A grúzok a kormány által múlt héten újra felmelegített, orosz mintára készült külföldi ügynöktörvény ellen tüntetnek, amelyet az ellenzék és a civil társadalom képviselői a független média és intézmények megfélemlítési eszközének tekintenek.
A kormányzó Grúz Álom párt tavaly márciusban az egyre erőteljesebb társadalmi tiltakozás és az uniós tagjelöltség reményében vonta vissza a törvénytervezetet, igaz, csak azt követően, hogy hatósági erőszakkal szétverték a demonstrációkat. Múlt hét szerdán viszont a Grúz Álom váratlanul bejelentette, hogy a közeljövőben ismét szavazásra bocsátja a törvényjavaslatot a parlamentben. A fővárosban zajló tüntetésről tudósító AFP francia hírügynökségnek nyilatkozó demonstrálók azt hangsúlyozták, hogy a grúz kormánypárt javaslata gyakorlatilag ugyanaz, mint amit tíz éve Oroszországban is elfogadtak, és ami segített megerősíteni Vlagyimir Putyin diktatúráját. "Nem szabad megengednünk, hogy ezt Grúziában is elfogadják", mondták a tüntetők, akik egybehangzóan a független média és a civil társadalom intézményei tevékenységének korlátozására szolgálhat a jogszabály.
A törvényjavaslat 2023 márciusi visszavonásakor a Grúz Álom azt kommunikálta, hogy az ellenzéki pártok félrevezették a közvéleményt a jogszabály kapcsán, és ígéretet tett arra, hogy nyilvános konzultációkat indít annak érdekében, hogy "jobban elmagyarázza" a célját. Az oroszbarátnak tartott kormányzat azzal érvel, hogy csupán „a finanszírozás átláthatósága érdekében” kívánja bevezetni a külföldi ügynöktörvényt, de mind az ellenzék, mind a civil társadalom változatlanul úgy véli, hogy a Moszkvával jó viszonyt ápoló kormánypárt is, akárcsak Oroszországban, Georgiában (korábbi hivatalos nevén Grúziában) is a kritikus hangok elnyomására használná fel.
Ugyanúgy vélekedik a nyugat is, a törvényjavaslatot az Európai Unió és az Egyesült Államok is bírálta már 2023-as előterjesztésekor is. A tervezet újbóli napirendre kerülése után is azonnal megszólalt Washington és Brüsszel is. Az EU a Reuters hírügynökség által idézett közleményben úgy fogalmazott, "sajnálja" a törvényjavaslat újbóli benyújtásáról szóló döntést, ami a brüsszeli álláspont szerint "komoly aggályokat" vet fel. Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője Washington aggodalmát sajtótájékoztatón jelezte.„Ez a törvénytervezet veszélyt jelent a civil társadalmi szervezetekre (...) és aláássa Grúzia euroatlanti elkötelezettségét”, – mondta Miller.
Reagált Moszkva is, főképp arra kiélezve, hogy a grúz ellenzék „orosz törvénynek” nevezi a kormánypárti tervezetet. Dmitrij Peszkov szokásos napi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva „abszurdnak” nevezte, hogy orosz projektnek nevezik a törvényjavaslatot és kizért mindenféle orosz beavatkozást. Hangsúlyozta: Oroszország "stabilitást és kiszámíthatóságot" akar Grúziában, "egyetlen állam sem akar más országok beavatkozását belpolitikájába, és ez normális gyakorlat".
A grúz kormánypárt a külföldi ügynöktörvény felélesztésével saját uniós tagjelöltségét kockáztatja. Mint ismert, a tbilisi kormányzat bár Ukrajnával és Moldovával együtt nyújtotta be rendkívüli integrációs kérelmét, 2022-ben nem kapta meg a tagjelölti státust. Tavaly decemberben viszont, amikor a másik két posztszovjet köztársaság esetében a csatlakozási tárgyalások elindítását is jóváhagyták az uniós döntéshozók, Grúzia megkapta a tagjelölt státuszt. (Ennek érdekében leghangosabban épp Orbán Viktor magyar miniszterelnök érvelt.) A Grúz Álom párt azóta nemcsak a bírált törvényt, hanem civil szervezetekkel szembeni ellenséges retorikáját is felélesztette, forradalom előkészítésével vádolta meg az ellenzéket és a tiltakozó civil szervezeteket.
Az ellenzék most a tavalyi tömegtüntetések megismétlődését valószínűsítik. Salome Zourabichvili elnök, a Grúz Álom párt korábbi szövetségeséből vált a kormány kritikusává, azzal vádolta meg a kormányt, hogy "elszabotálja Grúzia útját Európába és ezáltal az ország jövőjét".
