Annak érdekében, hogy a megemelt 2024-es költségvetési hiánycélt teljesíteni tudja, a kormány az elmúlt napokban 675 milliárd forintnyi beruházás elhalasztásról döntött, közben meg állami vállalatokhoz 2000 milliárd forint támogatást csoportosított át. A pénzek jelentős részét már kis is fizették – derül ki a Magyar Államkincstár adataiból.
A Közpénzügyi Portál szerint a költségvetés terhére megítélt tíz legnagyobb támogatás kedvezményezettjéből nyolc, állami cég. A két kivétel az Építési és Közlekedési Minisztérium, amely 224,8 milliárd forintra számíthat, zömmel vasúti felújításokra, illetve Nyíregyháza önkormányzata, amely 132 milliárd forint extra pénzt kap a Nyíregyházi Ipari Park víziközmű hálózatának fejlesztésre. Utóbbi esetben gyakorlatilag bújtatott beruházástámogatás történik, a közpénz ugyanis a szabolcsi megyeszékhelyen tervezett kínai akkumulátorgyár beruházáshoz köthető.
Vitályos Eszter színre lép, Gulyás Gergely pedig visszatért, és hozott magával még két minisztert – Kormányinfó percről percreAz MVM CEEnergy (leánykori nevén Magyar Villamos Művek) egyedi kormánydöntés alapján, csak idén, 348,6 milliárd forintot kapott a költségvetésből a rezsicsökkentés támogatására. Hogy ez valóban indokolt-e, kérdés, hisz 2023-ra gyakorlatilag normalizálódtak az európai energiaárak. Jól mutatja az MVM sajátos helyzetét, hogy miközben tavaly több mint ezer milliárd forintnyi támogatást nyelt el, amikor 2023 novemberében szükség volt rá, 309 milliárd forint rendkívüli osztalékelőleget fizetett vissza az államnak. Rengeteg pénzt, a teljes magyar GDP közel egy százalékának megfelelő összeget, összesen 710 milliárd forintot kap a MÁV-csoport különböző címeken. A pénz nagyobb részt működésre kisebb részt fejlesztésekre megy el: csak 206 milliárdot emészt fel a kieső menetdíjkedvezmények állami ellentételezése, a pályahálózat fenntartására további 207 milliárdot számolnak el, de a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításra is be van tervezve 111,2 milliárd forint kifizetés.
Az adófizetők szempontjából ugyancsak értelmezhetetlen annak a 110 milliárd forintnak a sorsa, ami a Hungaroring Zrt. támogatásra megy el. A mogyoródi Forma-1-es pályát üzemeltető cég nagyszabású pályafelújításba kezdett, közpénzből. A Foma-1 futamok rendezése eleve évi közel 20 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek. Egy ugyancsak közpénzből készült tanulmány kimutatta, hogy magyar államnak bizony megéri kifizetni a jogdíjakat. Ez csak azért sajátos, mert sem az osztrák, sem a francia, sem a német állam nem hajlandó ilyen célokra közpénzt fordítani. Arra viszont, hogy valaha is megtérül-e a mogyoródi pálya százmilliárdos felújítása, nem létezik nyilvános hatástanulmány. Végül, hasonló nagyságrendben megy közpénz az országos nagyfeszültség hálózat üzemeltetést ellátó állami Mavir Zrt. támogatásra, a cég összesen 101 milliárd forintot kap, ám nem hálózatfejlesztésére, hanem a távhőcégek támogatására kapta – legalábbis a MÁK Közpénzügyi Portáljának adata szerint.
(Cikkünk megjelenése után a Mavir Zrt. jelezte, hogy ez a 101,5 milliárdos támogatás átfolyik a cégen, ez a pénz az utolsó fillérig a távhőszolgáltatók támogatásra megy. A szabályozás alapján a teljes összeget két munkanapon belül továbbítja a Mavir a távhőszolgáltatóknak, vagyis nincs szó a MAVIR ZRt. támogatásáról, csak technikai szereplő a cég egy elszámolási rendszerben - közölte a cég sajtóosztálya lapunkkal.)
A támogatások egy részének érvényessége tehát, kizárólag a hasznosság elve alapján, még egy normális költségvetési időszakban is megkérdőjelezendő lenne, nemhogy egy olyan évben, amikor a büdzsé már a második hónap végére összeomlott,
és az év első három hónapjában az államháztartás hiánya meghaladta 2321 milliárd forintot, ami az egész évre engedélyezett összeg 93 százaléka. A hiány egyik oka volt az állami cégek hatalmas támogatási igénye.
Az Eximbankon keresztül is van kiút
Nem csak a költségvetésből ömlik a pénz az állami és magáncégekhez, de az állami támogatások kiosztásban az elmúlt években egyre nagyobb szerepet kapott, elvileg az export-import ügyek finanszírozásra hivatott Eximbankból is. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. munkatársainak tűnt fel, hogy 2023-ban jelentőssé vált az Eximbank hitelezése. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján végzett számításuk szerint 2023-ban az Eximbank kihelyezései egyetlen év alatt megduplázódtak, a 2022. évi 1500 milliárd forintról 3 ezer milliárd fölé emelkedtek, vagyis csak tavaly mintegy plusz 1500 milliárd forint államilag támogatott hitel ment ki a bankból, amely nem jelent meg a költségvetési kiadások között.
