Az európai partnerek nagyon megorroltak Olaf Scholzra többek között amiatt, mert kiszivárogtatta, hogy brit és francia katonák segítenek az ukránoknak a hadszíntéren a cirkálórakéták célba juttatásánál. A berlini kormány számára az is roppant kínos, hogy az orosz titkosszolgálat lehallgatta négy német tiszt csevegését a Taurus cirkálórakéták bevetéséről. A nagy kérdés az, hogy az utóbbi napok botrányai miatt meggondolja-e magát Olaf Scholz és végül hozzájárul a több száz kilométer távolságú rakéták Ukrajnába szállítására, vagy inkább megerősítve érzi magát és továbbra is elzárkózik attól, hogy a háború menetét is megváltoztatni képes eszközzel támogassa Kijevet?
Múlt hétvégén Berlinben találgatások is folytak arról, hogy az orosz hangfelvétel befolyásolhatja-e és hogyan a németországi Taurus-vitát. A kancellárra ugyanis egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy szállítsa a német cirkálórakétákat Ukrajnának - ezt nemcsak az ellenzék követeli, hanem a szociáldemokraták két koalíciós partnere, a Zöldek és a liberálisok is. Olaf Scholz azonban változatlanul ellenzi ezt. Az egyik alapelve, hogy megakadályozzák (...) a háborút Oroszország és a NATO között. Scholz szerint pedig a Taurus ehhez vezethet.
Az oroszok által közzétett beszélgetés megdönti a kancellárnak azt a tézisét, amely szerint német katonákat is Ukrajnába kellene küldeni a német gyártású fegyverrendszer ukránok általi kezeléséhez. A Bundeswehr lehallgatott tisztjei szerint az ukrán katonákat német földön is ki lehet képezni a cirkálórakéták célba juttatására, mégha ez időbe is telne. Scholz azonban attól tart, hogy Németország nem tudja befolyásolni, Ukrajna mire használja a Taurusokat. Ki tudja, mit kezd vele, ha komoly bajba kerül, vélekedik. Scholz rámutatott, ha a Taurust rosszul vetik be, „célpontot érhet el valahol Moszkvában.
A berlini vezetés csak akkor érhetné el, hogy Ukrajna ne hozzon önálló döntést a Taurusok bevetéséről, ha a terepen német katonák felügyelnék a fegyverrendszer használatát. Ehhez azonban vélhetően parlamenti felhatalmazás lenne szükséges. A kancellár erre célzott, amikor nemrég azt mondta, amit a britek és a franciák a célok ellenőrzése terén tesznek, az Németországban megvalósíthatatlan. Scholzot azért bírálták e kijelentéséért, mert ezzel arra utalt, hogy brit és francia katonák már részt vesznek az ukrajnai háborúban – amit a NATO-államok tagadnak.
Ebből kiindulva valószínűtlen, hogy a lehallgatás alapjaiban változtatná meg a német Taurus-vitát. Így látja a Süddeutsche Zeitung is. A lap úgy tudja, egyes, a kancellárhoz közel álló személyek a kiszivárgott tartalmat annak megerősítéseként értékelik, hogy az ügy technikailag összetett és politikailag túlságosan is érzékeny. Különösen akkor, ha Ukrajna német Taurus rakétákkal támadná a Krími hidat, amely az oroszok által megszállt Krímet köti össze az orosz szárazfölddel, és fontos utánpótlási útvonalnak számít. A lehallgatott beszélgetés azt mutatja, hogy Oroszország szorosan figyelemmel kíséri, hogyan jár el Németország a Taurus kérdésben. Ezt persze Scholz is jól tudja. A Taurus-szállítások hívei viszont abból indulnak ki: rossz üzenet, ha a német kormány döntését Moszkva befolyásolja.
Azért sem valószínű, hogy a német kancellár változtatna elutasító álláspontján, mert a németek többsége egyetért vele a kérdésben. A YouGov ügynökség felmérése szerint mindössze 28 százalék támogatja, hogy a Bundeswehr 500 kilométer hatótávolságú rakétákat szállítson Ukrajnának az Oroszország elleni védelmi hadműveleteihez. A megkérdezettek 58 százaléka viszont ellenzi a fegyverrendszer átadását. Utóbbiak több mint fele (31 százalék) még azt is ellenzi, hogy német fegyverekkel támogassák Ukrajnát.
Oroszok hallgattak le német tiszteketA kutatás már az oroszok által kiszivárogtatott felvétel közzététele után készült, március 1-től 5-ig. A YouGov felmérése szerint ráadásul a Taurus szállításának elutasítottsága az elmúlt hetekben tovább nőtt. Február elején még 31 százalék támogatta és csak 49 ellenezte ezt. Mindez nem változtat azon, hogy a Bundestag pártjai komoly nyomást helyeznek Scholzra a küldés érdekében. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy az egyes német pártok szavazói miként vélekednek a kérdésről, már más képet kapunk. Csak a Zöldekre voksolók többsége szeretné a fegyverrendszer átadását Ukrajnának, a többi párt szavazói közt kisebbségben vannak a támogatók. A százazföldi csapatok küldését még nagyobb arányban ellenzik a németek: 72 százalék szerint egyszer s mindenkorra ki kell zárni egy ilyen lépés lehetőségét, ahogyan azt Scholz is tette. Mindössze 16 százalék gondolja úgy, hogy a német kormánynak nyitva kellene tartania a lehetőséget. A válaszadók mindössze két százaléka támogatja, hogy azonnal német katonákat küldjenek a háborús övezetbe.
A németek megosztottak abban a kérdésben, milyen mértékben kellene Ukrajnát fegyverekkel támogatni. 43 százalék szerint túl sok fegyvert szállítottak Ukrajnának a két évvel ezelőtti orosz invázió óta. A megkérdezetteknek csak 21 százaléka vélekedett úgy, hogy nem szállítottak elég fegyvert az ukránoknak.
Németország az Egyesült Államok után Ukrajna második legnagyobb fegyverszállítója. A 2022. február 24-i orosz invázió óta Németországból 28 milliárd euró értékű fegyverzetet szállítottak vagy ígértek a háborús övezetbe. Mindezekből látszik: Ukrajna hiába reménykedik abban, hogy megkapja a német szuperfegyvert.
Nagyon megharagudtak partnerei Németországra
Németország egyre nagyobb tehertételt jelent a szövetségesek számára. A német tisztek oroszok által lehallgatott beszélgetése, az a tény, hogy a berlini kormány nem hajlandó Taurusokat szállítani Ukrajnának, valamint – ami a legkínosabb a partnerek számára – annak kikotyogása, hogy brit és francia katonák a helyszínen segítenek az ukránoknak a nyugati rakéták célba juttatásában, mind kiverte a biztosítékot több NATO-tagországban. Németországot egyre kevésbé tartják megbízható partnernek.
Pedig most lenne szükség az egységes fellépésre, hiszen a hónapokig tartó, tényleges patthelyzet után az ukrán konfliktus új narratívája kezd kialakulni: ha a Nyugat nem bővíti és nem gyorsítja fel az ukrán hadsereg támogatását, Oroszország felgyorsíthatja területfoglalását. S mivel Washingtonban a képviselőház még mindig nem hagyta jóvá az új amerikai katonai segélycsomagot, az európai NATO-szövetségeseknek fokozniuk kell a hozzájárulásukat Ukrajna számára.
Németország azonban egyre problematikusabbá válik ebben a fellépésben. A németek szerepe Ukrajna támogatását illetően nem egyértelmű. Egyrészt jelentős mennyiségű hadianyagot és egyéb támogatást küldtek a háború sújtotta országnak, bár megszakításokkal. Másrészt Berlin zászlóaljakat telepít Litvániába, így a német csapatok mindössze 100 kilométerre lesznek az orosz határtól.
Scholz azonban egyik legerősebb katonai eszközét, a Taurust nem osztja meg az ukránokkal, miközben Kijevnek hatalmas szüksége lenne rá. A rakéta hatótávolsága valamivel több mint 500 kilométer, kétszerese a brit Storm Shadow és a francia Scalp rakéták hatótávolságának, amelyeket Ukrajna már használt nagyobb orosz katonai célpontok elleni támadásokra. A britek és a franciák együttesen 400-600 darab cirkálórakétát szállítottak Ukrajnának. Mivel azonban jelenleg nem gyártanak többet belőlük, és mivel a saját fegyveres erőik számára is elegendő tartalékot kell képezniük, a két ország leállítja szállításait. Ez azt jelentené, hogy a német Taurusok nélkül Kijev 2024 végére már nem biztos, hogy képes lenne csapást mérni oroszországi raktárakra és utánpótlási vonalakra. Szakértők szerint ez katonai szempontból katasztrofális lenne. Németország körülbelül 300, azonnal bevethető Taurusszal rendelkezik, további 300 tanúsítványa lejárt.
A szövetségesek igencsak megorroltak Scholz „elszólása” miatt is. A kancellár súlyos diplomáciai baklövést követett el, amikor arra utalt, hogy francia és brit erők is segítik az ukránokat a nyugati rakéták célra vezetésében. A brit alsóház külügyi bizottságának vezetője helytelennek, felelőtlennek és a szövetségesek arculcsapásának nevezte a megjegyzéseket.
Rendkívül negatív visszhangja volt a szövetségeseknél a német légierő tisztjeinek beszélgetéséről készült, az oroszok által közzétett hangfelvételnek. Felháborodást váltott ki a NATO-országokban, hogy nyilvánvaló hanyagság miatt ilyen érzékeny információk a Kreml birtokába kerültek. De dühösen fogadták azt a felvételből kiderült leleplezést is, hogy Scholz azon állítása, amely szerint a Taurus használatához német katonákat kellene Ukrajnába küldeni, megalapozatlan. Benjamin Tallis, a Német Külkapcsolati Tanács (DGAP) vezető munkatársa mindezek alapján egyenesen úgy véli, a kancellár mintha nem is lenne igazán elkötelezett az ukrán győzelem mellett. "A cirkálórakéták szállításának visszatartásával egy ukrán vereséget kockáztat, ami egész Európát nagy veszélynek tenné ki" - mondta el az Euronewsnak. "Scholz érveit egytől egyig megcáfolták” – tette hozzá. Utalt arra, hogy szövetségesek küldtek hasonló fegyvereket, és nem kellett megtorlással szembenézniük. Scholz csak gyengeséget mutat, véli. Szerinte a kiszivárogtatott felvételekből az derül ki, hogy Scholz inkább Ukrajna győzelmétől fél, ezzel pedig cserbenhagyja Európát.
Emmanuel Macron már ott tart, hogy nyugati katonák menjenek Ukrajnába, de közben az EU még lőszerből sem küldött eleget