Azt állította Orbán Viktor (a parlamentben, azonnali kérdésre válaszolva): „azzal, hogy a köztársasági elnök-asszony lemondott, a Novák-ügy lezárult”.
Ezzel szemben a tény az, hogy Novák-ügy mindeddig nem volt, csupán kegyelmi ügy. És bár a miniszterelnök ezúttal is azzal érvelt, hogy kegyelmi ügyekkel a kormány nem foglalkozik, valójában minden egyes kegyelmi kérvény a kormány illetékes minisztériumán keresztül jut el a köztársasági elnökhöz, támogató vagy elutasító javaslattal, majd a visszaérkező döntést a miniszternek kell ellenjegyeznie, nyilván nem azért, mert ezt a feladatát valaki értelmetlenül berakta a törvénybe. A Novák-ügy tehát Varga- és Orbán-ügy. És nincs lezárva.
Azt állította Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke (Arató Gergely DK-s képviselőnek a parlamentben), hogy olyat állított a köztársasági elnökről, amit nem tud bizonyítani, ezért kérjen tőle bocsánatot.
Ezzel szemben a tény az, hogy Arató szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök hazudott apja nemzeti szocialista múltjáról, és ezt történészek dokumentumokkal bizonyítani is tudták. Már bocsánat.
Azt állította Kövér László, az Országgyűlés elnöke (a Drezdában rendezett Közép-Európa fórumon), hogy Magyarország szerint az európai szerződésekből törölni kell „az egyre szorosabb egység” célkitűzését, az integrációnak ugyanis a nemzeti szabadság kiteljesedését kell szolgálnia.
Ezzel szemben a tény az, hogy az „egyre szorosabb egység” az Európai Unió alapvető üzenete, amely már az 1957-es római szerződésben is szerepelt. Ha az Orbán-kormány már az alapító atyák szellemiségével is szembemegy, és erős integráció helyett teljes nemzeti szabadságot követel, akkor nyilvánvaló, hogy nincs helye az unióban. Csak az a kérdés, ki fogja ezt kimondani: Orbán vagy az unió?
Azt is állította Kövér (ugyanott), hogy Európa védelme érdekében közös európai hadsereget kell felállítani.
Ezzel szemben a tény az, hogy vagy teljes nemzeti szuverenitás van, vagy közös európai hadsereg, ebben nincs is-is. De lehet, hogy csak bolond, összevissza beszéd van.
Azt állította Menczer Tamás, a Fidesz új kommunikációs igazgatója (videó-nyilatkozatában), hogy „a NATO most éppen a háború irányába megy, de nekünk nem kell mennünk, ugyanis a NATO egy védelmi és nem egy támadó katonai szövetség”.
Ezzel szemben a tény az, hogy a NATO nem támad, hanem csak a védekezőt segíti. Menczer ezt nem akarja érteni, de „kommunikálja”.
Azt állította Szijjártó Péter külügyminiszter (Facebook oldalán, miután az orosz piacon jelenlévő magyar vállalatok vezetőivel tárgyalt), hogy „Magyarország és Oroszország együttműködése hosszú és eredményes tradíciókra tekint vissza. Számos magyar vállalat épített ki komoly keresletet Oroszországban, így számos magyar termék iránt van komoly kereslet az orosz piacokon.”
Ezzel szemben a tény az, hogy a komoly kereslet kiépítéséből csak a fából vaskarika alapján születhet komoly kereslet, ehelyett a magyar cégek kínálata találkozik a kereslettel. Közben viszont az oroszok már a szomszéd spájzban vannak, és a végén még benéznek ide is. A hosszú és eredményes tradíciók jegyében.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.