A város nem akar, és nem is tudna nyerészkedni a BYD-telkek kisajátításán – utasította vissza az ezzel kapcsolatos állításokat Nagy Sándor, Szeged fejlesztési alpolgármestere, reagálva egy oknyomozó portálon megjelent cikkre, ami szerint legkevesebb tizenhétszeres haszonnal adja tovább a helyhatóság a kínai cégnek a város határában kisajátított földeket. A háromszáz hektáros terület harmadát a Pick Zrt.-től vásárolta meg az önkormányzat, 22,8 millió euróért, megközelítőleg 8,6 milliárd forintért. Ez azt jelenti, hogy négyzetméterenként 8870 forintot fizetett. Ahogyan az Átlátszó megírta, a fennmaradó közel 200 hektáron, a mezőgazdasági terület gazdáinak ezzel szemben négyzetméterenként csupán bruttó 565, nettó 444 forint vételárat ajánlott. A kettő között tekintélyes a különbség, s első ránézésre valóban úgy tűnik, hogy az önkormányzat tetemes összeget kereshet azzal, hogy a területeket eladja az első európai autógyárát Szegeden építő BYD-nek, a világ egyik vezető elektromos autó gyártójának.
Ahogyan Nagy Sándor a Népszavának elmondta, a Pick-telek értékét az adja, hogy mezőgazdasági termelésből kivont terület, amelyre már kifizették azt a földvédelmi járulékot, ami adott esetben a földvásárlásnál is magasabb összeg lehet. Ráadásul egybefüggő iparterületről van szó, melyen korábban részben megtörtént a lőszermentesítés és a régészeti feltárás, illetve a korábbi tulajdonosa csatornát és villamosvezetéket is épített, mellette ivóvíz- és termálkutakat fúrtak, utóbbiak darabját több százmillió forintért. A kutak a város tulajdonában maradnak, üzemeltetőjük a helyi vízmű. A Pick-telek értékét növeli az is, hogy meglévő összeköttetésben áll az M5-ös autópályával, amin keresztül a BYD gyárának építése szinte azonnal indítható. A területrészt március végén adják át a kínai befektetőnek.
Mindez a fennmaradó közel háromszáz tulajdonos birtokolta 200 hektáros mezőgazdasági területről nem mondható el. A földeket ki kell vonni a művelés alól, kifizetni a földvédelmi járulékot, elvégezni a lőszermentesítést és a régészeti feltárást. Ráadásul az egy-két hektáros területeken kizárólag földutak vannak. A mezőgazdasági területért kínált vételárat nem az önkormányzat, hanem a megyei kormányhivatal által felkért értékbecslő számolta ki, és ajánlotta meg. A művelés alatt álló földekre a mezőgazdaságban alkalmazott árazás mellett kaptak gazdáik ajánlatot. Akik keveslik a kisajátítás során a földjükért kapott összeget, a megyei kormányhivatallal pereskedhetnek, mert a kisajátítást ugyan a város kérte, de annak lebonyolítója a jelzett hivatal.
Az átalakítás, vagyis az eljárás, amíg mezőgazdaságiból ipari terület lesz, tetemes költséggel jár – jelezte a fejlesztési alpolgármester. A lőszermentesítés 60 millió forintba kerül, ami eltörpül a régészeti feltárásokhoz szükséges 2,8 milliárd forint mellett. Utóbbit hatósági ár alapján állapítják meg, attól eltérni nem lehet. Eddig 60 kilométer kutatóárkot ástak a gyár későbbi területén, érdemi leletet nem találtak. A jelenlegi mezőgazdasági területeken található távvezetékeket (légvezetékeket) át kell helyezni és eltávolítani, ami 2 milliárd forintnál is többe kerül – tudtuk meg. Mindezeket az önkormányzat fizeti.
Értékes földdarab
Kevés olyan nagy alapterületű ipari beruházásra alkalmas telek található itthon, mint a Szeged közvetlen határában található 300 hektáros, ahol hamarosan a BYD épít autógyárat. A terület két autópálya, az M5-ös és az M43-as metszéspontjánál található, viszonylag könnyű vasúti összeköttetést létre hozni a Szeged-Budapest vonallal, majd később a Belgrád-Budapest vonallal. A Pick Zrt. korábban úgy tervezte, hogy az itt található 100 hektáros telkén építi fel új gyárát, de úgy döntöttek – bőven a kínai gyár megjelenése előtt –, hogy ezt a Szabadkai úton valósítják meg.
A Pick-telek valamennyi felsorolt jellemzője árfelhajtó hatású, vele szemben a külön-külön kis alapterületű, töredezett, közel háromszáz tulajdonos kezében lévő 200 hektáros mezőgazdasági terület esetében ennek éppen az ellenkezője igaz. A kisajátításra kijelölt földek ipari beruházásra nem alkalmasak, és ez tény az értük kínált vételárban tükröződik. A szegedi önkormányzatnak sok milliárd forintjába kerül, hogy ezeket ipari területté minősítsék át. Csak ezt követően adható el a földterület a BYD-nak - mondta az alpolgármester.
A BYD-nak a földek négyzetméterét egységesen 19 euróért adja el az önkormányzat, a Pick-telek esetében ennél többet, közel 29 eurót fizetett azok négyzetméteréért. A művelésből kivont mezőgazdasági földek esetében a négyzetméterár alacsonyabb a 1,5 eurónál, de ahogyan azt részleteztük, ebben az esetben milliárdos tételeket kénytelen fizetni a földek átminősítéséért a város.
A mezőgazdasági területek tulajdonosainak fele nem szegedi, a földek többségét haszonbérletben művelik, ami jelzi, hogy a földek gazdái nem a mezőgazdaságból élnek. Van példa arra, hogy egy földterületnek több tulajdonosa is van, és mellette arra is, hogy többnek egy.
Vissza kell fizetni a kormánytámogatást
A kormány nyáron hagyott jóvá 19 milliárd forintos visszatérítendő támogatást a szegedi ipari park fejlesztésére, ezzel elismerve, hogy akkora nagyságrendű szabad forrás egyetlen hazai önkormányzat költségvetésében sem található, ami ebben az esetben Szegeden épülő autógyár előkészítéséhez szükséges. A jelzett összeg a Belügyminisztériumtól, kincstári számlán érkezett meg Szegedre, aminek felhasználásáról a helyhatóság köteles elszámolni, majd egyben visszafizetni azt. Pénzügyileg az egyetlen változásokkal járó körülmény, hogy az önkormányzat és a kínai cég között euróban zajlik az üzlet, ami árfolyama változhat.
