A 26 EU-tag tud nekünk kárt okozni, de mi is tudunk nekik. Ezért jobb megegyezni, mint veszekedni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban, ahol a brüsszeli EU-csúcson mutatott politikai teljesítményét igyekezett megvédeni.
Ez éles kontrasztot jelent ahhoz képest, hogy a magyar miniszterelnök a Magyar Nemzetnek adott karácsonyi interjújában még arról beszélt, hogy nem elég mérgelődni, el kell foglalni az Európai Uniót, de a kijelentésével arra is reagált, hogy decemberben még megvétózta az Ukrajnának szánt uniós támogatást, a korábban soha nem látott, példátlan gazdasági fenyegetés és nyomás hatására azonban meghajolt az EU állam- és kormányfőinek akarata előtt.
„Gondolkoztam, vajon nem én megyek-e szembe a forgalommal” – Brüsszeli kivonulásáról és Ukrajna támogatásáról is beszélt karácsonyi interjújában Orbán ViktorOrbán Viktor egyetlen követelését sem tudta keresztülvinni, az EU-csúcs zárónyilatkozatába pedig bekerült egy utalás a jogállamisági állásfoglalásraOrbán Viktor megvétózta Ukrajna 50 milliárd eurós EU-s támogatásátAz uniós jogi keretrendszer valóban lehetővé teszi a legkisebb tagállami vezetőknek is, hogy kárt okozzanak a közös uniós politikának, de egy gazdasági háború meglehetősen aszimmetrikus hadviselés lenne az EU- Magyarország kapcsolatban. Bár a magyar gazdaság az EU-ban nem a legkisebbek közzé tartozik, hiszen 2022-ben az Eurostat adatai szerint a GDP nagyságát tekintve a 17. tagállam voltunk a 27-ből, ám ezzel együtt is a magyar GDP részesedése az EU teljes bruttó hozzáadott értékéből épp, hogy meghaladta az egy százalékot 2022-ben. A magyar gazdaság súlya elhanyagolható az egész EU-hoz képest, ezer szállal függ az Európai Uniótól. Ennek egyik kézzelfogható motívuma az uniós támogatások kérdése: még az elmúlt négy év, 2020-2023 között is, amikor a hírek arról szóltak, hogy az EU elzárta a pénzcsapokat, összesen 6800 milliárd forint uniós támogatás érkezett a magyar költségvetésbe, arról az évi 630 milliárd forintról nem is beszélve, amely közvetlenül a gazdálkodókhoz kerül agrártámogatások formájában. Erre az egyenlőtlen pénzügyi és gazdasági függésre mutatott rá az elmúlt egy hét történése, amikor is néhány nap leforgása alatt a forint és a tőzsdei árfolyamok jelentősen estek arra a hírre, mely szerint az Európai Unió kész lenne akár gazdasági háborút indítani Magyarország ellen, ha a magyar kormány tovább blokkolja az EU-26-ok közös döntését Ukrajna ügyében.
Zuhanni kezdett a forint, miután kiderült, hogy az EU az uniós támogatás megvonásával fenyegetA Financial Times cikke szerint az uniós pénzek újbóli elzárásával, kiszáradna a magyar gazdaság – ami tarthatatlanná tenné a jelenlegi költségvetési politikát és az árfolyamokat. Az Európai Bizottság utólag ugyan cáfolta, hogy az üzleti lap által vázolt forgatókönyv hivatalos álláspont lett volna – de a piacok számára egyértelmű volt, hogy ha lenne ilyen szándék akkor azt az EU egyoldalúan megvalósíthatná és olyan károkat tudna okozni a magyar gazdáságnak, amelyet nem lehetne kiheverni egykönnyen.
Cáfolták, hogy létezne új uniós terv Magyarország megbüntetéséreEz nem csak a pénzügyi függőség miatt alakult így, hisz a magyar gazdaság – főleg a GDP nagyobb részét előállító multinacionális cégek – szinte teljes mértékben integrálódott az uniós gazdaságba. A KSH adatai szerint a magyar import 75 százaléka érkezett az Európai Unió gazdaságaiból, míg a kivitelünk 77 százaléka ment valamely más tagállamba – vagyis a világ többi része a külkereskedelmünkből a forgalom negyedével részesedik – ebbe már beleértve a jelentős energiaimportot is. Ráadásul az EU-val folytatott külkereskedelem szufficites, vagyis rendre minden évben többet exportál a magyar gazdaság a behozatnál.
A Magyarországra érkező befektetések szempontjából sem elhanyagolható az EU szerepe. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) adatai szerint az elmúlt években a távol-keleti országok (Dél-Korea Japán, Kína) lettek a legaktívabb beruházók Magyarországon, de ezeknek az országoknak is csak addig vonzó egy magyarországi befektetés, amíg az ország az Európai Unió tagja. A HIPA szerint tavaly 13 milliárd euró értékű beruházást jelentettek be, ebből 7,6 milliárdot a kínai, 2 milliárd eurót a dél-koreai cégek és 961 millió eurót a német cégek hozták be az országba – pontosabban jelentették be, hogy majd behozzák. A kínai bejelentések szinte túlnyomó részt az akkumulátorgyártáshoz, illetve az e-autózáshoz kapcsolódnak.
Azzal együtt, hogy az utóbbi években a friss tőke nagyobb része a távol-keletről érkezik, az MNB adatai szerint a magyar gazdaságban jelen lévő 99,3 milliárd eurónyi külföldi tőkebefektetésből, beruházásból a legutolsó, 2022-es adatok szerint 82 milliárd euró érkezett európai országból. A legnagyobb tőkeimportőr a német gazdaság, amelynek befektetései akkor 17,3 milliárd euróra rúgtak, 17,1 milliárddal követték a hollandok, harmadik helyen Ausztria állt 11,8 milliárd euróval - derül ki az MNB adatiból. Ezzel szemben Kína 2022-ben még mindössze 294 millió eurót fektette be Magyarországon – bár ez tavaly jelentően megváltozott, de a dobogós helyet vélhetően még így sem szerezte meg. Ez a magas uniós függés a befektetések esetében a kölcsönös függőséget erősíti, amely viszont azt jelenti, hogy egyik félnek sem lenne előnyös bármilyen gazdasági háború.
Surányi György: Az uniós tagság biztosítéka lenne a magyar euró
A jelen helyzetben nem reális magyar euróról beszélni, nagyon messze vagyunk az euróbevezetés formális feltételeinek teljesítésétől – mondta Surányi György közgazdász a Pénzügykutató Zrt. múlt héten tartott rendezvényén. A volt a jegybankelnök nem rejtette véka alá a véleményét, hogy korábban nem volt a korai euróbevezetés híve, ugyanis önálló és okos monetáris politikával lehet volna segíteni az elmúlt évtizedekben a magyar felzárkózást. Ám a jegybank elhibázott monetáris politikát folytatott, ezért egyáltalán nem okozna kárt ha ennek felelőssége az Európai Központi Bankhoz kerülne. Még egy komoly érv szól amellett, hogy Magyarország az eurózóna tagja legyen majd egyszer: ha ez megtörténne, akkor már soha nem lehetne az EU-ból kiléptetni az országot – mondta Surányi György.
