Budapest;Kiss Ambrus;fővárosi kormányhivatal;eltörlés;autóbehajtási díj;

- Brutális következménye lenne a behajtási díj eltörlésének Budapesten, a Fővárosi Közgyűlés dönthet róla

A fővárosi kormányhivatal eltöröltetné a teherjárművek behajtási díját Budapesten, felszámolva ezzel egy fontos forgalomszabályozási eszközt. 

A fővárosi kormányhivatal felhívásában azt kifogásolta, hogy a fővárosi önkormányzatnak nem volt jogalapja a behajtási díj kivetésére. A megállapítás már csak azért is különös, mert az erről szóló fővárosi rendeletet 2011-ben alkotta meg az akkor még Tarlós István vezette fővárosi önkormányzat.

Az elmúlt 13 évben nem volt gondja ezzel a kormányhivatalnak, most hirtelen lett 

– csodálkozik Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki a szokásos, Fővárosi Közgyűlést beharangozó sajtótájékoztatóján arra is felhívta a figyelmet, hogy a behajtási díj eltörlése elsősorban nem azért fájna, mert a főváros elesne az ebből származó évi 1,8 milliárd forintos bevételtől, hanem azért,

mert ezzel ráengednék az M0-s fizetővé tételével bizonyosan sokak számára még vonzóbbá váló ingyenes áthajtást Budapesten. 

Ez súlyos forgalomnövekedéssel, zaj, por és légszennyezettség terheléssel járna. A városvezetés nem ért egyet a törvényességi felhívással és annak elutasítását javasolja a Fővárosi Közgyűlésnek. Ha kell bíróságra is mennek az igazuk bizonyítása érdekében. Másrészt a fővárosi önkormányzat, élve felterjesztési jogával,

felkéri a kormányt, hogy törvényben rögzítsék a települések díjmegállapítási jogát.

A főpolgármester-helyettes igen örvendetesnek tartotta, hogy a főváros a szakszervezetekkel még 2021-ben megkötött bérpolitikai megállapodás alapján már tavaly megegyezett az érdekvédelmi szervezetekkel az idei átlagosan 13,5 százalékos béremelésről. A fővárosi tulajdonú cégek többségénél már alá is írták az erről szóló dokumentumokat. A munkaerőhiány kezelésére áprilisban ismét rendeznek állásbörzét, ezenfelül speciális képzési és támogatási programot indítanak a dolgozók fővárosi cégekhez csábítása érdekében. Elhangzott az is:

a főpolgármesteri kabinet elfogadta a családon belüli erőszak kezelését célzó stratégia tervezetét,

amely illeszkedik a korábban elfogadott idősügyi, lakhatási és drogstratégiák sorába. A tervezetet jövő héten bocsájtják társadalmi vitára.

A Budapest-bérletről, a közlekedési minisztériummal folytatott tárgyalásokról nem kívánt részleteket megosztani, a megállapodás lehetséges időpontjára vonatkozó kérdést is hárította, mondván, se magát, se a minisztériumot nem akarja időprés alá helyezni.

A főváros nem kívánja felmondani a három közlekedési cég - BKK, MÁV, Volán – közötti december végi megállapodást, amely változatlanul fenntartja a korábbi rendszert.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium tegnap újfent leszögezte, hogy a jelenlegi budapesti agglomerációs közlekedési modellnek március 1-jén, az új tarifarendszer bevezetésével biztosan vége. Kiss Ambrus erre vonatkozó kérdésünkre azt mondta, hogy ebben az esetben a minisztérium fogja satuba magát. A politikus annyit azért elárult,

hogy a vármegye bérlet budapesti elfogadása és a 12 milliárdos állami normatíva is ott van a tárgyalási asztalon.

A Népszava kérdésére egyértelművé tette, hogy a Karácsony Gergely főpolgármester által tegnap bejelentett 300 milliárd forintos uniós támogatás nem önállóan elnyert forrás (ilyen is van, de azok sokkal kisebbek),

hanem a helyreállítási, illetve a kohéziós alapokból származó támogatások, amelyek a kormányon keresztül érhetőek el Budapest számára. 

A források egy részére még ki se írták a pályázatot, de olyan is akad, amelynek megvalósítása már folyamatban van. A pénz fele közlekedési célú beruházásokra költhető, de 34 milliárd jut esélyteremtő programokra is, köztük például lakásügynökség idei elindítására.

A Lánchíd felújítása, illetve a kivitelező A-Híd körüli hírekkel kapcsolatban azt mondta: valóban botrányos ügy, de nem úgy, ahogy a kormánypárti sajtó tálalja. A főváros átlátható módon bonyolította le a projektet, minden ezzel kapcsolatos szerződés elérhető, nyilvános. Az igazi botrány szerinte az, hogy a kormány még mindig nem fizette ki a fővárosnak a rekonstrukcióra ígért 6 milliárd forintot. Kiss Ambrus kategorikusan tagadta,

hogy a fővárosnak bármilyen kapcsolata lett volna Vig Mór bármely cégével. 

A BKK járatritkításához pedig csak annyit tett hozzá, hogy az általa ismert számok szerint nincs csökkenés: a főváros a tavalyi 16,2 milliárd férőhelykilométer helyett az idén 16,45 milliárd férőhelykilométert rendelt meg. A BKK egyszerűen rosszul kommunikált.

A fővárosi cég átalakuló utazási szokásokkal és szűkös büdzsével indokolta a lépést. Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója leszögezte, a döntést nem vonják vissza, legfeljebb finomhangolásról lehet szó.