Megelőzés, megelőzés, megelőzés – nagyjából így foglalhatnánk össze, mit tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük a kullancsok által terjesztett betegségeket, amiket nem maga az állat okozza, hanem a bélrendszerében élő baktériumok, egysejtűek, vírusok, amelyek a vérszívás során jutnak be a megtámadott szervezetbe.
A kullancsok a füves, gazos területen, árnyas erdőkben, vízparti területeken a leggyakoribbak. Az Európai Unió 2006 végén rendeletben döntött arról, hogy egyéb biocid vegyületek mellett az évtizedeken keresztül kullancsirtásra használt pirimifosz-metil is kikerül a hatóanyag-felülvizsgálati programból, azóta gyakorlatilag nem lehet forgalomba hozni. Az egyetlen, Magyarországon kullancsirtásra engedélyezett permetezőszer forgalomba hozatali engedélyét 2007. augusztus 10-től vonták vissza, ez azt jelenti, hogy azóta nincs lehetőség a közterületeken a kullancsirtásra. A saját kiskertünkben ugyan végezhetünk általános rovarirtást, ami elpusztítja a kullancsokat is, azonban ezek a szerek sok hasznos rovarfajt is eltüntetnek, ezért érdemes mérlegelni a használatukat. Sajnos az éghajlatváltozás, az egyre enyhébb telek kedveznek a kullancsoknak is, nincsenek komoly fagyok, amelyek megritkítanák az állományukat, így az utóbbi tíz évben a duplájára nőtt a kullancscsípések száma.
Milyen lehetőségünk marad, ha nem szeretnénk kitenni magunkat a kullancsok által terjesztett betegségeknek? Nagyon fontos a zárt ruházat és az önellenőrzés, ha a természetben, kirándulással töltjük a szabadidőnket. Bármennyire csábító is, hogy meleg időben rövidnadrágban túrázzunk, különösen olyan helyeken, amelyekről köztudott, hogy kullancsveszélyesek, ajánlatos hosszú nadrágot viselni, amelynek a szárát betűrjük a zokniba, hogy a kullancs ne tudjon érintkezni a bőrünkkel. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a kullancsok jellemzően nem a fákról ugranak rá az emberekre vagy a kutyákra, sokkal inkább az aljnövényzetből szedjük össze őket. Éppen ezért a fűben heverészni sokkal veszélyesebb, mint egy erdőben sétálgatni. Egy-egy kirándulás után pedig mindenképpen át kell vizsgálni magunkat alaposan, hogy nem szedtünk-e össze mégis egy kellemetlen vérszívó - tanácsolja Tóth Ferenc, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kutatója.
A hazánkban is megtalálható több tucat kullancsfajból csak néhány hordoz kórokozókat, és nem is minden példány, ezért ha kullancsot találunk magunkban, akkor sem kell azonnal pánikba esni. Azonban fokozottan kell figyelni a tünetek megjelenésére, és szükség esetén késlekedés nélkül orvoshoz kell fordulni. A kullancs eltávolítása nem különösebben nehéz, kapható erre speciális csipesz, azonban semmiképpen se kenjünk krémet, testápolót, olajat a kullancsra, azzal, hogy majd megfullad. Ami fontos, hogy mindig ügyeljünk arra, hogy ne nyomjuk össze eltávolítás közben a kullancs testét, mert a Lyme baktérium a parazita potrohában (gyomrában) található legnagyobb számban, így annak összeszorításával a kullancsot öklendezésre ösztönözzük, ezzel pedig több kórokozó juthat a szervezetbe, ezáltal növelhetjük a fertőzés kockázatát.
A kullancsok által terjesztett leggyakoribb betegségek közül csak az agyhártyagyulladás ellen létezik megelőző védőoltás. A Lyme-kór egy bakteriális fertőzés, amelynek lappangási ideje változatos, egy naptól egy évig is terjedhet. Legjellegzetesebb tünete a többnyire a csípés körül kialakuló bőrpír, ami nem feltétlenül kokárda alakú. A betegség antibiotikumokkal kezelhető. A kutyákra, macskákra nagyon komoly veszélyt jelent a babéziózis, amely azonnal megkezdett, szakszerű kezeléssel általában gyógyítható.