Hiába a tádzsikként azonosított elkövetők, hiába az Iszlám Állam afganisztáni ágának hiteles, videófelvételekkel is alátámasztott felelősségvállalása, valamint a két héttel korábbi amerikai figyelmeztetés a közvetlen terrorveszélyre, az orosz hatóságok mégis Ukrajnát és szövetségeseit okolják a Moszkva legfényesebb koncerthelyszínén, a krasznogorszki Crocus City Hallban véghez vitt március 22-i vérengzésért.
Ez a beállítás ürügyként szolgálhat a Nyugat-ellenesség és az ukrajnai háború eszkalációjához, miközben elfedi a terrorelhárítás kudarcát. Szergej Nariskin, a külföldi hírszerzés vezetője azt állította, hogy a terrortámadás veszélyéről kapott amerikai információ nem volt elég konkrét, holott – mint azóta kiderült – még a várható helyszín is helytálló volt benne. Az orosz Biztonsági Tanács titkára, Nyikolaj Patrusev ragaszkodott hozzá, hogy "a nyomok az ukrán titkosszolgálatokhoz vezetnek", s hozzátette: "Mindenki jól tudja, hogy a kijevi rezsim (…) az Egyesült Államok ellenőrzése alatt áll." Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő pedig megjegyezte, hogy az Ukrajna felelősségét bizonyító nyomok összegyűjtése a nyomozó hatóságok dolga lesz. Bő két héttel a történtek után a Szövetségi Biztonsági Szolgálat új felvételeket tett közzé az elkövetők vallomásaiból, akik most már egybehangzóan azt mondták, vérengzésük után, megbízójuk, egy bizonyos Szajfullo ígérete alapján indultak el az ukrán határ felé, hogy Kijevben átvegyék a tettükért kitűzött jutalmat.
Fejenként kétmillió forintért mentek gyilkolni az Iszlám Állam terroristái, Vlagyimir Putyin két életveszélyes szellemet is kiszabadított a palackbólA két éve külföldre települt Moscow Times orosz online újság hivatalos közlések, saját források alapján és szakértők megszólaltatásával vázolta fel, mindez hová vezet. Az állami propagandában csúcsra járatott Ukrajna- és Nyugat-ellenes vádak az oroszok egy részénél azonnali visszhangra találtak. Az orosz védelmi minisztérium közölte: a terrortámadást követő tíz napban „mintegy 16 ezer állampolgár” jelentkezett szerződéses katonának Ukrajnába, s a legtöbben azt mondták, az indíttatásuk az volt, hogy bosszút álljanak a Crocus City Hallban meggyilkoltakért.
Két héttel a merénylet után egyes felmérések szerint az oroszok többsége egyetértett a Kreml álláspontjával, miszerint Ukrajna és a Nyugat áll a támadás mögött.
Az órákon belül elfogott négy terroristát, akit több mint 140 ember megölésével vádolnak, két nappal később olyan sérülésekkel vitték bíróságra, amelyek jogvédők szerint egyértelműen kínzásra utalnak. (Kínvallatásukról videófelvételek is nyilvánosságra kerültek.) A kínzások ellen fellépő Komanda Protyiv Pitok jogvédő szervezet vezetője, Szergej Babinec ennek kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a rendőrség brutális bánásmódja a gyanúsítottakkal – még ha „az elmúlt húsz év egyik legbrutálisabb támadásának” elkövetőiről is van szó – tovább normalizálhatja az erőszakot az orosz társadalomban, és a kisebb súlyú bűncselekmények gyanúsítottjait ugyanilyen bánásmódnak teszi ki. – Az orosz rendőrök mindig is kínoztak embereket, de soha nem tárták ezt ilyen büszkén a nyilvánosság elé – mondta Sergei Sazonov, a New York-i Egyetem orosz származású politikai filozófusa a Kyiv Independentnek.
Hatalmas csapást jelent Vlagyimir Putyin tekintélyére a terrortámadás, amelyet titkosszolgálatai sem tudtak megakadályozniA támadás nyomán több közéleti személyiség és tisztségviselő újranyitotta a vitát az 1996-ban moratórium alá helyezett halálbüntetés visszaállításáról, s arról, hogy ki lehet-e végezni feltételezett tetteseket. Bírálók ennek beláthatatlan következményeire, például az igazságszolgáltatás elmaradására figyelmeztettek, mivel az orosz hatóságok már így is tágan értelmezik a terrorizmusellenes jogszabályokat. Dmitrij Medvegyev volt elnök, aki az egyik legszélsőségesebb hangadóvá vált Oroszország ukrajnai háborújával kapcsolatban, azt mondta, hogy a gyanúsítottakat meg kell ölni. – De sokkal fontosabb, hogy megöljünk minden érintettet. (…) Azokat is, akik fizettek, akik szimpatizáltak, akik segítettek – mondta. Más tisztségviselők azonban visszafogottságra szólítottak fel.
Fellángolt a bevándorlók elleni gyűlölet is. Oroszország második legnagyobb városából, Szentpétervárról a támadást követő napokban tömegesen toloncoltak ki migránsokat – közölte a Pervij Otgyel nevű jogvédő csoport. A menekülteket és bevándorlókat segítő Polgári Együttműködési Bizottság civil szervezet elmondta, hogy a migránsok egy része, de az országban őshonos, nem orosz nemzetiségű állampolgárok is napokig féltek kilépni az utcára. A Vazsnije Isztorii független hírportál szerint április elejéig orosz neonáci csoportok legalább 32 migránsok elleni támadást követtek el. A belügyi tárca közben törvénytervezetet nyújtott be, amely a külföldiek ideiglenes oroszországi tartózkodását évi 90 napban korlátozná, s előírná, hogy minden külföldi állampolgárról fényképet kell készíteni és ujjlenyomatot venni az országba való belépéskor.
Miért akarta volna a kijevi vezetés maga ellen hangolni az oroszokat?
Ukrajna gyanúsítása az elmúlt két évtized legsúlyosabb Oroszország elleni terrortámadásával arra szolgál, hogy fokozza az ukrajnai háború támogatottságát az orosz közvéleményben – vélik biztonsági szakértők. – Cinikus, de kényelmes taktika, amit a Kreml alkalmaz, amikor megpróbálja Ukrajnához kötni a támadást – mondta az Amerikai Hangjának (VOA) Robert Hamilton nyugalmazott ezredes, a Washingtoni Közel-Keleti Intézet munkatársa, rámutatva ugyanakkor, hogy Kijevnek egy terrortámadás stratégiai értelemben semmiképp nem áll érdekében. – Ukrajna legitim katonai vagy gazdasági célpontokat támad, nem koncerthelyszíneket, civilek százait ölve és sebesítve meg – mondta, hozzáfűzve, egy ilyen akcióval a kijevi vezetés csak maga ellen hangolta volna az oroszokat, növelve Putyin és a háború támogatottságát.
Adrian Shtuni, a hágai Nemzetközi Terrorizmusellenes Központ vezető munkatársa azt állítja, hogy a Crocus City Hall elleni támadás csapást mért Putyin imázsára és hitelességére, alig néhány nappal azután, hogy ötödik elnöki ciklusát azzal az ígérettel biztosította be, hogy Oroszországot biztonságban tartja". Hogy mindez akkor történt, amikor Moszkva egyre jobban belemerül az elnök Ukrajna ellen indított, provokálatlan és elhúzódó háborújába, inkább azt mutatja, hogy Putyin mennyire elhanyagolta az ország belső biztonságát. – Ukrajna és a Nyugat hamis hibáztatásával Putyin megpróbálta átcsomagolni kudarcát a hazai fogyasztásra… – mondta.
Max Abrahms, a bostoni Northeastern Egyetem docense szerint a terrortámadások megerősíthetik az áldozatul esett ország vezetőjét. Emlékeztetett arra, hogy Putyin a csecsen szélsőségesek korábbi támadásaiból mindig politikai hatalmát megerősítve került ki. – És Putyin (most) megpróbált politikai lendületet nyerni az ukrajnai háborúhoz (…) amely rendkívül költséges, nemcsak Ukrajna, hanem Oroszország számára is. Bizonyára vannak olyan oroszok, akik értik, hogy nem Ukrajna áll a támadás mögött. De „akihez csak az jut el, amit Putyin mond, támogatni fogja az Ukrajna elleni megtorlást - vélekedett Abrahms.
Steve Rosenberg, a BBC orosz adásának szerkesztője a kérdést feszegetve Alekszandr Bortnyikovnak, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetőjének nyilatkozatát idézte: "Úgy véljük, hogy az akciót maguk az iszlamista radikálisok készítették elő, de a nyugati különleges szolgálatok segítségével. Ukrajna különleges szolgálatainak közvetlen köze van ehhez". Rosenberg hiteltelennek tatja Putyin elnöknek azt a kijelentését, miszerint Oroszország nem lehet az iszlám fundamentalisták terrortámadásainak célpontja, hiszen egyedülálló példát mutat a (…) a vallások és etnikumok közötti egységre.
Az Oroszországot jól ismerő, neves újságíró számba veszi néhány lehetséges okát annak, miért akarja az orosz vezetés eltökélten Ukrajnára és a Nyugatra kenni a Crocus City Hallban elszenvedett hatalmas emberveszteséget. Elsőként említi, hogy a Kreml nem hajlandó más ellenségre váltani, miután a szomszéd ország lerohanása kapcsán sikerült elhitetnie az oroszokkal, hogy fő ellenségük Ukrajna és a „kollektív”Nyugat. Végül is, ha a közvélemény arra jutna, hogy a radikális iszlám nagyobb veszélyt jelent számára, akkor az emberek elgondolkodnának, hogy Moszkva miért nem erre összpontosít. Ráadásul, ha ez a terelés eredményesnek bizonyul, jó ürügyként solgálhat az ukrajnai háború további eszkalációjához, ha Moszkva úgy dönt, hogy szüksége van erre – írja Rosenberg.
Őrült migránsellenes hullám
Már a terrortámadás másnapján rendőrségi razziák kezdődtek a közép-ázsiai migráns közösségek szállás- és munkahelyein. Az Agensztvo hírportál szerint április 3-ára ezek az orosz régiók négyötödére kiterjedtek, legalább 160 büntetőügyet eredményeztek és a bíróságok több mint 1700 kiutasításról döntöttek, gyakran nyilvánvalóan hamis tényállás alapján. A migránsok panaszai az első napokban voltak a csúcson - mondta el Valentyina Csupik jogvédő a Vazsnije Isztorii független hírportálnak. Március 24-25-én naponta másfél ezernél is több panasz, a szokásos tízszerese futott be hozzájuk, ebből több mint ezer jogtalan őrizetbe vételek miatt, amelyek során a rendőrök legalább 200 esetben indokolatlan erőszakot alkalmaztak, vagy kínzásnak minősülő körülmények közt tartották fogva az embereket. „Az őrült hullám azóta csendesedett” – mondta Csupik.
Egy héttel a támadás után a tádzsik munkaügyi miniszterhelyettes azt mondta, elkezdődött a migránsok nettó kiáramlása Oroszországból, de pontos adataik nincsenek. Sahnoza Nodiri szerint a helyzet gyorsan stabilizálódhat, mert a migránsoknak, főleg a tádzsikoknak odahaza kevés a munkalehetősége, ezért nincs más választásuk. Szalavat Abilkalikov demográfus más véleményen van. "A gyenge rubel, az orosz gazdaság stagnálása, a szűkülő jövedelmi különbségek és a háborús mozgósítás veszélye olyan tényezők, amelyek az otthonmaradók vagy a más országokba távozók javára billenthetik a mérleg nyelvét…" – mondta. Ha a tádzsik, üzbég és kirgiz bevándorlók (akik hivatalos adatok szerint több mint tízmillióan élnek Oroszországban) mégis tömegesen távoznának, az összeomlást okozna a közüzemi szolgáltatások, az építőipar, a vendéglátás területén és másutt. Ezzel az orosz hatóságok is tisztában vannak, ezért vélhetően hamarosan másra terelik majd a lakosság haragját – tette hozzá.
