Az Orbán-kormány ne kérje, hogy az EU könnyítsen Magyarország hulladékhasznosítási céljain – követelte online sajtótájékoztatóján Szabó Rebeka, a Párbeszéd-Zöldek társelnöke.
Jelen állás szerint a gyűjtésben 2025-re 55, 2030-ra pedig 65 százalékos arányt kell elérni. Ehhez képest tavaly, amióta a Mol 35 évre megkapta a magyarországi hulladékgazdálkodás irányításának koncessziós jogát, minden hulladékfajta visszaforgatása jelentősen esett – fogalmazott a képviselő. A cég Mohu nevű szakcégétől korábban kapott adataik szerint 2023 második felére az elsőhöz képest üvegből 90, műanyagokból 80, gumiabroncsból pedig 50 százalékkal kevesebbet gyűjtöttek be. Míg a Mol nem ért az iparághoz, a tevékenységet eddig végző számos kisvállalkozó, az előnytelen szerződésajánlatot elutasítva felhagyott a begyűjtéssel, ami miatt az ágazatot szerinte jelenleg leginkább a káosz jellemzi. Szabó Rebeka arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a Mohu eredendően január 1-re ígérte a palackvisszaváltás indulását, a határidőt fél évvel kitolták és így máig csak elvétve bukkannak fel a rendszerben részt vevő termékek. A koncesszióval tehát a kormány tönkretette a hazai hulladékgazdálkodást – összegezte mondandóját az ellenzéki politikus, bejelentve: a helyzetkép frissítése érdekében újabb adatigényléssel fordulnak a Mohuhoz.
Más szakértők azt is hozzáteszik, hogy mindeközben az Orbán-kormány jelentősen – akár többszörösen, illetve uniós szinten is kiugró mértékben – emelte a különböző, lakosságon kívüli hulladékdíjakat, amely bevételek szintén a Mohuhoz kerülnek.
Bár a Mohunál lapunk érdeklődésére az ellenzéki párt közléseit nem kívánták véleményezni, a cégnél mind ez idáig következetesen kiálltak az új rendszer hatékonysága mellett: szerintük ugyanis az EU előtt vállalt hulladékhasznosítási célszámok elérését csakis a koncesszió biztosíthatja.
Szemétből jut pénzhez a főváros, a BKM tízmilliárdokért adja át kukásautóit és hulladékfeldolgozó üzemeit a Mollal közös cégnek