A Nagymező utca 20. szám alatti nyolc szintes, neoreneszánsz épület csakúgy vonzza a tekintetet: a zöld-sárga Zsolnay pirogránittal burkolt homlokzatát puttók, míves domborművek és a legtetején freskók díszítik, melyek a festészet és a fotográfia allegorikus nőalakjait ábrázolják. Az egykori műteremház a magyar fotográfia egyik legfontosabb helyszíne, az építtető, Mai Manó (1855-1917) a második emeleti üvegműteremben készítette híres fotóit gyerekekről, felnőttekről és párokról. Ezekből a képekből láthatunk most válogatást a Mai Manó Ház félemeleti könyvesboltjában működő PaperLab Galériában. A fekete-fehér képek többségén kisgyerekek szerepelnek, amint teniszütőt, hulahoppkarikát, labdát vagy könyvet fognak a kezükben, illetve ahogy párok pózolnak elegáns ruhában a kamerába. A századforduló idején készült képek dokumentumértékkel is bírnak, hiszen bemutatják, hogy a korszakban mekkora értékkel bírt a fotográfia.
– A Mai Manó Házban utoljára 2017-ben volt kiállítása Mai Manónak, és mivel a látogatók igénylik az ilyen tárlatot, ezért úgy döntöttünk, 2024-ben ismét rendezünk egyet. Azért idén, mert huszonöt éve, 1999. március 18-án nyitottak meg újra a közönség előtt az első és második emeleti kiállítóteret – mondta lapunknak Baki László, a kiállítás kurátora, az épületben működő Pécsi József Fotográfiai Szakkönyvtár vezetője. A tárlat képei Bánkuti András fotóriporter kollekciójából származnak, egy kivétellel, melyen Mai Manó a fiával látható – ezt képet a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtártól kérték kölcsön.
A kiállítás bemutatja, hogy a századfordulón sokkal nehezebb volt portrékat készíteni mint manapság profi fényképezőgéppel vagy mobiltelefonnal. – Mai Manó képei azért annyira merevek és beállítottak, mert akkoriban nem voltak nagy fényerejű objektívek és magas érzékenységű nyersanyagok, ezért az alanynak a fotózás során nyugton kellett maradnia, úgy egy másodpercig. Ha viszont pislantott, akkor a fotózást ismételni kellett, vagy a szemét retusálni – mondja Bánkuti.
A korszakban az alanyok törekedtek arra, hogy elegánsan érkezzenek a fotózásra, de a helyszínen is kaphattak ruhadarabokat, például kalapot, mellyel feldobták az öltözetüket.
– Régen, ha elmentél egy fényképészhez, az nagy dolog volt, egy esemény. Az alanyok előtte fodrásznál voltak, mindenki kiöltözött, még a gyerekek is. Manapság, ez nincsen így, amikor percenként milliárd kép készül mobilokkal, hiszen nem számít, ha valaki kócos vagy rosszul áll rajta a trikó, mert készítenek róla egy másik képet – mondja a fotóriporter.
Mai Manó másrészt azért jelentős, mert szívén viselte a fotós szakmát, például kezdeményezője volt a Magyar Fényképészek Országos Szövetségének, 1906-tól pedig alapítója és főszerkesztője A Fény című lapnak, illetve maga is szakíró volt. Emellett felépítette a híres épületét: a feleségével, Rothauser Etelkával 1892. január 30-án vásárolta meg harmincötezer forintért a Nagymező utca 20. szám alatti egyemeletes lakóházat, melyet hamarosan lebontott, hogy helyére egy háromemeletes és nyolcszintes műteremházat építtessen. Az utcára nyíló részben a fényképészet terei és a tulajdonos lakása kapott helyet, a belső udvaron főleg bérlakások. Mai Manó pedig nemcsak az épület homlokzatára, de a belső terekre is adott: a vendégek faragott tölgyfalépcsőn mehettek fel a második emeleti fogadóterembe, ahol Róth Miksa színes ólomüveg ablakait és puttófejes pilléreket csodálhattak meg. Ezzel egy szinten, az utcára néző napfényműteremben pedig a ma is látható freskók előtt kapta lencsevégre őket a fényképész, míg a toalettszobákban rendbe hozhatták külsejüket, hogy a nekik tetsző stílusban lépjenek a fényképezőgép elé. Az elkészült képeket aztán a tetőtéri műtermekben a retusőrök és a színezők finomították, illetve itt készültek a másolatok is.
Az épület sorsa később máshogy alakult: 1931-ben megvásárolta azt Mai Manó fiától Rozsnyai Sándor zeneszerző és felesége, Rozsnyai (Senger) Mici, akik itt vezették a neves Arizona mulatót, mely 1944-ig működött, mikor a házaspárt elhurcolták. A második világháború után az épületben volt iskola, bemutatóterem, majd a Magyar Autóklub budapesti szervezete használta azt harminc éven át. A fordulat 1994-ben történt, amikor megnyílt a félemeleti Mai Manó Galéria, majd 1996-ban az épület egy részének a bérleti jogát megvásárolta a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, illetve a Magyar Fotográfiai Alapítvány Kolta Magdolna, Bánkuti András és Kincses Károly munkájának köszönhetően. Az alapítvány alapító jogai 2015. március 18-án az OTP Bankhoz kerültek, 2023 februárjában pedig a Szépművészeti Múzeumhoz.
Infó
Mai Manó fotográfiái
Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház, PaperLab Galéria
Ingyenesen megtekinthető április 14-ig
