A 18 évesnél idősebb magyar fiatalok 51 százaléka tervezi, hogy elmegy szavazni a júniusi EP-választásokon – derült ki az Eurobarométer friss felméréséből, amelyben 15-30 év közötti fiatalokat kérdeztek az EU országaiban, többek között a politikához, demokráciához való viszonyukról. Ez nem túl acélos eredmény az EU 64 százalékos, vagy éppen a romániai fiatalok 74 százalékos arányához képest, de nem is tragikus, tekintve, hogy hazai megkérdezetteknek csak 28 gondolja, hogy a szavazás a leghatékonyabb módja a hangja hallatásának (az EU átlag 38 százalék).
Nincs min csodálkozni, már szavazókorba léptek az első olyan évfolyamok, amelyek iskolás éveiket teljes egészében a Fidesz kormányzása, és a központosított, „megreformált” magyar közoktatási rendszernek nevezett társadalmi kísérlet szabta kereteken belül élték. Amióta az eszüket tudják, Orbán Viktor van hatalmon és fogalmuk sincs, hogyan működik egy ország politikai váltógazdaságban. Hosszú évek óta azt hallgatják, hogy a kormánypártok leválthatatlanok tisztességes választásokon, amelyek az utóbbi időben legfeljebb annyi izgalmat tartogattak, mint a totó: vajon melyik közvéleménykutató tippel a legpontosabban.
Nem csoda hát, hogy a magyar fiatalok 31 százaléka azt érzi, a közösségi médiaplatformokon való véleménynyilvánításnak van a legnagyobb hatása. Mindennek fényében majdhogynem örömteli, hogy „csak” 26 százalék mondta azt, hogy nem érdekli a politika, sőt 42 százalék tett is valamit az elmúlt egy évben a társadalom megváltoztatásáért, például részt vett tüntetésen vagy aláírt egy petíciót. 76 százalék pedig azt gondolja, hogy így vagy úgy, de az EU hatással van a mindennapi életére, ez pedig a negyedik legmagasabb arány az uniós országok közül. Hogy valójában mennyien mennek majd el közülük szavazni, június 9-én kiderül. Mint ahogy a következő években az is eldől, bejött-e a mesterterv, sikerült-e az egyentankönyvekkel és -tantervekkel alázatos alattvalókat nevelni. Valami azt súgja, hogy nem.