Nem vonatkozik az egyházi fenntartású gyermekvédelmi intézmények vezetőire a pszichológiai alkalmassági vizsgálatról szóló új kormányrendelet – mondta lapunknak a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete elnöke, Meleg Sándor. Megjegyezte: a Magyar Közlönyben közzétett módosítás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt írta át, így az csak a közalkalmazotti jogállású munkavállalókra érvényes. A gyermekvédelmi rendszerben ők az állami fenntartású, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz (SZGYF) tartozó intézményekben dolgoznak. A gyermekvédelmi törvény rendelkezése alapján a nem állami szektorra is ki lehetne terjeszteni a szabályozást, ám ez nem történt meg. Tavaly nyári adat alapján a gyermekotthonok 82 százaléka az SZGYF-hez köthető, 17 százaléka viszont egyházi, 1 százaléka egyéb nem állami fenntartású.
Meleg Sándor kitért arra is: a nevelőszülői hálózatnál az egyházi, illetve egyházi kötődésű civil fenntartókhoz tartozik a férőhelyek 98,6 százaléka, állami működtetésű nincs is. Márpedig a vitatott kormányrendelet a pszichológiai alkalmassági vizsgálathoz köti a nevelőszülői hálózatot működtető intézmény vezetőjét is.
Itt a bejelentés, pszichológiai alkalmassági vizsgát kell tenniük a gyermekotthonok vezetőinekMint arról már írtunk, a kegyelmi botrány hozott mostani kormányzati szigorítás nyomán a pszichológiai alkalmasság feltételei között szerepel többek között a „kiegyensúlyozott pszichés állapot”, az „életkornak megfelelő érettség”, az átlag feletti érzelmi-indulati kontroll, illetve intelligencia, valamint az „átlagos alkalmazkodási képesség”. Feltétel, hogy az illető élettörténete mentes legyen „a kóros függőségektől (például játékszenvedély, alkoholfüggőség, drogfüggőség)”, az öngyilkossági kísérlettől, illetve a szexuális devianciáktól, amiről viszont nem tudni pontosan, hogy mit jelent.
Az Orbán-kormány megoldás helyett látványszigort kínál, a gyermekotthoni dolgozók már félelemben élnekMeleg Sándor megjegyezte azt is, a rendelet a jelenleg zajló és jövőbeni vezetői kinevezésekre vonatkozik, a jelenlegi vezetők mandátumához csak lehetőséget biztosít. Meleg Sándor fontosnak tartotta kiemelni: az intézményen belüli gyermekbántalmazások és abúzusok jelentős részét nem az igazgatók követik el.
160 ezer gyerek
Minden tizedik gyereket, vagyis nagyjából 160 ezer kiskorút ér ma Magyarországon a szexuális bántalmazás. Csaknem annyit, mint ahányan balkezesek, csak míg ez utóbbi látható, addig a szexuális bántalmazás a legtöbb esetben örökre rejtve marad. A többi között erre hívja fel a figyelmet – és ezen szeretne változtatni – a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy olyan online tananyaggal, amit bárki ingyenesen elsajátíthat. Az alapítvány holnapjára a napokban felkerült „gyorstalpaló tanfolyam” elvégzése bő egy órát vesz igénybe.
Az anyag, ha nem is mindenre kiterjedő, de hasznos és alapvető információkat ad a pedofíliáról, annak online és offline változatáról, a gyermekkori szexuális abúzusok fajtáiról, az elkövetőkről, az elszenvedett traumák rövid és hosszú távú hatásairól. Ahogy arról is, kik válhatnak gyakrabban áldozattá, miért marad ennyi eset rejtve, mire érdemes leginkább figyelni szülőként, tanárként, gyerekekkel foglakozó szakemberként. A képzés elvégzése egy névre szóló tanúsítvánnyal zárul. Megismerhetjük a téma alapvető és kevésbé egyértelmű fogalmait, a hazai és külföldi tanulmányokból vett elrettentő számokat is.
„Hatalmas hibát követtem el” – Ismert gyermekvédelmi szakemberek mellett Tarlós István környezete is tudott a bicskei pedofilügyrőlAz alapítvány anyaga arra is kitér, hogy minden harmadik gyereket saját családtagja bántalmaz. A lányoknál ötször nagyobb a kockázata, hogy szexuális bántalmazás áldozatává válhatnak, mint a fiúknál, a legtöbb ilyen eset pedig a 6 és 12 év közöttiekkel történik. Ahol gyerekek vannak, ott az elkövetők is felbukkannak; azaz családi rendezvényeken, óvodákban, iskolákban, egyházi szervezetekben, sportklubokban, táborokban. Mivel az elkövető gyakran szintén gyerek, a kortárs csoportok, közösségek is „veszélyt jelenthetnek”. Az anyag egyik legmellbevágóbb fejezete a kortárs bántalmazókról szól, akiknek a száma ugrásszerűen nő – ebben óriási a szerepe az online térnek, az ellenőrizetlen netes tartalmaknak.
A „Mi a pedofília, és mik a legfontosabb tudnivalók a gyermekekkel szembeni szexuális erőszakról?” című online képzés kidolgozói azt remélik: ha minden tizedik felnőtt elolvassa a tananyagukat, azzal minden gyerek környezetébe kerül legalább egy olyan felnőtt, akinek megvan a minimális ismerete a témáról. Krausz Viktória
