köztársasági elnök;Sándor-palota;beiktatási ünnepség;élő közvetítés;Sulyok Tamás;

- Mégis rendeznek beiktatási ünnepséget Sulyok Tamásnak, egy ügyvédi kórus fog énekelni neki

A parlament fideszes többsége által február 26-án megválasztott új államfő kedden szinte észrevétlenül költözött be a Sándor-palotába.

Sulyok Tamás köztársasági elnök március 5-én lépett hivatalba. Beiktatási ceremóniáját március 10-én vasárnap délután tartják – írja az állami hírügynökség, de nem az államfő hivatalára, hanem az MTVA Sajtó és Marketing Irodájára hivatkozva. Hozzátették, a budai Várban, a Sándor-palota előtti Szent György térre szervezett ünnepséget élőben közvetíti 14 órától az M1 és a Duna televízió, valamint a Kossuth Rádió.

A közlemény szerint a ceremónia a díszzászlóalj és a gróf Nádasdy Ferenc huszárosztály katonai tiszteletadásával kezdődik, majd a történelmi zászlók bevonulása és a történelmi egyházak áldása után Sulyok Tamás köztársasági elnök ünnepi beszédével zárul. A beiktatási ünnepségben közreműködik Kubik Anna színművész, Kacsó Hanga népdalénekes, valamint a Budapesti Ügyvédi Kamara Próká-Torok kórusa.

A közmédia, feltehetően az ünnepség fényét emelendő, és az új államfő „szuverenitását” erősítendő, Fidesz-közeli személyiségekkel és szervezetekkel kommentálja majd az eseményeket. A közvetítés előtt 13.50-től az M1-en és a Dunán Imre Balázs, a közmédia műsorvezetője ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogásszal beszélget, a Kossuth rádióban Ujhelyi Zoltán vendége Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója lesz. Az élő adás után 15 órától folytatódik mindkét stúdióbeszélgetés.

Mint arról lapunk is beszámolt, a február 26-án az Országgyűlés kétharmados kormánypárti többséggel megválasztotta Sulyok Tamást államfőnek. Az Alkotmánybíróság volt elnöke – a pedofilügyben adott elnöki kegyelem miatt kipattant botrány egyik következményeként lemondott – Novák Katalint követte a sorban. Ugyanakkor Sulyok kedden szinte fű alatt vette át a hivatalát, ami hivatalosan akkor derült ki, amikor közleményt tettek közzé első intézkedéséről, Svédország NATO-csatlakozását ratifikáló parlamenti döntés ellenjegyzéséről.

A vád szerint a volt miniszter és MSZP-s országgyűlési képviselő előbb 30 millió forintot követelt, majd havi rendszerességgel újabb milliókat. A politikus – akinek a társtettese Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója – nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését és panasszal élt a gyanúsítás ellen.