;

Irán;légvédelem;Izrael;Egyesült Államok;Joe Biden;Patriot rakéták;légitámadások;Volodimir Zelenszkij;orosz-ukrán háború;

Volodimir Zelenszkij felszólította a szövetségeseket, hogy ugyanolyan védelmet biztosítsanak Ukrajnának, mint Izrael esetében tették

- Kijev is szeretne külföldi légelhárítást

Az összehangolt fellépés láttán, amellyel az Egyesült Államok és a térségben lévő partnerei segítettek Izraelnek kivédeni a rá zúdított tömeges iráni légitámadást, Kijevben felmerült az a kérdés, vajon Ukrajna miért nem számíthat ilyen azonnali kiállásra szövetségesei részéről.

Az ország két éve küzd az orosz rakéta- és dróntámadásokkal tartóssá vált lőszer-és fegyverhiány közepette, s az orosz vezetés március eleje óta újra szisztematikusan rombolja az ukrán energetikai hálózat kulcsfontosságú létesítményeit, és éppen lakhatatlanná igyekszik tenni az ország második legnagyobb városát, Harkivot. A védekezésben Ukrajna a nyugati partnerektől kapott, de egymáshoz nem passzoló légvédelmi rendszerekre támaszkodik, köztük három, ukrán katonák által kezelt amerikai Patriot-ütegre. Ez utóbbiakból Kijevi vezetők szerint 26 az egész országot lefedné, de egyelőre sürgősen hetet kérnének legfontosabb régióik védelmére. A hetek óta ismételt kérésre Németország minap egy további Patriot-rendszer átadásával reagált.

Ezzel szemben a hétvégén, mire Iránból, Irakból, Szíriából és Jemenből elindították Izrael felé az iráni fegyvereket, az amerikai erők vadászgépeikkel, egy iraki Patriot-üteggel és hadihajóikkal már készen álltak a válaszra – jegyzi meg a Washington Post. Igaz, Teherán néhány öböl menti országnak jelezte, mikor és hogyan készül megbosszulni a damaszkuszi konzulátusára április 1-jén mért izraeli rakétacsapást, s azok ezt továbbadták az Egyesült Államoknak. Nagy-Britannia, Franciaország és Jordánia is az amerikaiak segítségére sietett. Az izraeli Vaskupola rendszerrel együtt a 330 iráni rakéta, robotrepülőgép és drón 99 százalékát lelőtték. Az ukránok figyelmét mindez nem kerülte el.

Volodimir Zelenszkij felszólította a szövetségeseket, hogy ugyanilyen védelmet biztosítsanak Ukrajna számára is. "Izrael védelmével a szabad világ bebizonyította, hogy az egység nem csak lehetséges, hanem 100%-ban hatékony is" - mondta az elnök a katonai és biztonsági vezetőkkel tartott hétfői találkozója után. Az "X" közösségi médián közölt bejegyzése szerint "az európai égbolt már régen ugyanilyen szintű védelmet élvezhetne, ha Ukrajna hasonlóan teljes körű támogatást kapott volna a partnereitől". Külügyminisztere, Dmitro Kuleba pedig arról beszélt, hogy a Lengyelországban lévő amerikai Patriot-rendszereket akár a Nyugat-Ukrajna feletti égbolt védelmére is be lehetne vetni, ha Washington úgy döntene.

Néhány Kijevhez közel álló szövetséges egyetértett abban, hogy az iráni támadás epizódja megmutatta, hogy a probléma az akarat hiánya, nem pedig a képességeké. Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a Politico amerikai hírportálnak azt mondta: Kijev már több mint két éve ugyanezt a fajta védelmet kéri az országok ugyanazon csoportjától. "Biztos vagyok benne, hogy Ukrajna fel fogja hozni azt az érvet, hogy ha egy nem NATO-országnak ilyen légvédelmet biztosítottak, amikor egy ellenség megtámadta, akkor miért kellene Ukrajnával másképp bánni" - tette hozzá. Tomáš Kopečný, az ukrán újjáépítés cseh kormánymegbízottja a Politicónak azt mondta: "A szövetségesek határozott válasza megmutatta, hogy a közös erőfeszítéseink mennyire hatékonyak lehetnek, ha van elég akarat."

Néhány szövetséges azonban, köztük a brit külügyminiszter lesöpörte ezeket az érveket. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült királyság miért nem nyújthat ugyanolyan támogatást Ukrajnának, mint amilyet Izraelnek nyújtott, David Cameron az LBC rádiónak azt mondta, hogy ez "veszélyes eszkalációt" jelentene. John Kirby, az ameriki elnök nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője sem kertelt: "Nézzék, más konfliktusok, más légtér, más fenyegetettségi mintázat." Emellett az elnök kezdetektől világossá tette, hogy az USA nem kíván részt venni az ukrajnai összcsapásokban - mondta.

A két bánásmód közti égbekiáltó különbség mégis megtette politikai hatását. Joe Biden hétfőn Petr Fiala cseh miniszterelnököt fogadva sürgette, az amerikai képviselőház azonnal vegye napirendre a  szenátus által már elfogadott, Ukrajnának és Izraelnek szánt újabb finanszírozási csomagot, amely hónapok óta belpolitikai csatározások túsza. Mike Johnson, házelnök pedig szintén elérkezettnek látta az időt, hogy ha külön tételekre bontva is, de megkockáztassa a Republikánus Párt jobb szárnyán népszerűtlen csomag szavazásra terjesztését. "Tudjuk, hogy a világ figyeli, hogyan reagálunk. Terroristák, zsarnokok és szörnyű vezetők vannak szerte a világban, mint Putyin, Hszi és Irán, és azt figyelik, hogy Amerika kiáll-e szövetségesei és érdekeink mellett világszerte - és mi ki fogunk állni" - mondta Johnson újságíróknak.

Megírta visszaemlékezéseit Nagy-Britannia legrövidebb ideig szolgáló miniszterelnöke.