A beszélgetés apropója Földes György A baloldaliságról című írása volt, amelyre a szakértő is reagált lapunk Szép Szó mellékletében. Antal Attila szerint a rendszerváltást követő időszak mélyebb értékelése sincs elvégezve, feltáratlanok azok a mozzanatok, amelyek szinte kódolták a NER eljövetelét.
A politológus két elemet tart fontosnak a hazai baloldal jelenlegi válságában. Egyrészt az elitje gyakorlatilag a nyolcvanas évektől sodródik a neoliberális folyamatokkal, amit egzisztenciális érdekek is motiválnak, ennek során elszakadt a társadalomtól, blokkolta az új szellemű baloldali törekvéseket, a liberalizmus felé terelve egy progresszív értelmiségi réteget. A másik nehézség, részben ennek köszönhetően, hogy a fiatalabb, baloldali szellemű nemzedék, amely különböző elméleti műhelyekben, mozgalmakban komoly eredményeket mutat fel a kapitalizmus kritikájában, korszerű alternatívák körvonalazásában, tartózkodik a hagyományos értelemben vett (párt)politizálástól. Márpedig politikai aktivitás nélkül az elméletek nem tudnak megtermékenyítően, mozgósító erővel hatni a közéletre.
Antal Attila a lehetséges kibontakozást illetően „etatistának” tartja magát. Úgy véli, a kapitalizmuskritika mellett a jelenlegi reális politikai cél egy humánus állam fokozatos kialakítása lehet. Csak egy baloldali célokat, értékeket követő, széles társadalmi támogatást élvező állam állhatja útját az alsó középosztály további leszakadásának, hozhat létre igazságosabb közteherviselést, kezelheti megfelelően a klímaválságot. A létrejöttéhez szükséges erők kitermelése, hatalomra juttatása és ellenőrzése tudatos részvételt követel a politikai életben.
