Több tiltakozó megmozdulást tartottak Franciaországban, s a tiltakozási hullám ezen a héten is folytatódik. Néhány nappal azelőtt, hogy az Alkotmánytanács ítéletet mond az új franciaországi bevándorlási törvényről, az előterjesztés több tízezer bírálója vonult utcára országszerte. A belügyminisztérium adatai szerint a megmozdulásokon összesen 75 ezren vettek részt. A CGT szakszervezet, a tüntetések egyik szervezője 150 ezerre tette a résztvevők számát.
A tüntetésre több mint 200 híresség, köztük írók, színészek és újságírók szólítottak fel. Nyomást akarnak gyakorolni a kormányra, és remélik, sikerül még megakadályozniuk a szigorú bevándorlási törvényt, amit a jobboldali populista Nemzeti Tömörülés (RN) frakciója is megszavazott. Az új törvény egyebek mellett előírja, hogy az EU-n kívüli bevándorlók csak öt év tartózkodás után kaphatnak bizonyos szociális juttatásokat Franciaországban. Macron az erős ellenszéllel szemben elismerte, hogy a törvénynek vannak gyengeségei, és az Alkotmánytanácsnak felül kell vizsgálnia. A testület várhatóan csütörtökön nyilvánít véleményt.
Ám ez csak az egyik gond, amivel Attalnak meg kell küzdenie. Az ország egyes részein hasonló jelenetek játszódnak le, mint korábban Lengyelországban, majd Németországban: dühös gazdák torlaszoltak el egy sor utat. Okcitánia régióban a legerősebb a tiltakozás, de a szakszervezetek országos megmozdulást terveznek. Toulouse-tól délnyugatra múlt héten néhány száz gazda zárta el az A64-es autópályát Carbonne közelében, sőt egész hétvégén ott táboroztak. „Amíg nem találkozunk Gabriel Attallal, addig fenntartjuk a blokádot” – hangoztatta egy helyi gazda, Jérôme Bayle a Le Figaróban. „Jól szervezettek vagyunk, és van elég erőnk ahhoz, hogy több napig kitartson anélkül, hogy az infrastruktúrát károsítanánk. Azt akarjuk, a kormány vegye figyelembe a szorult helyzetünket”. Utal arra, hogy sok gazda önkezével vetett életének sanyarú helyzete miatt. „Sok tehenet vesztettünk el egy járványos vérzéses járvány miatt. Olyan légzőszervi betegségről van szó, amely nem terjed át az emberre. Még mindig várjuk a kormány által november 2-án megígért támogatást” – tette hozzá.
"Támogató gesztusokat kapunk a gépkocsivezetőktől és a teherautósofőröktől, akik dudaszóval jelzik, mellettünk állnak” – mondja Bayle.
Az áremelkedésen és az állam jobb gondoskodásán kívül a mozgalom követelései három másik területre összpontosítanak. "Vízhez való jobb hozzáférést akarunk, mert a térségünkben egyre drámaibbá válik a vízellátás. A nyarak egyre szárazabbak lesznek, miközben lehetőségünk lenne a télen lehulló víz tárolására" - magyarázza Cécile Imart, egy Castres és Toulouse között gazdálkodó gazda. Ugyanúgy, mint Németországban, Franciaországban is elveszik a gazdáktól az agrárdízel-támogatást, tehát nem vásárolhatnak kedvezményesen üzemanyagot a mezőgazdasági tevékenységükhöz, bár itt nem ez volt a tiltakozások első számú kiváltó oka, szemben Németországgal. Ugyanakkor a francia gazdák a túlzott bürokráciára, a szigorú adminisztratív előírásokra is panaszkodnak, amelyek állításuk szerint egyre nehezebbé teszik a munkájukat.
A francia mezőgazdasági miniszter azt közölte, szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet. „Hallgatom és nagyon figyelek arra, amit a gazdák mondanak" – fejtette ki Marc Fesneau a La Dépêche du midi című lapban.
