A kelet-közép-európai államok, köztünk hazánk is, tárt karokkal várja a befektetőket, köztük egyre nagyobb számban a keleti országokból érkezőket, gondoljunk a nagyszámú kínai és dél-koreai cégekre. Elvben létezhetnek olyan biztonsági szempontok, amelyek miatt ezek nem kívánatosak. A magyar állam évekkel ezelőtt törvénybe foglalta, hogy ezen szempontok alapján elutasíthatja az EU-tagállamok körén kívüli befektető letelepedési szándékát. Az ilyen jellegű proaktív jogalkotásban Magyarország az EU előtt jár, mert az ezt szabályozó hazai törvény 2019 elején lépett hatályba, az Unió ezzel kapcsolatos rendelete pedig csak 2020 októberétől él – mondta el érdeklődésünkre Peragovics Tamás, a HUN-REN Világgazdasági Intézet tudományos munkatársa.
A Népszava néhány hete szerette volna tisztázni, hogy a világ egyik vezető elektromos autógyártójának, a Szegeden gyárat építő BYD itteni beruházása pontosan milyen értékű lesz, és az újonnan létesülő üzemben hány munkavállalót fognak foglalkoztatni. A dél-alföldi város fejlesztési alpolgármestere, Nagy Sándor azzal hárította el érdeklődésünket, hogy ezekre a kérdésekre kizárólag a Brüsszelben lezáruló úgynevezett notifikációs eljárás után lehet válaszolni. Korábban több forrásból úgy értesültünk, hogy 5 milliárd eurót kíván a kínai cég Szegeden befektetni, miközben a kormányzati és az önkormányzati megszólalók következetesen csak több milliárd eurós befektetést emlegettek. A gyári foglalkoztattak tervezett száma a hivatalos közlés hiányában 4 és 12 ezer között mozgott. A pontos számokat azóta sem hozták nyilvánosságra.
A döntően nemzetbiztonsági érdeket szolgáló, az átvilágításhoz hasonlítható eljárás fontos, mégis inkább formális eljárás, és annak elmulasztása csupán 1 és 10 millió forintos büntetést vonhat maga után, amit nem lehet visszatartó erejűnek nevezni. Egy olyan nagyságrendű cég esetében, amilyen a BYD, ez aprópénznek számít – fogalmazott Peragovics Tamás. A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről címet viselő törvény olyan szektorok esetében írja el bejelentési kötelezettséget, vagy más néven a notifikációs eljárást, mint a hadiipar, az elektronikus hírközlés, a hitel- és pénzintézeti szolgáltatások, a földgáz, a villamosáram és a víziközmű-szolgáltatások. Egy nemrégiben elfogadott rendelet a törvény hatálya alá tartozó szektorok számának bővítésére is lehetőséget ad, ami magyarázhatja, miért kell ezen az eljáráson átesnie az autóiparban érdekelt BYD-nek. Ennek az is oka lehet, hogy a fióktelephely létesítése már önmagában bejelentési kötelezettséggel jár.
Öt éve vizsgálhatnak
Nem tudni, hogy az elmúlt években Magyarországra érkezett távol keleti cégek közül melyek estek át a notifikációs eljáráson. A hírek szerint a BYD-val kapcsolatban zajlik ez az eljárás, de nyitott kérdés, hogy lefolytatták-e olyan dél-koreai és kínai cégekkel szemben is, mint a több magyarországi helyszínen beruházó Samsung, vagy a Debrecenben gigantikus nagyságú akkumulátor-gyárat építő CATL. Az átvilágítást azért sem lehet rutinszerűnek nevezni, mert mindössze öt éve él ez a jogintézmény.
Általánosságban a nem az EU-tagállamokból érkező befektetőknek kötelező átesniük notifikáción, ám mentesülnek az eljárás alól azok a harmadik országból érkezett cégek, amelyek már letelepültek valamelyik uniós országban, így átestek ezen a vizsgálaton. A magyar vizsgálatot a Belügyminisztérium folytatja el, amire hatvan nap áll rendelkezésre. Ezzel párhuzamosan a befektetési szándékkal érkező vállalkozások dokumentációját elküldik Brüsszelbe, ahol az Európai Bizottság (EB) vizsgálja azokat – tért ki a részletekre a szakember. Némileg furcsa – emelte ki Peragovics Tamás –, hogy a Kínával kifejezetten jó kapcsolatokat ápoló magyar állam hozott ilyen törvényt. Azon viszont nem lepődhetünk meg, hogy az EU-s tagállamok átvilágítási praxisa mögött valóban a Kínától való félelmet feltételezzük a legtöbb esetben. Erre vonatkozó rendeletének sorai között olvasva viszonylag könnyű rájönni, hogy annak címzettjei éppen a kínai cégek.
A Belügyminisztérium nemzetbiztonsági okok miatt elutasíthatja a befektetési szándékkal letelepedni szándékozó cégeket. A magyar törvény mégis felemás viszonyban áll a 2020 október óta hatályban lévő uniós szabályozással. Ha a valamennyi tagállamra nézve kötelező rendelet alapján Brüsszel úgy véli: aggályok merülnek fel a harmadik országból érkező befektetővel kapcsolatban, és éppen ezért nem támogatja befektetési szándékukat, abban az esetben a tagállamok mégis dönthetnek úgy, hogy nem gördítenek akadályt a letelepedéssel kapcsolatban.
Igaz, ez a helyzet is változóban – figyelmeztet a kutató, mert a jövőben szorosabb lesz az együttműködés ezen a téren is a Európai Bizottság és a tagállamok között. A jogi változtatások azt célozzák, hogy amennyiben a EB nem javasolja valamilyen okból egy-egy cég betelepülését, a tagállam viszont igen, akkor az utóbbinak indoklási kötelezettsége lesz.
Szupertitkos minden
Mivel üzleti titkokról van szó, a Belügyminisztérium nem hozza nyilvánosságra, mekkora beruházási értéket adnak meg a notifikációs eljárásban érintett cégek. Ugyanez igaz az általuk alkalmazni kívánt foglalkoztatotti létszámra is. A titoktartási kötelezettség köti az Európai Bizottságot, amely szintén vizsgálja és átvilágítja a harmadik országból betelepülni szándékozó cégek – mondta el a Világgazdasági Intézet munkatársa. Hogy a titoktartás még ennél is teljesebb legyen, kiderült, hogy sem uniós, sem nemzetállami szinten még azt sem hozzák nyilvánosságra, mely cégek akadtak fenn az átvilágítási eljáráson.
