Az Orbán-kormány nem zárkózna el a készpénzhasználat mint alapjog alaptörvénybe emelésétől – mondta nemrég Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben, miután a Fidesszel szorosan együtt mozgó szélsőjobboldali párt, a Mi Hazánk felvetette ezt.
Valójában nem sok minden indokolja a készpénzhasználat alapjogként való rögzítését, ugyanis a mindennapi forgalomban még mind a mai napig meglepően magas a készpénzhasználat – ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) különféle felméréseiből, statisztikáiból.
2024 januárjában 8089 milliárd forint volt forgalomban, ami megközelítőleg a GDP 9,4 százaléka.
Ez ahhoz hasonlítható, mintha minden ember bő egyhavi jövedelemét tartaná a pénztárcájában. A forgalomban lévő készpénz értéke, kisebb megszakításokkal hosszú évekre visszamenőleg, folyamatosan növekszik a magyar gazdaságban. A pandémia előtti utolsó hónapban 2020 januárjában szintén az MNB adatai szerint 6547 milliárd forintnyi készpénz volt fogalmomban, vagyis a négy év alatt a 1542 milliárd forinttal nőtt. Ugyanakkor az elmúlt egy évben zsugorodott a készpénzállomány.
Bár az Orbán-kormány több tagja is nagyon szeret készpénzzel fizetni, hivatalosan – főleg a Pénzügyminisztérium – szorgalmazza a készpénzhasználat csökkentését a magyar gazdaságban. Ennek egyik példája, hogy előbb az online kasszarendszert vezették be a kiskereskedelemben, majd ehhez kapcsolódóan 2021 januárjától kötelezővé tették ezekben a boltokban a bankkártyaolvasók telepítését is. Ennek ellenére az MNB adatai szerint 2022-ben a tranzakciók mindössze harmadánál (34 százalék) fizettek elektronikusan, igaz ez jelentős növekedés a 2015-ös 9 százalékhoz képest. Sokkal jobb a helyzet, ha tranzakciók összértékét nézzük – ez esetben a forgalom 51 százalékát fizették a vásárlók elektronikusan – igaz ebbe már beleszámítanak a SZÉP-kártyás költések is, amelyek csakis elektronikusan intézhetők. A közüzemi és egyéb szolgáltatások számláit a háztartások 70 százaléka már 2021-ben is elektronikusan fizette – fokozatosan elhagyva a régi sárga csekkeket.
Lázár János elment tárgyalni Toroczkai Lászlóval a gránitszilárdságú alaptörvény tizenharmadik módosításárólAz elektronikus tranzakciók számának emelése számos előnnyel járhat társadalmi szinten. A többi között emiatt is az MNB pénzforgalmi fő stratégiai célja, hogy 2030-ra nemzetgazdasági szinten ezen tranzakciók aránya elérje a 60 százalékot. A készpénzhasználatnak ugyanis magas a feketegazdasági kockázata, és a logisztikai költsége is. Az online pénztárgépek elterjedésével, az online számla és nyugta folyamatban lévő bevezetése mérsékli a feketegazdasági kockázatokat, míg a készpénzlogisztikán megtakarítható évi százmilliárd forintos szintű kiadás kérdéses. Az elektronikus fizetések díjai, adói ugyanis a használók számára lényegesen nagyobb kiadást jelentenek, nem is beszélve az informatikai infrastruktúra költségeiről.
Megkerülhetetlen lett a netbank és a mobilbankEnnek ellenére fejlődés ebbe az irányba mutat, hiszen egyre nagyobb az igény az egyszerűsített, elektronikus fizetésekre az online és az offline kereskedelmen is. Mind többen már bankkártyát sem használnak, a mobiltelefon előlépett digitális pénztárcává. Ez lehetővé teszi az elektronikus számlák azonnali elektronikus kifizetését, az online és offline vásárlások kiegyenlítését. Ráadásul, köszönhetően az azonnali fizetések, átutalások rendszerének, ezek a lehetőségek kiküszöbölik a földrajzi korlátokat az év minden napján és a nap minden percében.
Bármilyen folyamatok is zajlanak, a készpénzhasználatot nehéz megszüntetni:
2020-ban a ugyan a magyar felnőttek 75 százaléka elektronikus úton kapta meg rendszeres jövedelmét, vagyis az egynegyedük részben vagy teljes egészében még mindig készpénzben jutott hozzá.
Az MNB célkitűzése, hogy ez a mérték 2030-ra 80 százalékra emelkedjen – vagyis azzal számolnak, hogy még akkor is a magyarok ötöde készpénzben jut fizetéshez vagy épp a nyugdíjához.
A kormánytagok is szeretik maguknál tudni
Úgy tűnik, a kormány több tagja számára egyfajta szabadságérzést kelt a kápé használat. Készpénz, mindig - válaszolta Szijjártó Péter külügyminiszter arra a kérdésre, hogy mivel fizet egy cipőboltban. De hasonlóan nyilatkozott 2023 októberében Gulyás Gergely miniszter is, amikor arról faggatták a kormányinfón, hogy mivel szokott fizetni. Akkor mondta, hogy az Orbán-kormánynak nem áll szándékában, hogy magyarokat az elektronikus fizetések irányába terelje. A miniszterelnök is látványosan szeret készpénzt használni, sőt nemrégiben Magyar Péter, a Fidesz-rezsimben csalódott Diákhitel Központ egykori vezérigazgatója posztolta, hogy Orbán Viktor Brüsszelben egy tanácskozás szünetében a zakója zsebéből egy köteg 500 euróst vett elő és megkérte az egyik kollégát, hogy vegyen a lányának valami különleges teát. „Hiába mondta szegény, hogy az 500 euróst nem fogadják el a boltban…Mert ugye csak a készpénz.”
Az adatokból jól látható, hogy nagyon messze vagyunk attól, hogy Magyarország készpénz nélkülivé váljon. Ez nagy valószínűség szerint soha nem is fog bekövetkezni. A szakértők szerint azokban az uniós országokban, amelyek a magyarnál jóval fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkeznek (balti országok) szintén nem sikerül megvalósítani a teljes készpénzmentességet. A lakosság egy kis része, 10-20 százaléka különböző okokból mindig is igényelni fogja a készpénzhasználatot. Ugyanakkor a jegybankok is rájöttek arra, hogy biztonsági okokból sem szabad megszüntetni a készpénzhasználatot, és logisztikát. Az elektronikus fizetési rendszerek tartós zavara esetén ugyanis az hatalmas biztonsági tartalékot jelent a jegybankok számára. Mindezek miatt belátható időn belül nem valószínű, hogy bármely nemzetgazdaság elérné a teljes készpénzmentességet.
A Covid alatt változtak meg a szokások
Az elmúlt években megváltoztak a magyarok fizetési szokásai, jelentősen megszaporodtak a bankkártyás és a mobilfizetések, miközben arányaiban csökkent a készpénzhasználat. Szűk tíz évvel ezelőtt még elterjedt volt a gyakorlat a bankszámla-tulajdonosok körében, hogy a kártyát sokan csak készpénzfelvételre használták, vagyis a fizetésüket egy-két tranzakcióban felvették, majd úgy költötték el. A MNB adataiból és a Bank360.hu elemzésből kiderül, hogy míg a kártyás fizetések értéke és a készpénzfelvételek értéke 2020 előtt együtt mozgott, mára a bankkártyás fizetések értéke a készpénzfelvételek többszörösére rúg – ez jelentős részben a Covid-válság alatt változott meg.
A Bank360.hu elemzése szerint 2023 utolsó negyedévében a kártyás vásárlások értéke már meghaladta a 4600 milliárd forintot, ez több mint a kétszerese a készpénzfelvételekének, amelyek 2 276 milliárdot tettek ki. Miközben a vásárlások száma és értéke növekszik, a hazai kibocsátású kártyákkal végzett készpénzfelvételi tranzakciók száma és értéke stagnál, sőt lassan csökken az elmúlt évek hatalmas inflációja ellenére.
Az ATM-ek száma lassan növekszik, ebben szerepe lehet egy bő egy évvel ezelőtt megjelent jegybanki rendeletnek is. Jelenleg 4 861 darab automata van az országban. A bolti POS-ek száma tavaly több mint 26 ezerrel emelkedett, és már meghaladja a 255 ezret. 2023-ban csaknem 12,4 ezer bolti kereskedő, szolgáltató és 8,7 ezer internetes áruház döntött úgy, hogy innentől kezdve elfogadja a bankkártyákat.
A készpénz és fizetési funkcióval rendelkező bankkártyák 31 százalékát digitalizálták az ügyfelek okostelefonba vagy okosórába, lassan a magyar banki ügyfelek harmada már így fizet. Ha valaki okoseszközzel fizet, idegenek nem leshetik le se a kártya adatait, se a PIN-kódot a vásárlásnál. Ha pedig biometrikus azonosítást (ujjlenyomat, arcfelismerés) használ, akkor még a telefonos jóváhagyó kódját sem láthatják – ami biztonságosabb megoldás, mint a szimpla bankkártya használat. Hátulütője viszont, hogy a mobiltelefon ellopás, tönkremenetele esetén, a számlatulajdonos a pénzéhez sem fér hozzá.
Mostohagyerek a hitelkártya
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2023 végére minden korábbinál több ügyfélnek volt bankszámlája, illetve bankkártyája. 178 ezernél is több forint-, és 65 ezer devizaszámlát nyitottak tavaly a hazai bankoknál, így a bankszámlák száma már nagyon közel jár a 11 millióhoz. Ebből a túlnyomó többség, 9,93 millió darab magánszemélyeké, a többi vállalkozásoké és egyéb szervezeteké. A számlák 84 százalékát interneten keresztül is el lehet érni, és bankkártyát is használ a számlatulajdonosok többsége. Az év végén 10,07 millió hazai kibocsátású fizetési kártya volt Magyarországon, ezek döntő része betéti volt. A hitelkártya továbbra sem népszerű, kevesebb mint 1,12 millió van használatban. Nagyjából 300 ezerrel csökkent a hitelkártyák száma 2017 vége óta, miközben ezalatt 1,24 millióval nőtt a betéti kártyáké – írta a Bank360.hu