Sok-sok embert megihletett az operabüfé-eset, azaz a Magyar Állami Operaház szünettel megszakított Carmina Burana-előadása. A produkciót létrehozó rendező-karmester, Bogányi Tibor Facebook-oldalán tette nyilvánossá: nem vállalja az előadás vezénylését, miután az Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter elrendelte, a 70 perces zenemű előadásába iktassanak szünetet annak érdekében, hogy nőjön a büfé bevétele.
Az ügy nagy port vert fel a sajtóban, még nagyobbat az eredeti információt is megjelenítő Facebookon, ahol – más közösségi oldalakkal együtt – néhány óra alatt jelentek meg spontán mémek, gúnyrajzok, fotómontázsok.
Ókovács Szilveszter félórás szünetet rendelt el a Carmina Burana előadásaiban, hogy így növelje az operaházi büfé bevételeitÓkovács Szilveszter: Mindenféle megtörténik, nem egyszer a kilencsoros tenorszólót is megoldottam a bariton mellé full falzettbanTekinthetjük-e ezeket XXI. századi népművészeti alkotásoknak?
– Lényegét tekintve lehet népművészetnek nevezni, hiszen egyidős az emberiséggel a szándék: publikussá tenni valami abszurdot vagy azt, ami a fennálló hatalmat vagy a tekintélyt sérti. Ráadásul ezek többnyire felhasznált képek, tehát az alkotóknak nem kell tudniuk rajzolni, elég a frappáns hangulatokat kitalálni, abban pedig erősek voltunk eddig is. A klasszikus értelemben viszont nem népművészet, mert az valami olyasmi, ami leszivárog a magas kultúrából – válaszolja Németh Gábor író.
A mémek titokzatos élete című, a Sebők Zoltánnal rádióban elhangzott dialógusokból készült könyv társszerzője az opera szakralitásának lelepleződésében látja a viharos gyorsasággal megjelent alkotások létrejöttének okát. Elvégre naponta találkozunk olyan ügyekkel, amelyek felháborodást, meglepetés váltanak ki, mégis ez az ügy ihletett képcunamit.
– Volna ennek a művészetnek ez a temploma, kötődik hozzá egy erősen kanonizált viselkedésforma, majd a templom főpapja egyszer csak megtöri ezt a több száz éves rítust, és azt mondja, hogy itt ugyan nem szokott lenni szünet, de legyen, hogy tudjatok inni, mi meg még keresünk vele egy kis pénzt. Éles ellentétben áll egy populáris vagy gazdasági érdek az opera konszenzusos szakralitásával. Talán ez a feszültség az, ami sok embert iszonyatosan megmozgat. Szeretjük leleplezni ezt az ókonzervatív izét, ami nálunk körülveszi a magaskultúrát, amivel olyan szimpatikusan szemben áll ez a profán, nyers, alapvető emberi szükségletet megjelenítő gesztus – veti fel Németh Gábor.
Azzal kapcsolatban, hogy szentségtörés-e, ami történt, így nyilatkozik: – Azt látom a legérdekesebbnek, hogy egyszer csak kialakult egy szakmai vita arról, hogy a Carmina Buranának vajon négy felvonása van-e vagy négy színe. Wéber Kristóf zeneszerző azt írta, hogy teljesen normális, miért ne tarthatnának szünetet, amire rengeteg túlfűtött rendszerkritikus kommentelő rátámadt: Hogy mondhat ilyet? Kivel van? Amire azt válaszolta: a művészettel. Azaz nem kellene mindenre azonnal zsigerből reagálni. Mert mi van akkor, ha az a botrányos helyzet, hogy szakmailag is meg lehet magyarázni a szünetet, csak hát Ókovács Szilveszter nem ezzel indokolta? – teszi fel a kérdést Németh Gábor író.
