Továbbra is szinte izzik a gyűlölet Matolcsy György és Nagy Márton, illetve a kormány és a jegybank között. Ez derült ki abból a kirohanásból, amit Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke intézett a kormány irányába a Budapesti Értéktőzsde díjátadó rendezvényén. Az ügy előzménye, hogy az Európai Központi Bank (EKB) nyilvánosságra hozta a magyar jegybanktörvény módosításával kapcsolatban a véleményét. Ebben a kormány, pontosabban a Pénzügyminisztérium arra tett javaslatot, hogy a részben a kabinet által delegált felügyelőbizottság ellenőrizhesse az MNB cégeinek és alapítványának működését is, amely az elmúlt fél évtizedben több száz milliárd forintot kezelt átláthatatlan módon. A Christine Lagarde, EKB elnök által jegyzett vélemény a konkrét ügytől függetlenül elvi éllel utasította el a felügyelőbizottság jogainak növelését, mert az az EKB szerint csökkentené jegybank függetlenségét. Megjegyzendő, hogy az uniós szabályok szerint jegybanktörvény csak az EKB engedélyével módosítható, így őrködnek a nemzeti bankok önállósága felett. Az EKB állásfoglalását az MNB üdvözölte, Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook üzenetében viszont úgy értelmezte, hogy bennmaradhat javaslatban az ellenőrzés szigorítása.
Matolcsy György szerint amit most a kormányzat tervez a jegybanktörvénnyel kapcsolatban, az egy jelentős támadás lenne a központi bank függetlensége ellen. A Portfolio.hu tudósítása szerint Matolcsy üzent Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek is: "Mind tudjuk, hogy minden ilyen lépés, interjú, vitairatnak álcázott támadás mögött személyek állnak, be kell vallanom, hogy nekem, nekünk rosszul esik, hogy egy volt kollégánk irányítja ezeket a támadásokat.(...) Megértjük, annyiban, hogy 2020 közepén ki kellett tennünk a jegybankból, ki kellett ebrudalnunk, ahogy azt a miniszteruraknak akkor elmondtam, jelentős szakmai hibákat vétett, elfogadhatatlan volt a vezetési stílusa, ami a jegybank érdekeivel ellentétes viselkedést is mutat.” Igen, megértjük az érzelmeket, de helytelen az MNB ellen most már 30 hónapja indított támadássorozat - idézte az MNB elnökének szavait a gazdasági portál.
Nagy és Matolcsy személyes konfliktusa több évnyi közös munka után hirtelen, 2020 közepén tört a felszínre, amikor az immár alelnök Nagy Mártonnak egyik napról a másikra kellett távoznia. Nagy évekig volt a MNB monetáris politikájának irányítója, alelnök is Matolcsy javaslatára lett 2015-ben. Ugyanakkor információink szerint valóban többször érték kritikák Nagy személyét a stílusa miatt.
Nagy Márton meglepően gyorsan, ám semmitmondóan reagált Matolcsy kijelentéseire, mégpedig meglepő helyen: az atv.hu-nak azt nyilatkozta a nemzetgazdasági miniszter, hogy „2013 és 2020 között Matolcsy György volt, most már más a főnököm. Hála Istennek!”
A vita rávilágít arra is, hogy a magyar kormány és a jegybank között alapvető gazdaságpolitikai nézetkülönbségek vannak, ez pedig hátráltja az infláció elleni fellépést, illetve a növekedés helyreállítását. A két politikus személyes vitájának (még) nem volt érdemi hatása a forintra, de ez csak idő kérdése, különösen, ha folytatódik a nyilvános acsarkodás, pláne, ha ez összekapcsolódik az MNB függetlenségének kérdésével. A helyzet pikantériája, hogy a jegybankelnök mandátuma egy év múlva 2025 március 4-án lejár, és sem Matolcsy, sem az elnököt jelölő Orbán Viktor miniszterelnök nem ambicionálja a mandátum meghosszabbítását. A jelen állás szerint az MNB elnöki posztjára két személyt emelgetnek esélyesként: Nagy Márton és Varga Mihály minisztereket. Ugyanakkor ez a bizonytalanság egy újabb és sokadik kockázati elem a befektetők számára az MNB várható monetáris politikájával, illetve a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatban.
Mellőzött sikerrecept
Matolcsy általános gazdaságpolitikai kritikát is megfogalmazott a kormánnyal szemben: a jegybankelnök szerint a kabinet 2021 közepétől hibásan, jelentős gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre, és szakított a 2010-es években követett iránnyal.. Matolcsy szerint a fogyasztásorientált gazdaságpolitika kudarcra van ítélve, vissza kell térni „múlt évtized sikerreceptjéhez”, amelynek részei az egyensúlyi mutatók visszaállítása, az egyensúly erősítése, a beruházásközpontú politika és a versenyképességi, valamint a célzott termelékenységi reformok. Az infláció megeszi a növekedést, az inflációt gerjeszti és fűti a költségvetési deficit, az államadósságot fűti a gazdaságpolitika és a költségvetési deficit – tette hozzá Matolcsy.
