2024. március 10-én vasárnap 14 órakor beiktatták Sulyok Tamást, Magyarország köztársasági elnökét.
A budapesti Szent György téren tartott ceremónián megjelent Orbán Viktor miniszterelnök és a felesége Lévai Anikó, Áder János és Scmitt Pál volt köztársasági elnök mellett azonban nem lehetett látni Novák Katalint, Sulyok Tamás közvetlen elődjét, aki február 10-én mondott le a nevéhez fűződő elnöki kegyelmi botrányba.
Lemondott Novák KatalinA ceremónián díszzászlóalj és a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály katonai tiszteletadása után Kubik Anna elszavalta Gyurkovics Tibor Nemzet című versét. Ezután következett a történelmi egyházak áldása, aztán alighanem az infantilizmus nevében egy ügyvédi kórus, a Próká-Torok előadása.
Sulyok Tamás 2024. március 5-én már hivatalba lépett, szóval ez a ceremónia utánérzés egy kicsit. Első döntése az volt, hogy aláírta a svéd NATO-csatlakozást.
Fű alatt vette át hivatalát az új államfő, Sulyok TamásSulyok Tamás aláírta a svéd NATO-csatlakozástNekem sem az volt az újévi fogadalmam, hogy mire a tavasz beköszönt, Magyarország államfője legyek – – kezdte ezután a beiktatási beszédét a Fidesz-KDNP elnökjelöltjeként elővett Sulyok Tamás. Azt mondta, „a kommunista diktatúrát lebontó köztársaság hetedik elnökeként” áll a ceremónián. – A magyar emberek méltóságának a védelmezője akarok lenni. A jó példákat követni fogom, de igyekszem hozzájuk tenni a magam utcaköveit Beszélt arról, hogy az érdek- vagy politikai alapon történő meghatározásokon túl Magyarországot jogállamnak tartja.
Az állam működésének egésze a jognak van alávetve, minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető. (...) A törvény előtt mindenki egyenlő, nincs különbség, nincs kivétel, nincs részrehajlás
– hangsúlyozta Magyarország első számú közjogi méltósága. Kitért a kérdéseket felvető családi hátterére és jelezte, az államfő felelős a határon túl élő magyarokért is, ő pedig aggódik a háború sújtotta Ukrajnában élő kárpátaljai magyarságért.
Sulyok Tamás kijelentette, Magyarország megkérdőjelezhetetlenül a Nyugat része, Szent István döntésével vált azzá. – A magyar európai, nem csak földrajzi, hanem szellemi értelemben is, de nem olvad bele, hanem összeforr vele, és ez a kettő nem ugyanazt jelenti, mi magyarként forrtunk össze Európa sorsával. Mindaddig tudjuk erősíteni a kontinenst, amíg ezt magyarként tehetjük.
Feladatunk nehézségét az adja, hogy Európa jövője nem csak rajtunk múlik, hanem az európai nemzetek összességén – fogalmazott.
Feladatunk nehézségét az adja, hogy Európa jövője nem csak rajtunk múlik, hanem az európai nemzetek összességén
– fogalmazott. Arra fogok törekedni, hogy a megértést közvetítsem a gyalázkodás helyett, a tiszteletet erősítsem a gyanakvás helyett – ígérte aztán zárszóként a köztársasági elnök.
