Meglehetősen kritikus elemzésükben a számvevők megállapítják: bár a jogsértéseket szankcionáló brüsszeli eszköztár kibővült és eredményesen alkalmazható, továbbra is komoly hiányosságok jellemzik a rendszert. Ezek közé tartozik, hogy az EU-s intézmények gyakran csak “kipipálandó” feladatnak tekintik a közösségi támogatások folyósításának feltételéül szabott intézkedéseket, és nem ellenőrzik, hogy azok valóban hozzájárulnak-e a korrupció visszaszorításához. Példaként a magyar Integritás Hatóságot említik, amelynek a létrehozása önmagában még nem biztosítja, hogy hatásos lesz a csalások és a szabálytalanságok feltárása és szankcionálása. Ráadásul fennáll a kockázat, hogy a nemzeti hatóságok visszavonják a korábbi döntéseiket, mihelyst Brüsszelből megérkezik a pénz. Az ESZ ezért javasolja, hogy az Európai Bizottság szorosan kövesse nyomon a vele egyeztetett intézkedések végrehajtását. – A pénzeszközök felfüggesztéséről sokkal nehezebb dönteni, mint a feloldásukról – mondta ezzel kapcsolatban Annemie Turtelboom, az ESZ belga tagja, a jelentést készítő testület elnöke a dokumentum sajtóbemutatóján.
Az uniós számlákat ellenőrző intézmény kifogásolja, hogy a jelenlegi szabályok teret engednek a döntések politikai befolyásolásának. A felfüggesztett uniós támogatások felszabadítását jogi és technikai elemzéseknek kell megalapozniuk, politikai megfontolások nem játszhatnak szerepet a folyamatban.
Az Európai Számvevőszék nem mondja ki nyíltan, de jelentésében érzékelteti, hogy ez történhetett tavaly decemberben, amikor Magyarország nem sokkal azelőtt jutott hozzá 10,2 milliárd eurónyi addig zárolt felzárkóztatási (kohéziós) pénzhez, hogy feladta vétóját az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdésével szemben.
A jogállamisági normák magyarországi megsértése, a korrupció nem csak a kohéziós források szabályszerű felhasználását veszélyezteti, hanem például a mezőgazdasági támogatásokét is, ám ezekre nem vonatkoznak a közös költségvetés védelmét szolgáló feltételek – állapítják meg a számvevők, akik ugyanakkor óvakodnak tőle, hogy a pénzügyi szankciók kiterjesztését javasolják az agráriumra.
Magyarország jelenleg 22 milliárd euró felzárkóztatási és helyreállítási forráshoz nem jut hozzá. A még zárolt kohéziós pénz (több mint 11 milliárd euró) a 2021-2027 közötti közösségi büdzséből érkezne, ahonnan egyébként is csak az időszak vége felé kezdődnek meg a kifizetések, ezért a hiánya csak később éreztetné hatását a magyar költségvetésben. Ugyanakkor előfordulhat, hogy elsőként a polgárok érzik meg annak a kedvezőtlen hatását, hogy a kormány nem teljesíti a kötelezettségeit. Ilyen például, hogy magyar diákok kimaradnak az Erasmus+ oktatási csereprogramból – figyelmeztet az ESZ jelentése.
Az európai intézmény ajánlásaiban arra is kitér, hogy az Európai Bizottság valamennyi tagállamban vizsgálja meg, hogy az Unió pénzügyi érdekei megfelelően érvényesülnek-e.
Megszületett a kedvező bizottsági értékelés, Magyarország kap 10,2 milliárd eurót