek. A vizit jelentőségét jól jelzi, hogy 24 év után először tesz hivatalos látogatást francia államfő német földön.
Az utóbbi években számos bírálat érte Berlin és Párizs együttműködését, több kérdésben eltérő álláspontot képviseltek, többek között az Ukrajnának nyújtott támogatást vagy a védelmi politikát illetően, bár az utóbbi hónapokban valamelyest javult a két ország együttműködése. Macron látogatása során ezért is emelte ki több ízben: hazája számára kiemelten fontos a jó viszony ápolása Németországgal. „A francia-német kapcsolatok alapvetőek Európa számára" – erősítette meg. Egyúttal cáfolta, hogy a francia-német motor "köhögne".
Előzőleg Olaf Scholz kancellár is hasonlóképpen vélekedett. Egy előző hangsúlyozta, számos kulcsfontosságú uniós projektben „vállvetve haladnak” Franciaországgal. Olyan projektekről van szó, amelyek nagyon is érintik az EU jövőjét, köztük Magyarországét. Meg akarják szüntetni azt a gyakorlatot, amely szerint bizonyos uniós döntésekhez minden uniós állam- és kormányfő támogatására van szükség, ami a magyar kormánynak sorozatosan lehetőséget ad a zsarolásra, a való fenyegetőzésekre az egyes fontos uniós döntések előtt. Mint Scholz fogalmazott, „nagyon is egyetértenek” abban, hogy meg kell próbálniuk felszámolni „bizonyos területeken az egyhangúságot az európai állam- és kormányfők Tanácsában ". Rámutatott, az EU hatékonyabban működne, ha csak kétharmados többségre lenne szüksége az olyan területeken hozott döntésekhez, mint a kül- vagy az adópolitika.
A németországi látogatáson azonban nem csak az Unió jövőjét érintő kérdésekről esik szó. Központi szerepet kap Ukrajna további támogatásának témája is. Macron a Frank-Walter Steinmeier államfővel folytatott találkozója során egyfelől óva intett attól, hogy felhagyjanak Ukrajna katonai támogatásával, másrészt deklarálta, mit is jelent a béke a konfliktust illetően. „Ma a béke oldalán állni, annyit jelent, mint érvényt szerezni a jognak. A béke nem kapituláció. A béke nem jelenti az elvek feladását”. Ez a mondata akár a békét oly sokszor emlegető magyar kormánynak tett üzeneteként értékelhető. A francia elnök értelmezése gyökeresen más, mint a magyar kabineté: a béke nem azt jelenti, hogy Ukrajna tegye le a fegyvert, s adja fel az elveit. "A béke azt jelenti, hogy lehetőséget kell adni egy országnak arra, megvédhesse határait és szuverenitását" - jelentette ki Marcon hozzátéve, hogy egyebek között erről is szó esik majd a bilaterális védelmi- és biztonsági tanács keddi ülésén. Mint mondta, a tanácskozáson hangsúlyozni fogják: "a végsőkig" segíteni fogják Ukrajnát abban, hogy ellenállást tanúsítson. Úgy fogalmazott, Ukrajnát „felszerelik, elkísérik, kiképezik és felkészülnek minden forgatókönyvre, hogy tartós békét lehessen felépíteni, tehát egy olyan békét, amelyet a nemzetközi jog is tiszteletben tart”. A német államfő egyetértett vele abban, hogy nem szabad felhagyni Ukrajna támogatásával.
Macron állami látogatására eredetileg egy évvel korábban kellett volna sort keríteni. Az utazást azonban el kellett halasztania a Párizs Nanterre nevű külvárosában egy tinédzser halálát követő zavargások miatt. Ismétli magát a történelem, a francia elnöknek a napokban ismét válságmenedzserként kellett fellépnie: zavargások törtek ki Franciaország tengerentúli területén, Új-Kaledóniában. A Csendes-óceán déli részén fekvő szigetcsoporton a tervezett választási törvény reformja váltott ki ellenkezést. A zavargások hatására Macron úgy döntött, elhalasztják a reform életbe léptetését.
Emmanuel Macron elutazott Új-Kaledóniára, hogy nyugalomra kérjen a halálos zavargások utánOlimpiai fegyverszünetet sürgetett Macron