Újfent kamatot csökkentett a MNB Monetáris Tanács keddi ülésén. Ebben nincs semmi meglepő. Ami meglepő, az a kamatcsökkentés mértéke, ugyanis az elemzők megosztottak voltak, hogy a jegybank az eddig megszokott 0,75 százalékkal vagy egy kicsit nagyobb léptékkel kerek egy százalékponttal csökkenti-e a kamatát. Ez utóbbi mellett döntött a Monetáris Tanács.
Januárban a 12 hónapra visszatekintő infláció 3,8 százalékra esett vissza, ezzel szemben a jegybanki alapkamat a január végi csökkentés után is 10 százalékon állt. Az MNB az elmúlt hónapokban a infláció csökkenésével párhuzamosan, ám annál jóval kisebb lépésközökben 0,75 százalékkal vágta kamatát. A nagy kérdés az volt, hogy látva a látszólag kedvező inflációs folyamatokat gyorsít-e jegybank, vagyis hajlandó lesz-e egy százalékponttal vágni a kamatokon. Az elemzők megosztottak voltak ebben a kérdésben. A külföldiek kicsit távolabbról szemlélve a folyamatokat úgy látták, hogy bőven belefér a 100 bázispontos csökkenés. Idehaza megosztottak voltak a szakértők, ám az elmúlt napokban egyre többen úgy nyilatkoztak, hogy a jegybank inkább csak a megszokott 75 bázisponttal vágja a kamatát.
Megint üzent megmondóemberein keresztül az Orbán-kormány, nő a nyomás a jegybankonEgyértelműen nagyobb csökkentés mellett szólt a hatalmas pozitív reálkamat, amely meghaladta a hat százalékot. A kisebb csökkentés mellett szólt volna a forint nem túl erős volta,
a 390 forint körül mozgó euróárfolyam nem azt sugallja, hogy a rendkívül magas reálkamat mellett a magyar deviza kirobbanó formában lenne.
Ennek okai magyar gazdaságot övező bizonytalanságok vezethető vissza. Az egyik ilyen kockázat (az uniós pénzek, a költségvetés magas hiánya, a gyenge gazdasági növekedés mellett) az infláció alakulása: a 3,8 százalékkal a 12 havi drágulás vélhetően elérte a mélypontját januárban, a következő hónapokban még jöhet egy-két tized százalékos csökkenés, de a stagnálás valószínűbb. Az év második felében azonban gyorsul az infláció egyrészt a bázishatások, másrészt a várható áremelések miatt. Az elemzők szerint az év végére 5 százalék fölé emelkedik vissza a pénzromlás üteme.
Az MNB döntéshozóit nemcsak a reálkamat, hanem a nemzetközi kamatkörnyezet alakulása is befolyásolja. A világ nagy jegybankjai vagyis az amerikai Federal Reserve, illetve az Európai Központi Bank (EKB) nem kapkod a kamatcsökkentésekkel. Bár az infláció mind az Egyesült Államokban, mind a az eurózónában csökkenő pályán van, jegybankárok mégis tartanak még a pénzromlástól, ezért nem fogják gyorsan csökkenteni a kamataikat. Ha viszont az EKB nem csökkent, az MNB-nek figyelemmel kell lennie arra is, hogy fenntartsa a forint és az euró közötti kamatok különbségét – ellenkező esetben a forint gyengülését okozhatják, amely önmagában inflációt gerjeszthet.
Az eurózóna inflációja januárban 3,1 százalék volt miközben az EKB inflációs célja 2 százalék. Az MNB inflációs célja ezzel szemben 3 százalék, ennek fenntartható elérése – ha minden jól alakul – 2025 első negyedében lehetséges, vagyis egy év múlva. Ehhez az elemzők szerint az év közepére az MNB 6 százalék körüli szintre vágja vissza az alapkamatát – majd az év második felében ott is tartja. Ha az MNB tartja az ütemet az azt jelenti, hogy a következő három hónapban további 1-1 százalékponttal csökkenti a kamatát májusig, azt követően viszont várhatóan leállnak a kamatcsökkentésekkel. Ám ha forint nagyobbat gyengül, vagy emelkednek az inflációs kockázatok az MNB akár hamarabb is leállhat.
Kisebb inflációt és növekedést vár az MNB