A 2020-at tekintjük a gazdasági békeidőnek, 2022-re azonban a feje tetejére állt a világ - érzékeltette a mezőgazdaság helyzetét Apáti Ferenc, a FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke csütörtökön Szegeden a Zsendülés IX. Kertészeti Konferencián.
A termelés költségei megugrottak, a jövedelemtermelőképesség esett. Gyümölcs esetében az önellátásra való képességünk egyre romlik, nő az importfüggőség, a zöldség-ágban pedig ennél is rosszabb a helyzet. Öt éve megtermeltünk 300-400 ezer tonna burgonyát, ami közel elég volt a belső piacunkra, mára felére esett vissza a termelés – magyarázta Apáti. A zöldség, és gyümölcságazat számára megnyíló beruházási pályázatokról szólva elkmondta, tudomásul kell venni, hopgy nem lesz képes mindenki fejleszteni. Néhány száz kertészeti vállalkozás tudja majd elhozni a támogatási forrásokat, mert náluk van tőke, szaktudás, szervezettség, ami a versenyképes termeléshez kell. „Az is kérdés, hol lehet majd fejleszteni, a rendszer ugyanis egyik kézzel ad, másikkal elvesz. Az agrárminisztérium támogatja az ültetvények telepítését, ami jó. De nagyon sok térségben nincs kiosztható vízkvóta, tehát nem kapnak a gazdák öntözésre vízjogi engedélyt. Márpedig csak öntözött ültetvények telepítése támogatható” - részletezte a csapdahelyzetet.
A mezőgazdaság egyik legégetőbb gondja a fogyatkozó munkaerő - fogalmazott Soltész Gergő, az Ostorosbor Pincészet Zrt. elnök-tulajdonosa. Növelni kell a bérkiáramlást azért, mert akkor reálbér-növekedés és fogyasztásnövekedés lesz, valamint kikényszeríthető, hogy a nem kellően hatékony cégek feladják - tette hozzá. A generációváltás is komoly problémát jelent majd az agrárcégeknél, egyre idősebbek a cégvezetők.
Több száz magyar munkavállalót visznek át reggelente Biharkeresztesnél Romániába - osztotta meg tapasztalatait Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. Megindult egy verseny a munkaerőért, az Unión kívülről jövő munkavállalók többségét az egyszerű, fizikai munkások adják. „Sok GDP-t ezzel nem termelünk, őket nem nagyon tudják felültetni a kombájnra. A másik problémám, hogy csak két évre engedjük be őket. Ugyanakkor az összes uniós ország harcol értük, aki egy kicsit beszél angolul, megy innen tovább” – figyelmeztetett az ügyvezető igazgató.
Farkas Sándor agrárminiszter-helyettes előadásában egy szerdai elvi kormánydöntésről számolt be: az elmúlt évhez hasonlóan idén is ingyenessé tennék az állami öntözővíz-szolgáltatási díjakat. Az európai gazdatüntetési hullámról azt mondta, joggal telt be náluk a pohár, ha minden feltételt be akarunk tartani, lassan nem tudunk biztonságos élelmiszert előállítani. Egy másik téma kapcsát úgy fogalmazott, bár visszaesett hazánkban a fogyasztás, meglátása szerint ennek az az oka, hogy sokkal tudatosabban vásárolnak az emberek és kevesebbet pazarolnak.
Túl hamar jött a tavasz
„Minden évben jó termésre számítunk, így idén is. A helyzet azonban eléggé elbizonytalanító. Egy sosem látott meleg februárban volt részünk, a legtöbb kultúra 2-3 héttel is megelőzi az ilyenkor megszokott fejlettségét” – értékelte a korai tavasz következményeit lapunk kérdésére Kelemen Péter, a FruitVeb ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint mindez kockázatokat rejt magában, hiszen előfordulhat, hogy március és április során drasztikusan megváltoznak az időjárási körülmények, fagykár pusztít. Az ország déli részén már virágzik a kajszibarack, normál évben március 20-án szokott ez megtörténni. Ilyet még nem láttunk. - tette hozzá.
