Az erről szóló hétfői titkos szavazáson 134 igen és 5 nem ellenében az Országgyűlés fideszes többsége megválasztotta Magyarország következő államfőjének Sulyok Tamást.
147-en vették fel a szavazólapot, 146 képviselő adta le a szavazatát, heten szavaztak érvénytelenül. Az MSZP, a DK, a Momentum és a Párbeszéd frakciójának a tagjai távol maradtak a szavazástól.
A 134 szavazat pont azt a minimális kétharmados határt jelenti, amellyel az új köztársasági elnök megválasztásához a Fidesznek szüksége volt.
Izgulni nem igazán lehetett miért, ugyanis kizárólag az Alkotmánybíróság elnöke szerepelt a képviselők szavazólapján. A korábbi ellenzéki összefogás pártja nem állítottak közös jelöltet. Egyedül a Mi Hazánk Mozgalom próbálkozott Csath Magdolna közgazdász indításával, de nem tudott elég támogatót gyűjteni. Sulyok Tamás jelölését összesen 133 kormánypárti képviselő írta alá, sokkal több a képviselők egyötödét jelentő minimumnál, vagyis 40-nél.
Nem lesz nagy verseny az államfői posztért, már biztos, hogy csak Sulyok Tamás neve szerepel majd a szavazólaponAz ellenzéki frakciók közül az LMP és a Mi Hazánk Mozgalom képviselői voltak jelen a döntéskor.
Az 1956-os születésű Sulyok Tamás 1980-ban szerzett jogi diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Két évig bírósági fogalmazóként dolgozott a Csongrád Megyei Bíróságon, de – mint több interjúban elmondta – nem nevezték ki bírónak, mert ennek az lett volna a feltétele, hogy belépjen az állampártba, az MSZMP-be, márpedig ő erre nem volt hajlandó. Sőt, a megyéből is „elüldözték”, ezért elment szülővárosába, Kiskunfélegyházára a termelőszövetkezetbe jogtanácsosnak. 1991-ig volt jogtanácsos, majd 1996-ig a Sulyok–Japport, 1997-től a Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda ügyvédjeként dolgozott egészen 2014-es alkotmánybíróvá választásáig. 2000–2014 között osztrák tiszteletbeli konzuli tisztséget is viselt. 2004-ben az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézetben európai jogi szakjogász képesítést szerzett, 2005 szeptembere óta pedig – meghívott előadóként – alkotmányjogot oktat a SZTE jogi karán, ahol 2013-ban PhD fokozatot szerzett. Kutatási területe az ügyvédség alkotmányjogi helyzete.
„Sulyok Tamásnak az lesz a feladata, hogy lehetőleg minél jellegtelenebb legyen és ha lehet, észre se vegyük, hogy ott van”Az SZTE-n információnk szerint Trócsányi László volt a mentora, de együtt dolgozott Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi elnökével is. Úgy tudjuk, az Ab-tagságra is az akkori igazságügyi miniszter, Trócsányi protezsálta Sulyokot, akit 2014 szeptemberében választottak meg alkotmánybírónak. Alig fél évvel később, 2015 tavaszán az Alkotmánybíróság teljes ülése elnökhelyettesnek választotta, 2016 áprilisától pedig – miután az akkori Ab-elnök, Lenkovics Barnabás mandátuma lejárt – elnökhelyettesként látta el az elnöki jogkörökett. Az Országgyűlés végül 2016. november 22-én választotta meg a testület elnökévé az elnökévé.
Nagyobb horderejű döntések nem igazán fűződnek a nevéhez, alkotmánybíróként és az Ab-elnökeként is az őt jelölő éFidesz-KDNP-hez volt lojális.
Elfogadta az Országgyűlés, Novák Katalin nem Magyarország köztársasági elnöke többé