- Megszólalt az Európai Bizottság, újra zárolni fogja az EU-s forrásokat, ha Magyarországon rosszabbra fordul a jogállamiság helyzete

Ha Magyarországon rosszabbodik a jogállamisági helyzet, akkor ismét zároljuk az európai uniós forrásokat. Ez egy dinamikus folyamat – jelentette ki Vera Jourová, a demokráciáért és átláthatóságért felelős uniós biztos, az Európai Bizottság alelnöke hétfőn az EU-tagállamok uniós ügyekkel foglakozó minisztereinek brüsszeli tanácskozása előtt.

A cseh politikus emlékeztetett, az uniós források zárolása akkor történik meg, ha egy ország nem teljesíti a feltételeket, Magyarországon pedig nem volt biztos, hogy kellőképpen üldözik a csalást és a korrupciót, azonban amint az Orbán-kormány elindította az igazságügyi rendszer reformját, az EU is elkezdte felszabadítani a pénzeket.

A Financial Times hétfőn szellőztette meg, hogy egy brüsszeli dokumentum amellett érvel, hogy amennyiben nem születik döntés Ukrajna 50 milliárd eurós finanszírozásáról a csütörtöki rendkívüli EU-csúcstalálkozón, a tagállamok nyilvánosan kijelentik, hogy nem tudják elképzelni, hogy Magyarország a neki járó forrásokat megkapja, illetve azt is felvetik, hogy teljes mértékben meg kell vonni ezeket a forrásokat.

Hadja Lahbib belga külügyminiszter a tanácskozásra érkezésekor az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre azt válaszolta, legfontosabb, hogy csütörtökön mind a 27 tagállam megállapodásra jusson, és ezen az EU Tanácsának jelenleg soros belga elnöksége keményen fog dolgozni. – A csütörtöki csúcstalálkozó után meglátjuk, hogy mi lehet alternatíva. De a cél az, hogy egyhangú megállapodást érjünk el. Ugyanarról a tervezetről fognak tárgyalni, mint amelyről a legutóbbi decemberi csúcson - tette hozzá.

Anna Lührmann európai és klímaügyekért felelős német államminiszter érkezésekor az újságíróknak adott nyilatkozatában bírálta, hogy csütörtökre csak azért kellett rendkívüli EU-csúcsot összehívni, mert Magyarország blokkolja az ukrajnai segélycsomaggal kapcsolatos megállapodást. – Nem véletlen, hogy a közös értékeinket és a jogállamiságot leginkább sértő EU-tagállam, Magyarország az, amely ismételten kívül áll 26 uniós tagállam konszenzusán, most éppen az ukrajnai segélykérdésben. A közös jogállami értékektől elfordult Magyarország alapvető problémájához kapcsolódik az is, hogy Ukrajnával kapcsolatban ennyire hiányzik belőlük a szolidaritás – hangoztatta. Véleménye szerint az Orbán-kormány előtt egyértelművé tenni, hogy a jogállamiság és az alapvető uniós értékek ilyen módon történő megsértése nem lehetséges. Az EU-nak cselekvőképesnek kell lennie, és világossá kell tennie, hogy készen állunk megvédeni értékeinket belül és kívül egyaránt" - fogalmazott a német államminiszter. Magyarországgal az is a probléma, hogy még nem ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását. – Teljesen elfogadhatatlan a szolidaritás ilyen fokú hiányának kimutatása – hangsúlyozta.