;

egyetem;antiszemitizmus;Izrael;gázai offenzíva;Egyesült Államok;Gázai övezet;Demokrata Párt;Republikánus Párt;

A Columbia Egyetem elnöke, Minouche Shafik heves támadások kereszttüzében áll, mióta a diákok palesztinpárti tüntetései antiszemita színezetet öltöttek

- Bombák után átkok hullanak – Folytatódik az amerikai elitegyetemeken fellángoló antiszemitizmus kongresszusi vizsgálata

A megtisztulás mellett politikai haszonszerzés is motiváló erő.

Egy középkori autodafé hangulatát idézte a washingtoni képviselőház oktatás-és munkaügyi bizottságának meghallgatása, amely ezúttal egy újabb „Borostyán Ligába” tartozó New York-i magánegyetem, a Columbia vezetőinek beszámolóit hallgatta meg. Az intézmény elnöke, Minouche Shafik többször lehajtott fejjel és engesztelő hangon válaszolt a republikánus többségű bizottság szigorú faggatózására, mellette szintén megjelent és állta a kérdések záporát az egyetem kuratóriumának két társelnöke, Claire Shipman és David Greenwald, valamint David Schnizer egykori jogi dékán is.

A meghallgatás felütéseként a Columbia egyetem Student Supporting Israel (Diákok Izraelért) elnevezésű diákszervezet elnöke, Eden Yadegar szólalt fel, akinek rokonai Iránból menekültek az Egyesült Államokba az őket sújtó üldöztetés elől. Beszámolója szerint a Hamász tavaly október 7-ikei támadása óta Palesztinát éltető tüntetések árnyékában egyre fenyegetőbbé vált a légkör a zsidó hallgatók számára. Idén pedig szándékával ellentétben nem tudta befejezni a Közel-Keleti Tanulmányok szakának Izraelről szóló tárgyát, azt ugyanis kizárólag egy olyan tanárnál vehette fel, aki a zsidó nők és gyermekek brutális halálát okozó támadást „nagyszerű, lenyűgöző és diadalmas” jelzőkkel illette. Az online térben egyes hallgatók azzal az ötlettel is előálltak, hogy Dávid csillaggal jelöljék meg azokat az üzleteket, amelyek kiállnak Izrael állami léte mellett. „1938-at vagy 2024-et írunk tulajdonképpen?” - tette fel a kérdést a diáklány.

A republikánus képviselők legádázabb kérdezője ezúttal is Elise Stefanik volt, aki támadó stílusával már a Harvard és Penn State egyetemek elnökeinek meghallgatásán is kitűnt. Stefanik fegyelmi eljárást szorgalmazott nemcsak a tüntetéseken antiszemita jelszavakat kántáló diákok, hanem a hasonlóan ellentmondásos kijelentéseket tevő tanárok ellen is. A Hamászt éltető Joseph Massad mellett névszerint említi Katharine Franke és Mohammed Abdou nevét is. Előbbi oktató korábban azt nyilatkozta, hogy „minden olyan diák, aki az izraeli hadseregben szolgált, veszélyes és nem szabadna az egyetemre járnia”, míg utóbbi október 11-én a következő bejegyzést tette közzé a közösségi médiában: „Kiállok a Hamász, a Hezbollah és az Iszlám Dzsihád mellett.” Stefanik arra is rákérdezett, miért hogyan maradhatott alkalmazásban Abdou az október 7-i támadás után is, illetve milyen óvintézkedéseket tesznek annak ügyében, hogy az elbocsátott oktatók soha ne kaphassanak katedrát az intézményben.

A meghallgatás során kiemelt hangsúlyt kaptak az antiszemitának hangzó szólamok, melyek a diákok palesztin-párti tüntetéseit kísérték. „A folyótól a tengeri, Palesztina szabad lesz” – szólt a kántálás, amelyet egyes zsidó diákok Izrael eltörléseként értelmeztek. „A zsidók elleni népirtásra való felhívás sérti a Columbia egyetem viselkedési szabályzatát?” - tette fel a kérdést a demokrata Suzanne Bonamici képviselő Oregonból. A válasz egybehangzó „igen” volt. Ám talán a legabszurdabb kérdést Rick Allen georgiai képviselő intézte Shafik elnök asszonyhoz. „A Teremtés könyvében Isten szövetséget kötött Ábrahámmal amiben kimondta: ha megáldod Izraelt akkor én is megáldalak, ha megátkozod, én is megátkozlak. Elnökasszony, Ön azt akarja, hogy Isten megátkozza a Columbia egyetemet?” - tette fel a kérdést Allen halvány mosollyal az arcán.

A botrányos külsőségek mögött persze más, sötétebb motivációk is körvonalazódnak. Stefanik heves kirohanásai könnyen lehet, hogy egy túlbuzgó diák erőfeszítései arra, hogy jó színben tűnjön fel a leendő republikánus elnökjelölt, Donald Trump szemében az alelnöki hivatalért folytatott versenyben. Az amerikai elitegyetemeket már korábban is a progresszív „woke” mozgalom melegágyának tartották a MAGA-mozgalom republikánusai, az gázai háború miatt kibontakozó antiszemita hangok pedig alkalmas ürügyet szolgáltatnak az intézmények és rajtuk keresztül a Demokrata Párt politikai lejáratására. A novemberi elnökválasztás közeledtével azonban Biden-elnöknek is finomítani kell az Izrael-politikáján ahhoz, hogy ne idegenítse el magától a párt fiatal Z-generációs szavazóit, akik szenvedélyesen kiállnak a palesztin civilek ügye mellett.