A Pénzügyminisztérium (PM) dolgozik a 2024-es költségvetési törvény módosításán – ezt közölte a minap egy közleményében a szaktárca. Részletekkel nem szolgált a szaktárca, de nagy valószínűséggel a büdzsé módosítása a parlament elé kerül, hisz a költségvetést törvényt – elvileg – csak egy parlamenti vitát követő törvénymódosítás írhatná felül. Persze, miután jogállami szabályokat a kormány nem mindig tartja tiszteletben, nem lehet kizárni, hogy a büdzsét – a sokadszorra meghosszabbított „rendkívüli jogrend” felhatalmazásával élve – rendeleti úton módosítja, ahogy ezt történt a 2023-as törvénnyel is.
Az idei költségvetés már tavaly, rögtön a tervezés pillanatában elcsúszott, ugyanis azt teljesen irreális makrogazdasági pályára alapozták.
A kormány azzal számolt, hogy a gazdaság 2023-ban 1,5 százalékkal nő, de ebből 0,9 százalékos mínusz lett, majd idén további 4 százalékos GDP-bővülést terveztek, aminek jó, ha a fele összejön. Az inflációval is mellélőttek, a 15 százalékos tervet, majd' 3 százalékkal fölülmúlta a valóság. Ám nemcsak mint pénzügyi terv avult el az idei költségvetés. Átalakult a kormány szerkezete, s ennek következtében nem szerepel benne sem a Navracsics Tibor-féle Közigazgatási és Területfejlesztési, sem a Bóka János vezette EU-ügyi minisztérium, így azoknak elfogadott költségvetésük sincs. Annak ellenére, hogy parlament ennek a két minisztériumnak egyetlen fillért sem szavazott meg, a kormány rendeleti úton kreált nekik pénzügyi keretet:
a két tárca több mint 380 milliárd forintból gazdálkodhat.
Vagyis van bőven ok a teljesen új pótköltségvetésre, de Varga Mihály még egy újabbal is előállt: a pénzügyminiszter a napokban arról posztolt, hogy „az előző év utolsó és az idei év első hónapjainak adatain látszik, hogy a világ-, és az európai gazdaságok kilábalása lassabb lesz a korábban vártnál. Gyorsabb infláció csökkenést, de lassabb gazdasági növekedést tapasztalunk. A változó gazdasági folyamatok a költségvetésen csapódnak le.” Vagyis szó nincs arról, hogy a kormány hibázott volna a tervezés során, hanem szerinte a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok miatt kell módosítani a büdzsét.
Addig is, amíg a parlament elé kerül a 2024-es büdzsé újabb változata, a kormány megkezdte annak házon belüli átalakítását.
A Magyar Államkincstár (MÁK) napokban publikált adataiból adataiból kiderül, hogy a PM saját hatáskörében a tavaly nyáron elfogadott költségvetési törvényhez képest már most nettó 408 milliárd forinttal nagyobb kiadást tervez. Az adathalmazból – ami nem más, mint egy hatalmas, 8000 tételt felölelő exceltábla, mindenféle magyarázat és indoklás nélkül –, az is kihámozható, hogy ennél lényegesen nagyobb, több ezer milliárd forintos költségvetési átcsoportosítást is végrehajtott a kormány. Ennek keretében szinte a komplett honvédelmi alapot betolták Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium fejezetek alá,
így a hadügy kiadásai egy tollvonással az eredeti 675 milliárd forintról 1889 milliárd forintra ugrottak, vagyis közel megháromszorozódtak.
Hasonló a helyzet rezsivédelmi alapnál, már azt is megcsapolta a kormány 460 milliárd forinttal, ami az utolsó fillérig megjelent az Energiaügyi Minisztérium kiadási tételeiben rezsikompenzációként.
A nullszaldós átcsoportosításokon felül érdemben nőttek az önkormányzatok tervezett kiadásai: az eredetileg tervezett 1050 milliárd forinttal szemben 1203 milliárdot kapnak idén a települések, ugyanakkor ez csak minimálisan haladja meg 2023-as tényleges 1177 milliárdos támogatást, vagyis reálértéken még így is csökken az önkormányzatok finanszírozása. Jelentősen, 467 milliárddal megemelték BM kiadásait, az pénz szinte teljes mértékben az oktatási intézményrendszerbe került, valószínűleg a béremelésekkel összefüggésekben. Ez is egy nullszaldós átcsoportosítás, ugyanis a béremelésekre volt céltartalék, s ezt dobta szét a tárcák között a Pénzügyminisztérium.
A MÁK adatai szerint jelentős, 118 milliárdos többletet terveznek a Kulturális és Innovációs tárcánál: az előirányzati adatokból kiderül, hogy ez a pénz szinte az utolsó fillérig a szakképzés és az állami, illetve nem állami felsőoktatás többlettámogatására megy. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda költségvetése a tervekhez képest 69 milliárddal lehet magasabb, ez 10 százalékos kiadásbővülést takar. A plusz pénz java részét – 66 milliárdot – kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra akarják elkölteni,
így erre a célra 215 milliárd forint mehet el a jelen állás szerint.
A már említett Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium 25 milliárdot kapott a működésre – eredetileg egy fillér nem volt tervezve, míg Bóka-féle uniós minisztérium működése csak 8 milliárdba kerül az adófizetőknek.
Elmaradnak a bevételek
A PM eddig nem módosította a bevételi számokat, pedig több száz milliárdos elmaradás várható a tervezetthez képest, főként a forgalmi adó (áfa) befizetések hiányoznak majd. Annyit tudni lehet, hogy a hiánycélt a kormány felemeli. Az elfogadott büdzsében 2514 milliárd forintos, 3,1 százalékos GDP-arányos deficitet terveztek, s ezt most 4,5 százalékra tervezik emelni, ami bő ezer milliárd forinttal nagyobb hiányt jelent a pénzforgalomban.
