Inkasszóval kellett beszednie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) a Jászberényi Szent Erzsébet kórház mintegy 57 millió forintos közteher-tartozását – értesült a Népszava. Lapunk úgy tudja: az összeg leemelése az intézmény számlájáról okozott némi problémát az adott időszakban a kórház egyéb napi fizetési kötelezettségeinek teljesítésében.
Az általunk megkérdezett szakértő bizarrnak ítélte, hogy az állami fenntartású intézmény tartozásának behajtására az állam indítson végrehajtást, de mint megjegyezte: a NAV-nak éppen az a dedikált feladata, hogy a köztartozásokat beszedje.
A jászberényi kórház története vélhetően nem egyedi, lapunk további két fővárosi kórházat – a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelő Intézetet, valamint a Károlyi Sándort – is talált a NAV-nál a végrehajtási eljárás alatt álló adózók listájában.
Megkérdeztük a kórházfenntartót, eddig hány alkalommal inkasszált a NAV az egészségügyben. Mely intézményeket érintette? Konkrétan mit jelent, ha egy kórház a végrehajtás alatt lévő intézmények listájára kerül? Az Országos Kórházi Főigazgatóságtól (OKFÖ) kapott válasz a konkrét kérdéseinket nem érintette, mindössze annyit írtak: „Értesüléseivel ellentétben hazánkban nincsen fizetésképtelen, állami fenntartású kórház. Kórházaink gazdasági működése stabil, köszönhetően a kormányzati beavatkozásoknak.”
Mint arról korábban beszámoltunk: március végén az egészségügyi intézmények tartozása – beleértve az egyetemieket és az egyháziakat is – már csaknem 110 milliárd forint volt. És míg 2023-ban átlagosan havonta 3,7 milliárddal nőtt ez az adósság, 2024-ben már havi 20 milliárddal. A finanszírozási anomáliák miatt a kórházak tavalyi kényszerű szolgáltatás-felfüggesztéseinek hátterében, az esetek 10-15 százalékában eszközellátási zavarok álltak. Korábban Takács Péter államtitkár több fórumon is jelezte az állandó eladósodást a finanszírozás átalakításával szüntetné meg. Úgy tudjuk, hogy az erről szóló tervei a kormány elé kerültek, ám azok 100 milliárd forintos költsége miatt, a kormány egyelőre elvetette ezt a megoldást. Április végén az államtitkár a Világgazdaságnak adott interjúban pedig arról beszélt, hogy csak azután érdemes pénzt önteni az egészségügyi rendszerbe, ha azt előbb már átalakították.
Már a gyógyítást nehezíti a kórházak eladósodása, havi 20 milliárd forinttal nő a kifizetetlen számlák összegeA kormány időről-időre kísérletezik azzal, hogy finanszírozáson kívüli eszközökkel javítson a kórházak katasztrofális gazdasági helyzetén. Korábban próbálkozott, hogy a törlesztésért cserébe, lemondatja a hitelezőket követeléseik egy részéről. Van az a lehetőség is, hogy a beszállítók követeléseit faktorálják, azaz, hogy ezeket az adósságokat csökkent értéken fölvásárolja valamelyik bank, s utóbb az állam azokat elégíti ki. Ilyenre már 2015-ben is volt példa, amit az Exonomx gazdasági portál idézett fel a minap. Miután 2014 év végén elmaradt az adósságrendezés, az egészségügyi intézmények 84 milliárd forintos tartozására az OTP Bank nyújtott faktorálási lehetőséget a beszállítóknak. Azóta megjelent egy másik, immár az OTP-vel is összemérhető pénzintézet a piacon. S mit arról tavaly júliusban a Népszava beszámolt: ebben az üzletben szívesen belépne üzleti alapon a közelmúltban létrejött új magyar tulajdonú szuperbank, az MBH.
