- Két helyet rontott a magyar gazdaság az uniós versenyképességi rangsorban

Magyarországnak egyértelmű versenyképességi fordulatra van szüksége ahhoz, hogy újra fenntartható növekedési pályára álljon – mondta Kuti Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója azon a sajtótájékoztatón, ahol bemutatták jegybank friss, 2023-as adatokra épülő Versenyképességi jelentését. A helyzet nem túl biztató. A magyar gazdaság a 2022-es 47,9 pont után tavaly már csak 46,6 pontot ért el, vagyis az objektív mérések alapján is romlott a versenyképességünk. Ez meglátszik az uniós rangsorban is, hisz míg 2022-ben a nem túl előkelő 17. helyen állt a magyar gazdaság, tavalyi adatok alapján már csak a 19. helyre került az EU 27 tagállama közül. Ezzel a visszalépéssel magyar pozíció a visegrádi-országok átlaga alá romlott.

A jegybank szakértői szerint a magyar gazdaság versenyképességének erősítése kulcs a fenntartható felzárkózás eléréséhez. 2023-as év egyértelműn rámutatott, hogy a magyar gazdaság gyenge versenyképessége hozzájárult a magas infláció kialakuláshoz, illetve a gazdasági teljesítmény csökkenéséhez. Jelenleg két megoldási javaslat versenyez egymással: a kormány által favorizált kereslet ösztönzésére fókuszáló növekedési modell, a másik – amit a jegybank javasol – a stabilitást és versenyképességet ösztönző növekedési modell. A versenyképesség javítása továbbá a külső sokkokkal, válságokkal szemben is ellenállóbbá teszi a gazdaságot – állapítja meg a jelentés.

Az MNB 2023-as Versenyképességi Indexének eredményei alapján a 14 vizsgált versenyképességi területből 9 esetében romlott hazánk teljesítménye, köztük a 21. század olyan kulcsterületein, mint a humán tőke minősége és a digitalizáció. Néhány területen jól teljesít a magyar gazdaság, ide sorolható a történelmileg magas foglalkoztatási ráta, magas a háztartási megtarkítási hajlandóság, ami segíti gazdaság belső finanszírozását, illetve mérsékeltebbek a területi és társadalmi egyenlőtlenségek az unió más államaihoz képest. A gyengeségek közzé ezeknél jóval több terület sorolható. Érdemi versenyképességi tartalék rejlik a magyar gazdaság magas energiafüggőségében, a megújuló energiaforrások még mindig alacsony szintjében. A magyar gazdaság lemaradt az új pénzügyi modellek adaptálásban is, ehhez a hitelezés növelésére, és a digitalizáció további fejlesztésére lenne szükség pénzügyi területen.

Ezen felül komoly versenyképességi lemaradás van az oktatás és az egészségügy területén, az MNB szakértői szerint. Ez évről-évre visszatérő probléma MNB jelentéseiben is. Az MNB szerint továbbra magas a korai iskolaelhagyók aránya , amely érdemben nem változott az elmúlt tíz évben: 2022-ben is a diákok 12,4 százaléka lépett ki úgy az iskolarendszerből, hogy nem szerzett semmilyen képesítést az általános iskolán felül. Ez a 12,4 százalék duplája visegrádi-országok átlagának. A jegybank szakértői szerint a mutató javítása azért is lenne fontos, mivel azok a fiatalok, akik nem rendelkeznek érettségivel vagy szakképzettséggel, sokkal nehezebben helyezkednek el a munkaerőpiacon, illetve sokan lesznek közülük hosszú távon inaktívak. A fiatalok körében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya hazánkban az egyik legalacsonyabb az uniós országok körében – ezek eredőjeként Magyarország a tudásalapú társadalom területen a 25. helyezést érte el a 27 uniós tagállam körében 2023-ban.

Az egészségügy területén létfontosságú lenne az elkerülhető halálozások, az elhízásban szenvedők számának csökkentése, ehhez pedig az egészségügyi kiadások emelésére lenne szükség – állapítja meg a jelentés. Az egészségügyi és oktatási szolgáltatások javítása alapvető versenyképességi kérdés, hisz ez a két tényező határozza meg egy gazdaságban rendelkezésre álló munkaerő minőségét. Magyarország GDP-arányos egészségügyi kiadásai 2 év alatt 1,1 százalékpontot emelkedtek (6,3 százalékról 7,4 százalékra), ám még így is a 6. legalacsonyabbak az Európai Unióban. A hazai ráfordítások enyhén elmaradtak a többi visegrádi ország (7,7 százalék) átlagától, miközben az átlagos uniós ráfordítás (10,9 százalék) számottevően magasabb a hazai és a régiós szintnél .

Az MNB értékelése szerint a tartós és fenntartható gazdasági-társadalmi felzárkózás érdekében magyar növekedési modellt át kell állítani tudás és technológia-vezérelt növekedési modellre, amely figyelembe veszi a környezetvédelmi szempontokat is. Annak érdekében, hogy folytatódhasson az elmúlt évtized fenntartható felzárkózása, és utolérjük az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjét, az egyensúlyok mielőbbi helyreállítására és teljes versenyképességi fordulatra van szükség. Ehhez átfogó strukturális reformok szükségesek, elengedhetetlen az elegendő számú, egészséges és képzett munkaerő, a vállalatok innovációs, digitalizációs és exportpiaci képességének erősítése, a finanszírozási források egyszerű és gyors hozzáférése, az állami bürokratikus terhek további csökkentése, valamint az energiahatékony és zöld gazdaság megteremtése – jegyzi meg a tanulmány.