Legyintenek. A polgármester és a helyettese is indul. Utóbbi azt hitte, a főnök végre visszavonul, azt is mondta korábban, de aztán rájött, hogy jól jön neki az a pár tízezer forint havonta, amit a mellékállásban végzett elsőemberségért kap. Sok dolog nincs az apró faluban, merthogy nincs semmilyen intézmény, meg pénz se, amiről dönthetnének, legfeljebb ellenállni kell, ha jön egy baromarcú gazdag, aki apartmanházakat húzna fel a falu körül, tönkretéve, ami miatt jó itt élni. Mondjuk van, ahol ez se kevés idegmunka, a Balaton-partiak közt van, aki bedobja a törülközőt, nem bírja már. Hogy ki a többi jelölt, meg listák, meg EP választás? Ki tudja? Legyintenek újra. Kit érdekel, mikor a permetlevet is a csehektől kell rendelni, mert úgy feleannyiba kerül? Hát hová tart ez az ország?
Különös-különös választási kampány a mostani. A költségvetési csalással vádolt Simonka György korábbi fideszes országgyűlési képviselő polgármesternek jelölteti magát, fideszesek szavaznak az ellenzéki előválasztáson, az V. kerületi ellenzéki pártok kizárják azokat, akik a helyi civil jelöltet támogatják, a Momentum azzal riogat, hogy a kutyapártos Kovács Gergelyt még a választás előtt bilincsben vihetik el, Magyar Péter pedig annyi embert visz az utcára, amennyit ez ellenzéknek már régóta nem sikerül.
Az új magyar messiásnak néhány hónapja még az volt a legfőbb gondja, hogyan váljon el az igazságügyi minisztertől. Novák Katalin a püspöki talárjába kínosan kapaszkodó Baloggal ezt ügyesen megoldotta, mire Magyarnak hirtelen forró lett a NER-kabát. Olyan hevesen dobta le, hogy közben valahogyan glória került a feje fölé és látomása is támadt, most már mutatja a megtisztulás útját. A nép pedig kapva kap a lehetőségen. Mert tisztulna már, nagyon elege van sokaknak. Várták már a messiást, mert más nem jó. Európának ezen a fertályán vátesz kell, lánglelkű, de legalábbis annak látszó. Aki magára veszi a bűneinket, mert ugye, azért sokan jól jártak a NER-rel. Nem annyira, mint a nagyok, csak úgy kicsiben, ahogy az átkosban hazavitték a zártszelvényt kerítésnek. A kis haszon kis élvezői számosabban vannak, mint azt sokan vélik, nekik több kell a voksváltáshoz a demokráciaféltésnél.
Mindezen felfordulásban az ellenzék képtelen bármi újat, nem tenni, de legalább mondani, ígérni. Régi mantrák az Orbán-rendszer leváltásáról, meg a lopásról. Holott ez már évek óta lepereg a hétköznapi harcok védfaláról. A DK–MSZP–Párbeszéd szövetsége a tisztességes, meg nem alkuvó, büszke ellenzéki választókat keresi, nekik a Fidesz-ből kiszorulók nem is kellenek. Karácsony pedig nem fogja engedni, hogy a Fidesz visszavegye Budapestet, akár fehér lovon jönnének, akár trójai falóval, mint Vitézy Dávid. Ennyi. Budapesten ez elég is lehet. A Fidesz-undor elég az x-hez. De hol vannak az álmok? A hétköznapi ígéretek? A kormány mindent kiszipolyoz a városból, igaz, de akkor is… Panaszból túlkínálat van. Különutas megoldásból hiány. Más kell, másképp. Törlés kell és újraindítás.