- Tabudöntés tanteremben

Reggel kilenckor a szexről szóló interaktív tantermi előadással indítani egy szemlét, igencsak merészség. A Hétpróbás Társulat száz percnyi SzexEd kabaré című előadása Lestyán Attila és Szabó Veronika előadásában középiskolásokat avat be a szexualitással kapcsolatos kérdésekbe. A vállalkozás valamennyire hiánypótlónak is tűnik, nem tudni, ugyanis, hogy a családokban, az iskolákban mennyit foglalkoznak manapság ezzel a témával, miközben az Internetről és más forrásokból gyorsan hozzáférhetők bizonyos információk. A Hétpróbás Társulat produkciója tabudöntő és bizonyos értelemben provokatívnak is nevezhető, miközben nem lépi túl azt a határt, amivel a középiskolás nézőket kényelmetlen helyzetbe hozná. Színházi szempontból mindenképp bátor húzás, hogy a két színész jelmeze a női, illetve a férfi nemi szervet formálja meg. Főként ismeretterjesztő céllal használják, ezt a megoldást, de néha azért kibújnak ebből a „ruhából”. A figurák nevet is kapnak a közönségtől. A játszók a nézőket, fokozatosan, finoman, nagy empátiával vonják be az előadásba. Elsősorban kérdések, probléma felvetések sorjáznak egymásután. Jelenetek, zenék, táncok szerepelnek a műsorban, és mindenhez hozzá lehet szólni, lehet formálni az eseményeket. A végén pedig mindenki leírhatja mit is szól ehhez az egészhez, a szubjektív megjegyzéseket tartalmazó papírlapokat pedig egy szárítókötélre csíptetik fel. A hozzáfűzések így nem maradnak titokban.

A viszonylag új formáció, a DanteCasino a Szentmihályi Hajnalka leszámolja önmagát című ifjúsági előadást hozta a szemlére. Az előadás az önértékelés, a barátság határainak útvesztőit kutatja. Hajninak van egy fiús énje is, amivel le szeretne számolni. Na de mit szólnak ehhez a barátai, segítik, elfogadják, tolerálják ezt a szándékot? Az előadás szereplői Ács Petra, Csarkó Bettina, Georgita Máté Dezső és Juhász Tibor nagy energiákkal mutatják meg a sodró eseményekkel teli történetet. Sokszor annyira felpörgetett a ritmus, hogy nehéz is követni, mi is történik. Az előadás második része egy drámafoglalkozás, melyet a produkció írója, rendezője Kenéz Ágoston vezetett. Papírlapokra írják azokat az emberi értékeket, amelyeket a nézők bekiáltanak, hogy aztán ezekre kiscsoportokban lehessen licitálni. Eléggé meglepő volt, hogy melyik kifejezés menyiért kelt el. A legtöbbet szimbolikusan az empátiáért kellett fizetni, magas árat ért a szabadság, a merészség, a barátok és a humor. Nem volt alacsony ára az őszinteségnek és a nyitottságnak sem. A licitálók viszont olcsón hozzájuthattak a szerelemhez, a hithez a hűséghez és a tisztességhez. Arra már nem jutott idő, hogy mindezt közösen elemezzék, de a részvevők ezt otthon vagy szűkebb, akár baráti körben kedvükre megtehették a drámafoglalkozás után.

A KB35 Színházi Nevelési Társulat a Kimondva-Kimondatlanul című előadással érkezett a szemlére. A Szivák-Tóth Viktor által rendezett produkció alapvetően a zaklatás témakörét járja körül. A történet egy néhány fős szerkesztőségben játszódik, ahol a főnök agresszíven, női alkalmazottaival pedig zaklatóan viselkedik. Az alkotók nem iskolai közeget választottak a történet környezetének, valószínűleg tudatosan, hanem egy a diákoktól távolabb lévő felnőttek közti szituációt. Az egyre drámaibb eseményeket olykor megszakítják interaktív epizódokkal, amelyekbe a nézők is bekapcsolódhatnak, sőt formálhatják is az eseményeket. Fodor Éva, Fazekas Anna Dorottya, Szivák-Tóth Viktor, Boda Tibor és Villant Bálint mindent megtesznek azért, hogy a diákokhoz közel hozzák a sztorit. Különösen a zaklató főnököt játszó Boda Tibor reagál pontosan a nézők reakcióra. Lényeges, hogy a színházi nevelési projektek igyekeznek bepótolni, felmutatni azt, amit az iskolában, vagy otthon egyre nehezebb megvalósítani, vagyis kibeszélni, megvitatni ezeket a ma is sokszor tabuként kezelt eseteket.