- Az Országgyűlés megszavazta Svédország NATO-csatlakozását

188 igen szavazattal 6 nem ellenében az Országgyűlés hétfő délután jóváhagyta, hogy Svédország is tagja lehessen az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO).

Nemmel minden valószínűség szerint csak a Mi Hazánk Mozgalom képviselői voksoltak.

Értesüléseinknek megfelelően David Pressman amerikai nagykövet az Országházban tartózkodott a svéd NATO-tagság megszavazásakor, egy időn át a karzatról figyelte, hogy az ülésteremben mi történik.

Svédország, illetve és a 2023. április 4-én csatlakozó Finnország az orosz-ukrán háború, illetve az Oroszország jelentette fenyegetés miatt adta fel a több évtizede őrzött semleges álláspontját, és nyújtotta be a felvételi kérelmet a NATO-ba az észak atlanti szervezet 31., illetve 32. tagjaként.

Hétfőn a szavazással a magyar Országgyűlés egy másfél éve húzódó folyamat végére tett pontot. Svédország NATO-csatlakozásának a ratifikálását utolsóként Törökország és Magyarország akadályozta. Az észak-atlanti szövetség második legnagyobb haderejével rendelkező Törökország nevében Recep Tayyip Erdogan elnök vezette ankarai kormány biztonsági aggályokra – az EU és az USA által is terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) kapcsolatos fenntartásokra – hivatkozva akadályozta a ratifikálást. Azután, hogy ezeket az aggályokat a stockholmi kormány többé-kevésbé eloszlatta, Recep Tayyip Erdogan már ahhoz kötötte támogatását, hogy az Egyesült Államok járuljon hozzá 40 darab új F-16-os vadászgép küldéséhez, illetve a meglévő török flotta korszerűsítéséhez. Az Orbán-kormány illetve a vele látszatvitát folytató Fidesz először arra hivatkozva akadályozta a svéd NATO-csatlakozást, hogy a törökök ne maradjanak egyedül. (Ennek egyik megkapó epizódjaként még 2022 októberében az Orbán-kormány akkori honvédelmi államtitkára, Maróth Gáspár hisztériának nevezte a svéd és a finn NATO-csatlakozás szándékát, elismerte viszont, hogy Oroszországgal szemben hihetetlen túlérő alakulna ki.) Ezután következett a sértődöttség több svéd állami iskolában vetített 2019-es kisfilm miatt, amely a demokratikus intézményrendszer magyarországi leépítését mutatja be az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése után.

Az egész végül a Gripen-szerződés meghosszabbításával ért véget, pénteken Orbán Viktzor meghívására Budapesten járt Ulf Kristersson svéd kormányfő, a jeles alkalomból pedig meghosszabbították a Gripen-szerződést és bejelentést tettek arról, hogy a Saab kutató-fejlesztő központot épít Magyarországon. Orbán Viktor azt mondta, a bizalom helyreállításához vezető hosszú folyamat végéhez értünk, de a kormánypárti frakciók már  kihelyezett balatonalmádi frakcióülésük után jelezték, támogatni fogják a svéd NATO-tagság ratifikálását.