;

Németország;szélsőjobb;Franciaország;tüntetések;bevándorlási törvény;szélsőséges ideológiák;

Párizs csak egyike volt annak a 160 francia városnak, ahol tiltakozásokat tartottak

- Franciaországban is tüntetéssorozat kezdődött a szélsőjobbnak kedvező bevándorlási törvény miatt

A párizsi tömegek előtt felszólalók szerint a jogszabály nem csupán a francia forradalom alapelveivel szakít, de utat nyit a szélsőséges ideológiák előtt. 

A  bevándorlást szigorító új francia szabályozás ellenzőinek felhívására tízezrek tüntettek vasárnap 160 francia városban, arra kérve Emmanuel Macron államfőt, hogy ne írja alá a szervezők szerint a szélsőjobboldal ideológiai győzelmét jelentő új törvényt. A legnagyobb megmozdulás Párizsban volt, a rendőrség szerint 16 ezer, a CGT szakszervezet szerint 26 ezer résztvevővel. A hatóságok szerint országszerte 75 ezren, a CGT szerint 150 ezren tiltakoztak 201 közéleti személyiség és szakszervetek által meghirdetett tüntetéseken. A demonstrációk célja nyomásgyakorlás a kormányra négy nappal azelőtt, hogy az Alkotmánytanács közzéteszi véleményét a decemberben elfogadott törvénytervezetről. A köztársasági elnök előzetesen jelezte, hogy a lehető leghamarabb szeretné kihirdetni a törvényt.

– Ez a törvény szakítást jelent az 1789-ben, a francia forradalomban született elvekkel az állampolgársághoz való jog tekintetében, és 1945 óta a szociális védelem egyetemességét illetően – jelentette ki Sophie Binet, a CGT főtitkára a párizsi felvonuláson. Olivier Faure, a Szocialista Párt első titkára úgy vélte, hogy a francia kormány megnyitotta a hidat a szélsőjobboldali eszmék előtt. Hasonlóképpen szólalt fel Jacques Toubon volt ombudsman is, aki még élesebben fejtette ki, hogy a törvény politikai értelemben a szélsőjobb és a nemzeti preferencia felé való elmozdulást jelenti, ami nincs összhangban alapvető és alkotmányos francia elvekkel.

A parlament által december 20-án elfogadott bevándorlási törvény jobboldali támogatással elfogadott szövege kanadai mintára kvótákat vezet be, amelyek a következő három évre felső határt szabnak a Franciaországba beengedett gazdasági bevándorlók számára. A kormánypárt szerint az intézkedés alkotmányellenes, ennek ellenére megszavazta azt, mondván az Alkotmánytanács véleményezése után kivehetik az intézkedést a szövegből. Ugyanakkor az illegális tartózkodás ismét bűncselekmény lett, igaz, kizárólag pénzbírság jár érte. A  szociális támogatásokhoz való hozzáférés szigorítása azt jelenti, hogy különbséget tesznek európai uniós és nem uniós állampolgárok, illetve a dolgozók és nem dolgozók között.

Eközben Németországban – számolt be a Reuters a fejleményekről – folytatódott a napok óta tartó, százezreket megmozgató tüntetéshullám, ott még csak a szélsőjobboldali AfD tervei ellen, amelyek szerint a jövőben kitoloncolhatnák a bevándorlókat még akkor is, ha már megkapták a német állampolgárságot. Vasárnap Berlinben, Münchenben és Kölnben, valamint a hagyományosabb kelet-németországi AfD szavazói fellegvárakban, például Lipcsében és Drezdában tartottak nagygyűléseket, A müncheni szervezők a rendőrség szerint a túlzsúfoltság miatt korán befejezték a demonstrációt, amelyen a szervezők szerint 200 ezren vettek részt.

A vártnál jóval nagyobb tömeg miatt Münchenben félbe kellett szakítani a demonstrációt.