Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Donald Trumppal tárgyalt Mar-a-Lagóban, a volt amerikai elnök Floridában lévő rezidenciáján - tájékoztatta még jelen időben az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. E szerint az Orbán Viktor vezette magyar delegáció – amelyben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is helyet kapott – helyi idő szerint délután 5 órakor – közép-európai idő szerint este 11 órakor – érkezett a helyszínre, ahol egy órán keresztül tárgyalt Donald Trumppal és munkatársaival. A megbeszélés után közös vacsorával és koncerttel folytatódott a program.
Ez a harmadik alkalom, hogy Orbán Viktor kétoldalú találkozót tarthatott Donald Trumppal az Egyesült Államokban. Először Orbán Viktor tett eleget egy akkori fehér házi meghívásnak 2019. május 13-án , aztán 2022. augusztus 2-án ültek le tárgyalni a volt amerikai elnöknek a New Jersey-i Bedminsterben fekvő kúriáján.
Ahogy a legutóbbinak, a mostani találkozónak sem lehetett túl nagy jelentősége azon kívül, hogy két szélsőjobb felé tartó politikus támogatja egymást, szóval a de facto republikánus elnökjelölt Donald Trump villanthatott valakit élő példaként arra, hogy el lehet érni, amit ő is akar az Egyesült Államokban, Orbán Viktor pedig eltölthetett egy kis időt annak az általa 2016 óta kitartóan támogatott embernek a társaságában, akit újra szeretne az amerikai elnöki székben látni.
Joe Biden: Orbán Viktor világosan megmondta, hogy nem hisz a demokráciában, és arra számít, hogy teremthet egy diktatúrátOrbán Viktornak – aki egy Facebook-posztban a „Béketeremtők” felkiáltással adott hírt a találkozóról – egyébként nincs hivatalos miniszterelnöki programja az Egyesült Államokban, ahova nem a jelenlegi elnök, Joe Biden hívta meg, és nem is találkozik senkivel a washingtoni demokrata adminisztráció magas rangú politikusai közül.
Ami a béketeremtőkről szóló kiszólást illeti, finoman szólva hamisan cseng azután, hogy Donald Trump 2024. február 10-én még azzal fenyegette az Egyesült Államok szövetségeseit a NATO-ban, hogy rájuk uszítja Oroszországot, ha nem teljesítik a pénzügyi kötelességüket. Ez azt az elvárást jelenti, hogy minden NATO-tagországnak évente a GDP-je legalább 2 százalékát hadi kiadásokra kell fordítania. Ezt a NATO-tagországok nagy része valóban nem teljesíti, Donald Trump a fenyegetőzése azonban keményen kivágta a biztosítékot, a volt amerikai elnök ugyanis azt sugallta, hogy az Egyesült Államok megszegné az észak-atlanti szerződésből fakadó kötelezettségét, vagyis hogy a NATO-tagországok mindegyike a másik segítségére siet támadás esetén.
