Az ingatlanos szakmában is felemás a fogadtatása a várhatóan júniusban induló pályázatnak, mert míg az eddig megismert feltételeknek a lakóingatlan-állomány mintegy 28 százaléka, 1,3 millió családi ház felel meg, a keretösszeg csupán 20-25 ezer ház energetikai korszerűsítésére elegendő. Ez alig több, mint a célzott lakásállomány 1,5 százaléka, és a teljes hazai lakóingatlanok 0,43 százaléka - derül ki az Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) összeállításából.
Az otthonfelújítási korszerűsítési program keretében egymillió forintnyi önrész mellett legfeljebb 6 millió forint uniós forrás vehető igénybe, utóbbi a vissza nem térítendő támogatás és a kamatmentes hitel között oszlik meg – derül ki az Energiaügyi Minisztérium (EM) tájékoztatójából. A gázbekötéssel rendelkező házak számára elérhető támogatást szigetelésre, a meleg vizes rendszerek korszerűsítésére, valamint nyílászáró- és gázkazán cseréjére lehet fordítani azzal a feltétellel, hogy ezekkel a beruházásokkal legalább 30 százalékos energia megtakarítást érnek el. A részleteket a tervezett társadalmi egyeztetés után, a júniusi indulás előtt véglegesíti a kormány - jelentette be Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az M1-en tegnap.
A forrás szűkössége ellenére fontos első lépésnek nevezi az EU finanszírozta pályázatot Balogh László, az ingatlan.com vezető szakértője, amelynek sikere azon is múlik, hogy lesz-e folytatása. A másik ezzel kapcsolatos nyitott kérdés, hogy a pályázat nyomán nem lódulnak-e meg az építőanyagárak, amit a korábbi tapasztalatok alapján valós veszélynek lát az elemző. Fontosnak tartja, hogy ezúttal nem pályázati szempont a gyerekek száma és a gyerekvállalás.
Energetikai szempontból nagyon indokoltnak tartja az 1990 előtt épült családi házak (Kádár-kockák) felújítását Balogh László. Ez a lakosság mellett az államnak is érdeke, mert most a lakossági energiaszámlák jelentős részét rezsitámogatásokon keresztül a központi költségvetés fedezi. Ugyanakkor az is igaz, hogy a korábbi alacsony gázárak mellett nem volt igazából megtérülő beruházás a lakóingatlanok energetikai korszerűsítése – tette hozzá.
A szakemberek szerint a hazai lakásállomány érdemi megújításához legalább évi 100-130 ezer energetikai felújításra volna szükség, és mellette évi 40 ezer lakóingatlan teljes felújítására is. A jelenlegi helyzet tarthatatlanságát mutatja, hogy a 4,6 millióra tehető hazai lakóingatlan közel fele 70 évnél régebben épült. Külön gond, hogy az elmúlt közel másfél évtizedben érzékelhető módon nem sikerült előrelépni a hazai lakóingatlanok korszerűsítésében, aminek egyik legfontosabb oka, hogy hiányoztak az ezt támogató állami programok. Kivételt jelentett a bő egy éve véget ért Otthonfelújítási támogatás, amelyben a 3 milliós önerő mellé 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás járt – emlékeztetett Balogh László. Ennek keretében közel 200 ezer ingatlant újítottak fel, ám ezeknek csupán 40 százalékában végeztek energetikai korszerűsítéseket.
