- Megint üzent megmondóemberein keresztül az Orbán-kormány, nő a nyomás a jegybankon

Parragh László tette, ami tenni szokott, továbbította a kormányzat elvárását a Magyar Nemzeti Banknak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ugyanis a januári éves 3,8 százalékos inflációs adat láttán azt nyilatkozta az Indexnek, hogy a friss számok fényében, a gazdaság elvárja a jegybanktól a kamatok erőteljesebb csökkentését, a növekedés támogatása és a magyar gazdaság versenyképességének fenntartása érdekében. Hozzátette, a vállalkozások igénye a gyors, a reálfolyamatokhoz igazodó monetáris politika. Ha az infláció továbbra is négy százalék körül alakul és az alapkamat 10 százalékon stagnál, akkor a reálkamat közel hét százalék lesz. Szerinte ez altatja a tőkét, vagyis nem indul meg a hitelezés. Parragh László az interjúban utalt a jegybank valamint elnöke, és a közötte fennálló folyamatos vitára, mondván az MNB akkor is hibázott, amikor nem ismerte fel az inflációt, most meg akkor hoz rossz döntést, ha nem lép az árindex csökkenése láttán.

Parragh László véleményére rímel az, amit Nagy Márton egy zártkörű sajtótájékoztatón mondott. A nemzetgazdasági miniszter a Portfolio.hu tudósítása szerint arról beszélt, hogy a kormány megoldotta az inflációt gyorsító tényezőket.

A tudósítás szerint Nagy most épp nem sürgetett alacsonyabb jegybanki kamatokat, de ezt az elmúlt hónapokban számtalanszor megtette, sőt több kormányzati intézkedéssel igyekezett a piaci kamatokat csökkenteni.

Az elemzők egyetértenek abban, hogy ha csak az inflációt nézné a jegybank, akkor valóban szükség és lehetőség lenne a kamatcsökkentés felgyorsítására és helye lenne a jelenlegi 10 százaléknál alacsonyabb jegybanki alapkamatnak. Az MNB egyébként januárban kísérletet is tett egy 100 bázispontos csökkentésre, ám a pénzpiaci zavarok és a forintgyengülés miatt végül nem lépte meg. Az akkori forintgyengülést amúgy éppen a kormányzat gazdaságpolitikai hibái okozták. Egyrészt a nemzetgazdasági tárca bele akart nyúlni a piaci kamatokba, ám egy hét után visszakozott, másrészt az Európai Bizottság újfent az uniós pénzek elzárásával és a magyar gazdaság pénzügyi kiszárításával fenyegette meg az uniós döntéshozatalt akadályozó Orbán-kormányt.

A vártnál kedvezőbb januári inflációs adat ellenére sem várnak az elemzők gyorsítást az MNB-től. Az OTP Bank most publikált monetáris politikai elemzésben leszögezi, hogy a 6 százalékos reálkamat valóban magas, de az egyre bizonytalanabb további inflációcsökkenés és a forint folyamatos gyengélkedése miatt nem lehetséges a csökkentés. Ráadásul annak a valószínűsége is növekszik, hogy az Európai Központi Bank június előtt nem mérsékli a kamatait – sorolta az egymással szemben álló érveket elemzésében Eppich Győző. Az OTP szakértője szerint ezért a kamatcsökkentés várhatóan a 75 bázispontos lépésekben folytatódik, és az MNB megáll majd 5,5 százalékos alapkamatnál.

Virovácz Péter az ING Bank elemzője szerint sem tud gyorsítani a jegybank a kamatcsökkentéseken:

Így könnyen lehet, hogy végül nem lesz mozgástér a 75 bázispontnál nagyobb kamatvágásra. Ráadásul a januári infláció szerkezete sem feltétlenül megnyugtató, azok a geopolitikai, politikai kockázatok továbbra is jelen vannak, amelyek rányomják a bélyegüket a pénzpiacokra és amelyek miatt végül az MNB januárban az óvatosabb utat választotta. A fő inflációs mutatót kivéve minden más tényező inkább óvatosságot indokolna, így jelenleg ő is úgy gondolja hogy az MNB a következő hónapokban is kitarthat a 75 bázispontos kamatvágások mellett. Trippon Mariann a CIB Bank elemzője szerint bár az inflációs pálya a következő hónapokban lehetővé tenne gyorsabb ütemű kamatcsökkentéseket is, de a januári ülés tanúsága szerint erre csak abban az esetben kerül sor, ha a piacokon nincsenek érdemi feszültségek. Az elemző emlékeztet arra, hogy a múlt héten épp azért gyengült a forint mert az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.