A palyazat.gov.hu oldalon még hétfőig véleményezhető a 108 milliárd keretösszegű, energiahatékonysági célú, uniós támogatásból álló otthonfelújítási hitelprogram. Bár az Orbán-kormány regnálása elmúlt 14 éve során több alkalommal indított költségvetési forrású lakásfelújítási programokat, azok szerkezete elsősorban nem az energiahatékonyság, hanem más társadalmi célok, így például a népszaporulat ösztönzését szolgálta.
Az sem állítható, hogy a kabinet eddig ne indított volna a háztartások számára, főleg uniós hátterű, vissza nem térítendő energiatámogatási programokat. Ám ezek vagy csak egy-egy lakossági eszköz beszerzését támogatták – olykor gyorsan lemerülő, jelképes kerettel -, vagy nem kifejezetten a fogyasztáscsökkentést, hanem például napelemek telepítését ösztönözték. Az se állítható, hogy az Orbán-kabinet eddig ne osztott volna vissza nem térítendő, épületenergiahatékonysági célú uniós pénzeket. Ám ezeket eddig kizárólag a lakosságon kívüli kör, így leginkább közintézmények kapták. Az se lenne igaz, hogy az Orbán-kabinet soha ne vezényelt volna le vissza nem térítendő lakossági épületenergetikai programokat. Csak épp azokat még a szociálliberális korszakban hirdették meg: az Orbán-kabinet e pályázatokat 2010 után csak lebonyolította, amelyek politikai babérjait learatták, de a sort nem folytatták. Bár a kormány ezután is indított lakossági épületenergiahatékonysági programokat, azokat, még ha gyakran kamatmentesen is, de vissza kellett fizetni. Az se lenne igaz, hogy az Orbán-kabinet ne áldozna bőkezűen egyes kiemelt energetikai céljaira: a politikailag jól hangzó, ám szakértők szerint kifejezetten a pazarlást ösztönző rezsicsökkentés – közvetve Putyin Ukrajna elleni háborúja – támogatására évente több ezermilliárdnyi közpénzt fordítanak. Az Orbán-kabinet tehát az elmúlt közel másfél évtized során meglehetős irtózni látszott a hatékonyságjavítási célú, vissza nem térítendő lakossági épületenergetikai támogatásoktól. Ez azért gond, mert szakemberek szerint minden további közműfejlesztést az uniós összevetésben is kiugróan pazarló hazai magánlakások fogyasztáscsökkentéséhez kellene szabni. Magyarán: minden másnál fontosabb. Különösen az 1990 előtt épült, 700-800 ezer, Kádár-kockának nevezett családi ház célirányos felújítása sürgető. Szakértők szerint ez évente százmilliárd körüli támogatást igényelne. Az Orbán-kabinet egyelőre a most felszabaduló uniós forrásokból pont ennyit szán a célra. A helyzetre jellemző, hogy a keret a kiírás szerint sem elegendő 20 ezernél több ház felújítására.
Kevés az otthonfelújításra szánt forrásAz RRF-REP-10.13.1-24 jelű pályázat az uniós támogatási rendszer része. A kiírás az MFB neve alatt fut: az ügyintézés a kereskedelmi fiókokban található MFB-pontokon zajlik. A pályázat jogosultjai kifejezetten az 1990 vége előtt épült, életvitelszerűen lakott hazai családi házak tulajdonosai vagy holtig tartó haszonélvezői. A kiírás keretében egy lakás célirányos felújítására, 14,3 százalékos önrész mellett, a hazai járások három átlagjövedelmi besorolásától függően, 58,33, 50, vagy 41,67 százalék vissza nem térítendő támogatás kapható, a többi pedig kamatmentes hitel. Az ingatlanonként igénybe vehető legmagasabb, 6 milliós összeg esetén ezekből az arányokból 1 milliós önrész, illetve, a legszegényebből a legmódosabb járásokig haladva, 3,5, 3 és 2,5 milliós vissza nem térítendő támogatás adódik. A legkisebb felvehető összeg 2,5 millió, az arányok pedig állandók. Mindemellett, ha a kölcsönigénylő – illetve az esetleges az adóstársával együtt számolt – bruttó átlagjövedelme meghaladja a 742 560 forintot, úgy a leggazdagabb, 399 840 forint alatt pedig a legszegényebb járásra szabott feltételekkel élhetnek, feküdjön az ingatlan bárhol is. Támogatható a szigetelés, a nyílászárók és a használatimelegvíz-rendszer cseréje, a melegvizes tárolótartály, valamint a kapcsolódó gázfűtés-korszerűsítés és helyreállítás. A beruházásokkal legalább 30 százalékos energiamegtakarítás a cél, amit a munkálatokat megelőző és követő, hiteles tanúsítvánnyal kell igazolni. Ettől elmaradó eredmény esetén a teljes összeg visszafizetendő. 40 százalék esetén további 5 százalék hitelt elengednek.
A „társadalmi véleményezés” már korábban beindult. Az Egyensúly Intézet több száz szakmai és piaci szervezet képviseletében hét módosítást javasolt a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. A szaktárca ezek közül időközben elfogadta, hogy ne csak gázhálózatra kötött családi házak kaphassanak támogatást.