A vártnál simább győzelmet aratott Donald Trump a New Hampshire államban rendezett republikánus előválasztáson, ahol a szavazatok több mint 54 százalékát tudta megszerezni riválisa, Nikki Haley 43 százalékos eredményével szemben. A politológusok és közvélemény-kutatók egybehangzó véleménye szerint New Hampshire lehetett volna az állam, ahol Haley egy esetleges győzelemmel lendületet szerezhet, mielőtt ráfordulna a szülőföldjének számító dél-karolinai választásra. Nem is tűnt megalapozatlannak ez a várakozás, hiszen a „Granite State” becenéven ismert állam szavazóinak többsége fehér, felsőfokú végzettséggel rendelkezik és 40 százalékuk pártállástól függetlennek vallja magát. Ráadásul itt rendezett előválasztás már korábban is szolgált meglepetésekkel: 2000-ben az esélytelennek tartott John McCain győzte itt le a konzervatív establishment által támogatott George Busht, majd 2008-ban Hillary Clintonnak sikerült váratlan feltámadást produkálnia a később elnökké választott Barack Obamával szemben.
A New Hampshire-i választás bizonyos mértékben arról is szólt, miként tekint a jövőjére a Republikánus Párt. Szimbolikus értékű gesztust gyakorolt Chris Sununu, az állam republikánus kormányzója azzal, hogy Haleyt támogatta a volt elnökkel szemben. A kormányzó apja, John Sununu szintén volt az állam kormányzója, majd 1989 és 1991 között az idősebb George Bush kormányában szolgált kabinetfőnökként, tehát a mérsékelt ún. country club republikánus értékek hagyománya már több generációra tekint vissza a családban. Haley ideális választásnak tűnt tehát azon republikánus szavazók számára, akik elkötelezettek az alkotmány és demokratikus intézményrendszer elvének szentsége mellett és megengedhetetlennek tartják Trump szerepét a 2021. január 6-án történt alkotmányos puccskísérletben. Azonban már az előválasztási versenyfutásban is érzékelhető volt, hogy a párt mérsékelt irányvonalát képviselő Nikki Haley és a Trumpot következetesen ostorozó Chris Christie New Jersey-i kormányzó kisebbségbe került a harsány, populista, a közösségi médiában több lájkkal jutalmazott trumpista narratívával szemben, amit Ron DeSantis mellett Vivek Ramaswamy és Tim Scott is képviselt. Utóbbiak már be is álltak Trump mögé, ahogy a futottak még kategóriában észrevétlen maradt Doug Burgum Észak-Dakota-i kormányzó is.
Az ABC News választási szakportálja már arról ír, hogy ha ebben az államban nem sikerült győznie Haleynek, akkor máshol sem remélhet sikert. Trump kampánystábja az Iowa-i győzelmük és Ron DeSantis kormányzó kiszállása után minden erőforrását Haley személyének támadására használja fel. Győzelmi beszédéből sem hiányozhatott a provokáció. A korábban Haley által kinevezett, dél-karolinai szenátorra, Tim Scottra mutatott a színpadon, miszerint „tényleg utálhatja” Haleyt, ha a kinevezése ellenére őt támogatja. Bár Scottnak az „én téged szeretlek” válasszal sikerül kikeverednie a kínos szituációból, a gúnyos diadalbeszéd hangneme így is sokatmondó. Trump maga, közösségi médiában megosztott bejegyzésében a csupa nagybetűs „VÁGYÁLOM” kifejezéssel illette Haley további választási ambícióit. A következő Nevadában rendezett előválasztáson nem is szerepel Haley neve a szavazócédulán, így ott Trump már most győzelmet hirdetett. A szerencsejáték iparáról ismert állam után Dél-Karolina következik a sorban, ahová hazatér a volt kormányzó asszony. A hazai pálya azonban finoman szólva sem jelent majd megváltást a Haley-kampány számára. A legfrissebb felmérés szerint Trump támogatottsága az államban elsöprő, mintegy 62 százalékos jelenleg. Dél-Karolina választói táborának összetétele sokszínű, jelentős fekete kisebbség él itt és spanyol ajkúak száma is meghaladja New Hampshire hasonló adatait. Mondanunk sem kell, az eddigiek ismeretében demoralizáló hatása lenne egy újabb vereségnek Nikki Haley számára.
A New Hampshire-i választás bizonyos mértékben arról is szólt, miként tekint a jövőjére a Republikánus Párt. Szimbolikus értékű gesztust gyakorolt Chris Sununu, az állam republikánus kormányzója azzal, hogy Haleyt támogatta a volt elnökkel szemben. A kormányzó apja, John Sununu szintén volt az állam kormányzója, majd 1989 és 1991 között az idősebb George Bush kormányában szolgált kabinetfőnökként, tehát a mérsékelt ún. country club republikánus értékek hagyománya már több generációra tekint vissza a családban. Haley ideális választásnak tűnt tehát azon republikánus szavazók számára, akik elkötelezettek az alkotmány és demokratikus intézményrendszer elvének szentsége mellett és megengedhetetlennek tartják Trump szerepét a 2021. január 6-án történt alkotmányos puccskísérletben. Azonban már az előválasztási versenyfutásban is érzékelhető volt, hogy a párt mérsékelt irányvonalát képviselő Nikki Haley és a Trumpot következetesen ostorozó Chris Christie New Jersey-i kormányzó kisebbségbe került a harsány, populista, a közösségi médiában több lájkkal jutalmazott trumpista narratívával szemben, amit Ron DeSantis mellett Vivek Ramaswamy és Tim Scott is képviselt. Utóbbiak már be is álltak Trump mögé, ahogy a futottak még kategóriában észrevétlen maradt Doug Burgum Észak-Dakota-i kormányzó is.
Az ABC News választási szakportálja már arról ír, hogy ha ebben az államban nem sikerült győznie Haleynek, akkor máshol sem remélhet sikert. Trump kampánystábja az Iowa-i győzelmük és Ron DeSantis kormányzó kiszállása után minden erőforrását Haley személyének támadására használja fel. Győzelmi beszédéből sem hiányozhatott a provokáció. A korábban Haley által kinevezett, dél-karolinai szenátorra, Tim Scottra mutatott a színpadon, miszerint „tényleg utálhatja” Haleyt, ha a kinevezése ellenére őt támogatja. Bár Scottnak az „én téged szeretlek” válasszal sikerül kikeverednie a kínos szituációból, a gúnyos diadalbeszéd hangneme így is sokatmondó. Trump maga, közösségi médiában megosztott bejegyzésében a csupa nagybetűs „VÁGYÁLOM” kifejezéssel illette Haley további választási ambícióit. A következő Nevadában rendezett előválasztáson nem is szerepel Haley neve a szavazócédulán, így ott Trump már most győzelmet hirdetett. A szerencsejáték iparáról ismert állam után Dél-Karolina következik a sorban, ahová hazatér a volt kormányzó asszony. A hazai pálya azonban finoman szólva sem jelent majd megváltást a Haley-kampány számára. A legfrissebb felmérés szerint Trump támogatottsága az államban elsöprő, mintegy 62 százalékos jelenleg. Dél-Karolina választói táborának összetétele sokszínű, jelentős fekete kisebbség él itt és spanyol ajkúak száma is meghaladja New Hampshire hasonló adatait. Mondanunk sem kell, az eddigiek ismeretében demoralizáló hatása lenne egy újabb vereségnek Nikki Haley számára.
Ádáz harc dúl Trump kihívói között