Magyarország vékony jégen táncol – értékelte a magyar gazdaság helyzetét elemzésében az ING Bank. A gazdasági növekedés 2023 utolsó hónapjaiban hirtelen megtorpant, emiatt a bank 2,1 százalékra csökkentette a magyar gazdaság idei növekedésére adott előrejelzését, amely lényegesen kisebb mint a kormány 3-4 százalékos növekedési várakozása. Mindeközben a bank attól is tart hogy az év végére újra hat százalék közelébe emelkedik az infláció.
2023 egészében a bruttó hazai termék (GDP) értéke 0,9 százalékkal csökkent éves szinten, míg a negyedik negyedben stagnált növekedés mind az előző negyedhez, mind 2022 utolsó negyedéhez képest - erősítette meg a KSH tegnap, a részletes 2023 egész éves és a negyedik negyedéves GDP-adatokat ismertetve. A háztartások fogyasztási kiadásai 2,5 százalékkal, a tényleges fogyasztás 1,2 százalékkal csökkent egész évben. A beruházások 8,7 százalékkal estek a felhasználási oldalon. A termelési oldalon az látható, hogy a mezőgazdaság GDP-je 68,5 százalékkal emelkedett, ezen túl minden meghatározó iparág teljesítménye zsugorodott: az ipar 5,2, építőipar 5,6, a szolgáltatások hozzáadott értéke 1,6 százalékkal csökkent az előző évhez képest.
2023 egyértelműen válság éve volt – összegezte Virovácz Péter, az ING Bank elemzője –, hiszen ha nincs a mezőgazdaság kiemelkedő teljesítménye, akkor a GDP 3 százalékkal is zsugorodott volna. A gyenge negyedik negyedéves teljesítmény miatt áthúzódó hatás is csekély lesz, s ez tovább rontja az idei kilátásokat. Ahhoz tehát, hogy a kormányzat által áhított 4 százalék körüli éves gazdaságbővülést elérjük, az idei év minden negyedévében legalább 1,5 százalékos gazdasági növekedésre lenne szükség az előző negyedévhez képest. Ilyen dinamikus növekedést – a Covid-okozta extrém visszaesés utáni különleges kilábalási időszakot kivéve –, eddig egyszer sem volt képes produkálni a magyar gazdaság. A legközelebb ehhez 2018 körül voltunk, ám akkor sokkal magasabb volt a vállalati és fogyasztói bizalom, extrém alacsony a kamatkörnyezet, támogató a monetáris és a fiskális politika és rekord-feszes a magyar munkaerőpiac. Mindezek hiányában aligha várhatjuk, hogy idén 4 százalék körül növekedjen a gazdaság – tette hozzá az elemző.
A fogyasztási és a beruházási helyzet lassan javulhat a reálbérnövekedés, a csökkenő kamatkörnyezet és az uniós források beérkezésének hatására. Ugyanakkor a munkanélküliség emelkedése intő jel az elemző szerint. Ágazatok szintjén idén az ipar lefelé húzhatja a gazdasági teljesítményt, az építőipar nem lesz meghatározó, a mezőgazdaság egy átlagos terményhozammal rendelkező év mellett a magas bázis miatt szintén visszahúzza majd a növekedést. Egyedül tehát a szolgáltatószektor lehet a gazdaság motorja idén – írta Virovácz Péter.
Az ING Bank elemzői szerint kiskereskedelmi forgalom fokozatosan élénkülhet a reálbér-növekedés hatására. Ugyanakkor a béremeléseket lefele húzhatja a növekvő munkanélküliség, ez viszont jó hír abból a szempontból, hogy csökkenti a keresletvezérelt infláció újbóli kialakulását. Ám még ez is kevés ahhoz, hogy a bázishatások kifutásával májustól ne emelkedjen a jelenlegi négy százalék körüli infláció. Az év végére már 5,5-6 százalékos pénzromlást várnak az elemzők a januári 3,8 százalék után, így éves átlagban 4,4 százalék lehet az infláció.
Ezzel párhuzamosan folytatódhat a jegybanki kamatok csökkenése, és a jelenlegi 10 százalékról az év végére 6,5 százalékra eshet, ám ezzel párhuzamosan a forint is kis mértékben gyengülhet. A bank elemzői arra számítottak korábban, hogy 2024 jó éve lesz a forintnak, de friss fejlemények nem ebbe az irányba mutatnak. A gazdaságpolitika kiszámíthatlansága nőtt, ami negatívan hat a piacokra, a kedvezőtlen megítélést pedig már a magas jegybanki kamat sem tudja ellensúlyozni. Nem tisztázottak az államháztartási tervek, növelik a bizonytalanságot a Brüsszellel szembeni folyamatos viták, a kormány növekedésösztönző gazdaságpolitikikája. Ezek eredőjeként az első negyedévben átlagosan 390 forint körüli eurót várnak az elemzők, ami a második negyedre ez 395 forintra emelkedhet, de feltehetőleg 400 forint alatt marad az árfolyam.
2023 egészében a bruttó hazai termék (GDP) értéke 0,9 százalékkal csökkent éves szinten, míg a negyedik negyedben stagnált növekedés mind az előző negyedhez, mind 2022 utolsó negyedéhez képest - erősítette meg a KSH tegnap, a részletes 2023 egész éves és a negyedik negyedéves GDP-adatokat ismertetve. A háztartások fogyasztási kiadásai 2,5 százalékkal, a tényleges fogyasztás 1,2 százalékkal csökkent egész évben. A beruházások 8,7 százalékkal estek a felhasználási oldalon. A termelési oldalon az látható, hogy a mezőgazdaság GDP-je 68,5 százalékkal emelkedett, ezen túl minden meghatározó iparág teljesítménye zsugorodott: az ipar 5,2, építőipar 5,6, a szolgáltatások hozzáadott értéke 1,6 százalékkal csökkent az előző évhez képest.
Semmit nem tudott mondani a magyar gazdaságpolitika várható folyamatairól Orbán Viktor Nehéz volt, de Varga Mihály is elismerte, hogy csak 2026-ban tudják 3 százalék alá csökkenteni a hiányt2023 egyértelműen válság éve volt – összegezte Virovácz Péter, az ING Bank elemzője –, hiszen ha nincs a mezőgazdaság kiemelkedő teljesítménye, akkor a GDP 3 százalékkal is zsugorodott volna. A gyenge negyedik negyedéves teljesítmény miatt áthúzódó hatás is csekély lesz, s ez tovább rontja az idei kilátásokat. Ahhoz tehát, hogy a kormányzat által áhított 4 százalék körüli éves gazdaságbővülést elérjük, az idei év minden negyedévében legalább 1,5 százalékos gazdasági növekedésre lenne szükség az előző negyedévhez képest. Ilyen dinamikus növekedést – a Covid-okozta extrém visszaesés utáni különleges kilábalási időszakot kivéve –, eddig egyszer sem volt képes produkálni a magyar gazdaság. A legközelebb ehhez 2018 körül voltunk, ám akkor sokkal magasabb volt a vállalati és fogyasztói bizalom, extrém alacsony a kamatkörnyezet, támogató a monetáris és a fiskális politika és rekord-feszes a magyar munkaerőpiac. Mindezek hiányában aligha várhatjuk, hogy idén 4 százalék körül növekedjen a gazdaság – tette hozzá az elemző.
A fogyasztási és a beruházási helyzet lassan javulhat a reálbérnövekedés, a csökkenő kamatkörnyezet és az uniós források beérkezésének hatására. Ugyanakkor a munkanélküliség emelkedése intő jel az elemző szerint. Ágazatok szintjén
idén az ipar lefelé húzhatja a gazdasági teljesítményt, az építőipar nem lesz meghatározó, a mezőgazdaság egy átlagos terményhozammal rendelkező év mellett a magas bázis miatt szintén visszahúzza majd a növekedést. Egyedül tehát a szolgáltatószektor lehet a gazdaság motorja idén
– írta Virovácz Péter.
Az ING Bank elemzői szerint kiskereskedelmi forgalom fokozatosan élénkülhet a reálbér-növekedés hatására. Ugyanakkor a béremeléseket lefele húzhatja a növekvő munkanélküliség, ez viszont jó hír abból a szempontból, hogy csökkenti a keresletvezérelt infláció újbóli kialakulását. Ám még ez is kevés ahhoz, hogy a bázishatások kifutásával májustól ne emelkedjen a jelenlegi négy százalék körüli infláció. Az év végére már 5,5-6 százalékos pénzromlást várnak az elemzők a januári 3,8 százalék után, így éves átlagban 4,4 százalék lehet az infláció.
Ezzel párhuzamosan folytatódhat a jegybanki kamatok csökkenése, és a jelenlegi 10 százalékról az év végére 6,5 százalékra eshet, ám ezzel párhuzamosan a forint is kis mértékben gyengülhet. A bank elemzői arra számítottak korábban, hogy 2024 jó éve lesz a forintnak, de friss fejlemények nem ebbe az irányba mutatnak. A gazdaságpolitika kiszámíthatlansága nőtt, ami negatívan hat a piacokra, a kedvezőtlen megítélést pedig már a magas jegybanki kamat sem tudja ellensúlyozni. Nem tisztázottak az államháztartási tervek, növelik a bizonytalanságot a Brüsszellel szembeni folyamatos viták, a kormány növekedésösztönző gazdaságpolitikikája. Ezek eredőjeként az első negyedévben átlagosan 390 forint körüli eurót várnak az elemzők, ami a második negyedre ez 395 forintra emelkedhet, de feltehetőleg 400 forint alatt marad az árfolyam.
Kedvezőtlen bejelentés a hiánycélok emelése
Meglepetést keltett a piacon, hogy a kormány a vártnál lassabban csökkenti az államháztartás hiányát. Az Iparkamara keddi gazdasági évnyitóján elhangzott, hogy a tavalyi 6,5-6,7 százalékról csak 2026-ra érné el a kormány a 3 százalék alatti hiányszintet. Az tudható volt, hogy az idei hiánycél nem tartható, de a jövő évi 3,7 százalékos deficit jelentős távolodás a várakozásokhoz képest - közölte Miró József, az Erste Market vezető elemzője kommentárjában. A 2026-os 2,7 százalékos hiány pedig nehezen hihető, hiszen az választási év lesz, amikor a körmány számára csábító lesz a túlköltekezé. A mostani fiskális kiengedés a kétezres évek eleji-közepi gazdaságpolitika emlékét eleveníti fel – jegyezte meg az elemző.
