Szakemberhiány sújtja az orosz gazdaságot, és ez párosulva a rossz demográfiai mutatókkal, könnyen keresztbe tehet azoknak a nagyívű terveknek, amelyekről Vlagyimir Putyin múlt csütörtöki évértékelőjében beszélt. Az orosz gazdaság igen súlyos gondokkal küszködik, ezt Makszim Resetnyikov gazdaságfejlesztési miniszter nyíltan ki is mondta. Kiemelte:a problémák gyakorlatilag a gazdaság egészét érintik, és különösen súlyos a hiány jól képzett szakmunkásokban, mérnökökben és informatikusokban. Elemzők már korábban is aggodalommal szóltak az általános munkaerőhiányról, és haladéktalan stratégiai döntéseket sürgettek, hangsúlyozva, hogy vendégmunkásokkal nem lehet megoldani az égető problémákat, még ha egy-egy területen akár üde színfoltot jelentenek is. Moszkvában például ezen a télen kubai munkások adták a hóeltakarítás derékhadát – alighanem ott láttak először havat, és a beszámolók szerint nem mindegyikük tudta, mit is kezdjen vele.
Jurij Jugyenkov, az elnöki akadémiaként is emlegetett központi káderképző, a népgazdasági akadémia tanszékvezető professzora az MSK1.RU híroldalnak nyilatkozva a munkaerőhiány okai között az első helyen említette, hogy a háborúba, amelyet ő természetesen különleges katonai műveletnek nevezett, egészséges fiatal, dolgozó férfiakat hívtak be. Vannak továbbá, akik nem akartak fegyvert fogni, és inkább elmentek az országból, végül erősen érződik annak hatása is, hogy az 1995-98 közötti években nagyon kevesen születtek, - ez a három ok együttesen vezetett oda, hogy ma nincs elegendő munkáskéz Oroszországban – mondta a professzor. - A hosszú távú kilátások nagyon rosszak. A lakosság lélekszáma évente egymillióval csökken, ha ez így megy tovább, 50 év múlva nyolcvan milliónál is kevesebben leszünk. A helyzet katasztrofális -hangsúlyozta Jurij Jugyenkov.
A munkaerő közvetítésben tevékenykedő Superjob cég alapítója, Alekszej Zaharov szerint 2008 óta évente 50-100 ezer emberrel kevesebben jelennek meg az orosz munkaerő piacon, mint az előző esztendőben. A Covid nagyjából egymillió áldozatot szedett, körülbelül ugyanennyien kötöttek szerződést a hadsereggel, illetve kaptak behívót. Együtt nagyjából 3-4 millió emberrel kevesebben dolgoznak, mint kellene, ráadásul az elmúlt években jelentősen megnőtt a szolgáltatásokban foglalkoztatottak száma, ők pedig a termelésből hiányoznak. Mindezt tetézi az alacsony termelékenység – summázta a szakértő.
A minden korábbinál hosszabb, 2 óra 7 perces elnöki üzenetében a demográfiai helyzet javítását Putyin a legfontosabb feladatok között említette. A termékenységi arányszám 1 nőre vetítve Oroszországban jelenleg 1,48, és legalább 2,1 kellene legyen ahhoz, hogy ne csökkenjen a népesség. Putyin több nagy programot helyezett kilátásba, amelyek növelhetik a gyermekvállalási kedvet. A nagy, sokgyermekes család legyen a norma – mondta, és ez a jelenlegi születési adatok fényében meglehetősen merész kijelentés, és mindenképp csak a jövőre lehet hatással, a mostani munkaerőhiányon nem enyhít. Jugyenkov professzor szerint a vendégmunkások sem hoznak megoldást. - Oroszországba többségükben alacsony képzettségű emberek jönnek. Szemetet hordani, lépcsőházat takarítani tudnak persze, de a gép mellé már nem lehet odaállítani őket. Nem tudnak oroszul, nem tudják, mi micsoda és melyik gombot kell megnyomni – mondta.
Alekszej Zaharov szerint ráadásul mostanában már nem nagyon lehet számítani újabb vendégmunkások érkezésére. - Akik ide akartak jönni, már itt vannak.
A vendégmunkások számát szakértők 5 és 15 millió közé teszik. Többségükben Közép-Ázsiából érkeztek Oroszországba, és alacsonyan képzettek. A GDP növelésében az ő munkájuk is benne van, de közgazdászok azt mondják, Oroszországnak is arra kellene törekednie, mint az amerikaiknak: a magasan képzett munkaerőre számára kell vonzó ajánlatot kínálni, mert arra volna igazán szükség – hangsúlyozzák. Más kérdés, teszik hozzá, hogy a gyönge orosz rubel már a tádzsikok és üzbégek számára sem igazán vonzó.
Georgij Osztapkovics közgazdász professzor szerint a kritikus munkaerőhiányon sokat segíthetne, ha sikerülne az árnyékgazdaságban dolgozókat átterelni a legális gazdaságba. Egyes statisztikák szerint nagyjából 10 millió emberről van szó. És persze növelni kéne a befektetéseket a képzésbe, az egészségügybe és a tudományba, hogy több magasan képzett, hozzáértő szakember álljon rendelkezésre – hangsúlyozta a szakértő. Csakhogy - amint ezt éppen Resetnyikov gazdaságfejlesztési miniszter ismerte el egy őszi moszkvai konferencián -, a felsőoktatási intézmények, az első néhányat leszámítva, az elmúlt 15 évben jószerivel semmi pénzt nem kaptak.
Vlagyimir Putyin ukrán rémálma
