- Civil elismerést kapott Karsai Dániel, akinek a küzdelme már jócskán túlmutat a harcon a kegyes halál jogáért

Karsai Dániel egy ecuadori sorstársát, egy szintén ALS-ben szenvedő nőt idézett, aki néhány napja nyerte meg a saját ügyét az ottani alkotmánybíróságon. „Ez a hölgy azt mondta, hogy nem remélte, de mégis így lett, hogy a fa, amit elültetett, nemcsak másoknak, hanem neki is segítő árnyékot fog adni. Ez olyan gyönyörű hasonlat, hogy úgy fogom használni, mintha az enyém lenne” – villantotta fel ismét a jól ismert humorát az alkotmányjogász vasárnap, amikor átvette az Ars Humanica Hungarica Kör által 2023-ban neki ítélt Magyar Civil Becsületrendet.

A gyógyíthatatlan beteg Karsainak az elmúlt hetekben nem sok oka volt a viccelődésre, mivel egy fertőzés következtében kórházi ápolásra szorult, és az egészségügyben tapasztalt – nem túl hízelgő – állapotokról be is számolt közösségi oldalán. A budapesti XI. kerületi Próféta Galériában tartott díjátadón kifejezte reményét, hogy még az ő életében döntés születhet az általa benyújtott kereset ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) az életvégi döntések meghozatalával kapcsolatban. Elmondta: nagyon örül annak, hogy ebben a megosztó témában elindult a kulturált párbeszéd Magyarországon, amit tovább kíván vinni. Azonban betegség ide vagy oda, ő továbbra is alkotmányjogász, így nem hagyhatja szó nélkül az elmúlt napok eseményeit. Mint fogalmazott: „Az elmúlt másfél héten kiemelkedően izgalmas lett a magyar közélet alkotmányjogi szempontból, a köztársasági elnök alkotmányos szerepével és tevékenységével kapcsolatban eddig nyilvánosságra került kormányzati és ellenzéki ötletekről is markáns véleményem van. Most önmagamon tesztelni kell, hogy tudok-e kulturáltan beszélgetni nemcsak életvégi döntésekről, hanem más témákról is.”

Az Ars Humanica Hungarica Kör 2011 óta jutalmazza az arra érdemeseket a Magyar Civil Becsületrenddel. A díjjal a „nemes emberi alapértékeket felmutató cselekedeteket” ismerik el. Halmai Gábor jogász, aki valamikor Karsai Dániel tanára volt az ELTE-n, kicsit sem visszafogottan fogalmazott.

Azzal kezdte méltatását, hogy a díjazott az adósává tette Magyarországot. „És nemcsak a mostani, hanem egy majdani valódi köztársaság polgárait, akik neki is köszönhetik majd, hogy megszabadultak attól a rezsimtől, ami nem is érdemli meg sem a respublika, sem a demokrácia megjelölést. Mert a köztársaság egyfajta értékközösség. Lehetőleg minél több emberé az állampolgárok közösségén belül, akik sokféle felfogásuk ellenére aktív politikai részvétellel közösen tesznek azért, hogy szabadságban és demokráciában élhessenek. Az emberhez méltó halál szabadságának követelése a személynek azt az autonómiáját kívánja meghonosítani egy ma még azt lábbal tipró rendszerben, ami nélkül nincs szabadság, és nincs demokrácia. Dani mostani harca messze túlvezet egy jogintézmény meghonosításán. Arról is szól, hogy vajon mennyi esélye van az ilyen kezdeményezéseknek arra, hogy a szélesebb közvélemény megértse ezen ügyek fontosságát. De ugyanez az ideál vezérelte Danit akkor is, amikor alkotmányjogi versenyeket szervezett a jogi egyetemen, amikor alkotmánybírósági esetek magyarázatáról szóló könyvet jelentetett meg, amikor magas szakmai színvonalon szól hozzá alkotmányjoggal és emberi jogokkal kapcsolatos közéleti vitákhoz minden lehetséges fórumon, és amikor ügyvédi irodája tevékenységének középpontjába az emberi jogi esetek hazai és strasbourgi képviseletét állította” – jelezte, hogy a most átadott díj jóval többről szól, mint a kegyes halál engedélyezéséért folytatott küzdelem elismeréséről.

Lapunk kérdésére Karsai Dániel elmondta, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságánál február 15-ig van lehetőség további észrevételeket benyújtani a keresetével kapcsolatban, így legkorábban április-májusban várható, hogy a bíróság határozatot hoz az ügyben.