;

Ausztria;orosz kémügy;

Jan Marsalek, a müncheni székhelyű Wire­card multinacionális cég volt vezetője a világ egyik legkeresettebb személye. Ő áll az Ausztriát megrengető orosz kémbotrány hátterében is, megbízóként

- Dagad az osztrák kémbotrány

Ausztria biztonsági helyzetének legmagasabb szintű felülvizsgálatát eredményezte az Oroszországnak való kémkedéssel vádolt és letartóztatott Egisto Ott ügye.

A 61 éves alkotmányvédőt - ez a hivatalos neve a kémelhárítóknak - akit legalább hét éve gyanúsítanak külföldi, mindenekelőtt orosz megbízóknak végzett kémkedéssel - nagypéntek kora reggel tartóztatták le karintiai villájában. Bécsbe szállították, ahol húsvét hétfőn, szökés veszélye miatt, előzetes letartóztatásba helyezték.A tüske frizurát viselő, anno rendőrként kezdő nagy darab férfi ellen annyi a vád, hogy nem az a meglepő, hogy rács mögé zárták, hanem hogy eddig miért nem.

A sietséggel igazán nem vádolható osztrák ügyészség Nagy Britanniától kapott bizonyítékokat arról, hogy Ott közreműködésével magasrangú osztrák belügyi tisztviselők mobiltelefonjai az orosz belföldi titkosszolgálathoz kerültek, az ottani szakértők igyekeznek a készülékek adatait hasznosítani. Londonban hat, Moszkvának dolgozó bolgár hírszerzőt kaptak el 2023-ban, tőlük származik az információ.

A mobilos történet 2017-re nyúlik vissza, egy nyári kirándulásra, amelyen a bécsi belügyminisztérium vezető dolgozói vettek részt, a Duna holtágán, két kenuban evezve. Az egyikben ült a mai kancellár, Karl Nehammer felesége, aki állítólag annyit ficánkolt jókedvében, hogy nem csupán a saját, de a másik hajót is felborította. A magas beosztású káderek a vízbe pottyantak, közülük három személynek a mobiltelefonja is alámerült. Kiszedték a vízből a készülékeket, amelyek használhatatlannak tűntek. Egy „bizalmi“ technikusnak adták le a készülékeket az államvédelmi hivatalban., aki némi próbálkozás után jelezte, hogy a mobilok javíthatatlanok, el kell őket dobni. Igazából nem ez történt, a cuccot, majd egy laptopot is a szerelő eladta régi ismerősének Egisto Ottnak. Ez már 2022-ben történt, Egisto, megbízást teljesítve jutott az elektronikai eszközökhöz, állítólag 20 ezer euróért Törökországon keresztül juttatta el a küldeményt Moszkvába, az FSB-hez.(Hírlik, egy feltörhetetlennek hitt laptop is volt a csomagban, ez állítólag Iránban talált gazdára.)

A megbízó állítólag nem volt más, mint Jan Marsalek, a világ egyik legintenzívebben keresett személye, a Wirecard nevű, a német tőzsdén is jegyzett, müncheni székhelyű, pénzforgalmazó-váltó multinacionális cég második embere. A Wirecard 2020-ban csődöt jelentett, 1,9 milliárd eurós adósságot hátrahagyva. A cég első emberét, az osztrák Markus Braunt börtönbe zárták, Marsalek azonban Ausztriából Fehéroroszorságba szökött egy kisrepülőgépen. Úticélja (via Bad Vöslau-Minszk) Moszkva volt, ahol a wirecardos időkben 60-szor megfordult, de már állítólag azt megelőzően is az orosz szolgálatoknak dolgozott. Repülős szökését Ausztriából - mai ismeretek szerint - ketten segítették, Egisto Ott, s volt főnöke az állambiztonságnál, a BVT-nél, Martin Weiss. Őket Marsalek az osztrák-orosz baráti társaságnál ismerte meg, amelyen keresztül a pénzember rengeteg „hasznos“ kapcsolatra tett szert. Ott 2017-ig dolgozott a szolgálatnál, feladata a bal- és jobboldali szélsőséges szervezetek tevékenységének vizsgálata volt.

A társszervezeteknek az USA-ban, Nagy-Britanniában feltűnt, hogy bizalmas információk folynak ki az osztrák kollégáktól, így egy időre le is állították tájékoztatásukat.A gyanúba keveredett Ottot 2018-ban áthelyezték a kevésbé exponált biztonsági akadémiára, ahonnan szintén szorgalmasan kevert-kavart, egészen 2021-es nyugdíjazásáig. Névtelenül készített például egy olyan elemzést, amely a BVT belső zűrzavarairól, felelőtlen tevékenységéről, szabálytalanságokról szól, s aminek alapján „rohamozták meg“ 2018. februárjában a szélsőjobboldali szabadságpárt (FPÖ) által irányított belügyminisztérium parancsára az alkotmányvédelmi hivatalt, s vittek el onnan belbiztonságilag is döntő fontosságú iratokat. Ez volt az az időszak, amikor a szintén szabadságpárti megbízásból külügyminiszterkedő Karin Kneissl tudtával orosz barát „sejt“ szerveződött a minisztériumban Egisto Ott és társai részvételével. Kneissl, akinek esküvőjén váratlanul megjelent Putyin elnök, a néppárti-szabadságpárti kormány 2019-es bukását követően - némi bolyongás után - Oroszországban találta meg második hazáját, energiaszakértőként szuperül fizető olajcég igazgatóságába került, ma is ontja elemzéseit, s Putyin-barát kijelentéseket tesz.

A hatalmas osztrák és nemzetközi kapcsolati hálóval rendelkező Egisto Ott, aki karrierje kezdetén Törökországban és Olaszországban is szolgált úgymond összekötőként, kiváló kapcsolatokat ápolt minden parlamenti párttal, bennfentes információit szívesen (s nyilván nem ingyen) fogadták az Ausztriában élénken működő parlamenti vizsgálóbizottságok (ma is dolgozik kettő), pártvezetők. Többször keveredett gyanúba, házkutatásokra, átmeneti letartóztatására is sor került, de mindig elengedték, elhitték neki, hogy az osztrák hazának vagy legfeljebb Németországnak szerzi a híreket.

A külföldi kollégák, azt hitték, hogy a nyüzsgő osztrák titkosszolga még mindig az alkotmányvédőnél dolgozik, kétséggel adtak neki bizalmas infókat, akár az olaszok, akár a svájciak. Nem tudták, hogy Egisto, akinek olasz édesanyja ajándékozta szokatlan keresztnevét, persze nem egyedül, annyi kárt okozott a BVT-nél, hogy a szervezetet fel kellett oszlani, s egy újat alakítani új emberekkel, új helyszínen, új vezetővel. Nyilván még arról sem értesültek, hogy kedden egy újabb nyugdíjas alkotmányvédőt tartóztattak le, ő a bécsi alkotmányvédelmi és terrorizmus elleni hivatalból működött együtt Ott ezredessel.

Hogy Ausztriában már a 19.század végétől kényelmesen és nagy számban tevékenykednek orosz kémek, az közismert. Mint ahogy az is, hogy nem jár szigorú büntetés a spionozásért, ha az nem Ausztria érdekeit sérti. De ha igen, akkor sem súlyosak.

Ha Egistoékat elítélik, az időtlen idők óta az első lesz. A hétfői nemzetbiztonsági csúcs tartalma természetesen titkos, de hírlik, téma volt a szélsőjobboldali szabadságpárt különleges kapcsolatai is Oroszországgal, a ma kancellárságra törő pártelnök, Herbert Kickl egykori .belügyminiszterségének viselt dolgai.

Újraéledt a grúz tiltakozási hullám, kedden este több ezren vonultak utcára a szabad és demokratikus társadalmi berendezkedés védelmében.