;

Magyarország;Ukrajna;Szijjártó Péter;találkozó;Dmitro Kuleba;

- Szijjártó kiállt Ukrajna szuverenitásáért, Kuleba szerint nincs kérdés, amelyet Ukrajna és Magyarország ne tudna megoldani

A hétfői magyar-ukrán-külügyminiszteri csúcson Szijjártó Péter hangsúlyozta, a kárpátaljai magyar nemzeti közösségnek vissza kell kapnia azokat a jogokat, amelyekkel 2015 előtt rendelkezett. Ami Ukrajna EU-csatlakozását illeti, szerinte sok vitát kell még folytatni Brüsszelben.

Hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Ungvárra utazott tárgyalni az ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával. 

A tárgyalás előhangjaként Szijjártó Péter hangsúlyozta, a magyar kisebbségi jogok ügyében lesznek kérései, de az Orbán-kormány nem akar többet a 2015 előtti helyzet visszaállításánál. Ukrajna nemrég a Velencei Bizottság útmutatásának megfelelően módosította a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait korlátozó törvényt, amelynek fő célja az volt, hogy visszaszorítsa a közelmúltig a hétköznapokban szívesen beszélt oroszt.

Utána a sajtótájékoztatón – derül ki a Telex helyszíni tudósításából – Dmitro Kuleba a tárgyalást úgy értékelte, nincs kérdés, amit ne lehetne megoldani kétoldali párbeszédben, nyitottság, konstruktivitás és őszinteség jellemezte a beszélgetést.

A politikus megköszönte a humanitárius segítséget, amelyet Magyarország nyújt, a fő kérdés azonban Ukrajna euroatlanti integrációja volt – ismertette. A kisebbségi törvénnyel kapcsolatos vitáról azt mondta, egy nagyon régi történetről van szó. – Szeretnénk jó lelkiismerettel szabályozni ezt a kérdést. Abból indulunk ki, hogy az EU-tagság felé megnyitja az utat az oktatási törvény, amely a 2017 előtti állapotokat állítja vissza. Úgy gondolom, jó döntést hoztunk, a kárpátaljai magyarok is pozitívan fogadták – mondta, hozzátéve, vannak még ugyan pontosítandó részletek, de ezeket a felek kétoldalú párbeszéd keretében megvitatják és reményei szerint a kérdést végérvényesen megoldják.

Szijjártó Péter válaszában megköszönte a vendéglátást Andrij Jermaknak, az ukrán eln9öki hivatal vezetőjének és Dmitro Kulebának. Köszönetet mondott Viktor Mikita kárpátaljai kormányzónak is, aki ugyan nem volt ott az eseményen, de Szijjártó Péter szerint sokat tett a tisztánlátásért és nélküle nem lehetett volna kezelni a mesterséges feszültségkeltési kísérleteket. – Lassan két éve zajlik a háború. Kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Azt szeretnénk, ha a szomszédunkban béke lenne - magyarázta.

Ami az Orbán-kormány által nyújtott segítséget illeti, Szijjártó Péter felsorolta, hogy 1558 magyar iskolába és óvodába jár több mint 20 ezer ukrajnai gyerek Magyarországon. A magyar fél emellett részt vesz kórházak újjáépítésében és 14 ezer gyerek táborozhatott. A magyar kisebbség helyzetéről azt mondta, a jogokat csorbító intézkedések fokozatosan jelentek meg, ezért volt vita Ukrajna és Magyarország között. Ezt a lefelé ható spirált azonban megállította az ukrán kisebbségi törvény decemberi módosítása - értékelt, hozzátéve, azt szeretnék, hogy a kárpátaljai magyar nemzeti közösség azokat a jogokat kapja vissza, amelyekkel már 2015-ben is rendelkeztek, vagyis lehessen magyar nyelven érettségizni, adják vissza a nemzetiségi iskolák jogállását, továbbá, hogy a magyar nyelvet a felsőoktatásban, a kultúrában, a közigazgatásban és a közösségi élet terében is korlátozás nélkül használhassák.

Szijjártó Péter megemlítette azt is, hogy hamarosan új határátkelő nyílhat Magyarország és Ukrajna határán, Nagyhódoson, továbbá egy híd is épülhet a Tiszán. Továbbá megköszönte, hogy akadálytalanul érkezhet Ukrajnán keresztül Magyarországra az orosz olaj. (A Telex szerint a miniszter ügyelt arra, hogy ne ejtse ki Oroszország nevét.)

Arra a kérdésre a tárcavezető viszont megkerülő választ adott, hogy Magyarország támogatja-e Ukrajna EU-tagságát. Annyit mondott, hogy – Sok vitánk van Brüsszelben arról, miként nézzen ki az EU a jövőben. Ezeket a vitákat meg kell vívnunk, hogy megalapozott döntést hozhassunk.

Andrij Jermak arról beszélt, nagy lépést tettek afelé, hogy összehozzanak egy találkozót Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között. Reményei szerint ez a tárgyalás előkészítése lehet a Zelenszkij-Orbán csúcsnak, az ukrán államfőnek fontos lenne az is, hogy a magyar miniszterelnök Kijeven kívül elmenjen Bucsába is, ahol 2022-ben az orosz hadsereg tömegmészárlást követett el. Orbán ugyanis még az orosz felelősség kimondásától is elzárkózott, igaz, tavaly Novák Katalin köztársasági elnök legalább meglátogatta a helyet, ami elmozdulást jelentett a témában.

Az ukrán elnöki hivatal vezetője beszédében reflektált az Orbán-kormány sokat hangoztatott békepárti álláspontjára is. Emlékeztetett, hogy 200 tárgyalásunk volt normandiai, minszki formációban Oroszországgal, látják, hova jutottunk. Szerinte hiába született ezeken 11 megállapodás, mert Oroszország szimplán készült a megszállásra, az időt arra használta csak ki, hogy felkészüljön.

Rákóczi Ferenc, Petőfi Sándor, nem akart békét? Senki nem akar annyira békét, mint az ukránok. De igazságos békét akarunk, nem egy befagyasztott konfliktuson alapuló békét 

– magyarázta, hozzátéve, területi engedményeket Ukrajna nem tehet Oroszországnak a béke érdekében. Kijev szerint az csak felhívás lenne egy újabb háborúra, Oroszország legfeljebb csak erőt gyűjtene hozzá néhány évig.

A Telex megkérdezte Dmitro Kulebától, miért nem korábban hozták meg a decemberben megejtett törvénymódosítást a nemzeti kisebbségekről szóló törvényben, ha ez éveken át problémát jelentett a magyar-ukrán kapcsolatokban. Az ukrán külügyminiszter azt válaszolta, hogy éveken át vizsgálták a kérdést, de a Covid-19, majd a háború miatt csak most jutottak el a módosításig. A tárcavezető szerint azonban a lényegi változás immár megtörtént, a továbbiakat pedig kétoldalú megállapodások keretében rendezik majd, a tárgyaláson egyebek között erről is beszéltek.

Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba decemberben már találkozott Brüsszelben. Akkor egy órán át beszéltek egymással, a hétfői ungvári azonban az első alkalom volt 2022. február 24., vagyis Ukrajna Oroszország általi lerohanása óta, hogy hivatalos kétoldalú tárgyalás kedvéért ültek asztalhoz. 

A korlátozó intézkedések így 2024. július 31-ig hatályosak.