A magyar uniós elnökség prioritásai közé tartoznak a demográfiai kihívások és a versenyképesség - hangsúlyozta Varga Judit, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának fideszes elnöke hétfőn a Magyar Távirati Irodának (MTI) adott nyilatkozatában.
Varga Judit az uniós tagállamok nemzeti parlamenti EU-bizottsági elnökeinek hálózata (Cosac) által szervezett tanácskozáson vett részt a vallóniai Namur városában, ahol ismertette a júliusban kezdődő magyar uniós elnökség terveit. Nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Magyarország számára fontos az uniós bővítés kérdése. Magyarország harminc éve kötötte meg a társulási megállapodásait az EU-val. A 2004-ben csatlakozott visegrádi országoknak közel 4 évet kellett várni arra, hogy érdemben eljussanak a csatlakozási tárgyalások megnyitásáig, és utána még tíz évbe telt az, hogy tagokká váljanak - fogalmazott. Hozzátette, a nyugat-balkáni országok immáron 20 éve várakoznak, hogy tagállamok lehessenek, ezért a csatlakozásukkal kapcsolatban az érdemeken alapuló elvet kell alkalmazni. Nyomatékosította, a bővítés kapcsán el kell kerülni a kettős mércét és a gyorsítópályát.
Puhul az Orbán-kormány, mégiscsak belemehet Ukrajna uniós költségvetésből történő támogatásábaVarga Judit közölte, Magyarország teljes szolidaritást vállalt Ukrajnával, a háború kitörése óta mintegy másfél millió menekült lépte át a magyar határokat, hangsúlyozta azonban, hogy a bővítési elvektől nem lehet függetlenedni. A fideszes képviselő úgy véli, hogy a brüsszeli és strasbourgi buborékokban az Európai Parlament ismét megpróbálja a feszültséget kelteni Magyarországgal kapcsolatban.
Kicsit fellélegezhettünk, mert az igazságügyi csomagot elfogadtattuk az Európai Bizottsággal, és kaptunk egy nagyon jó brüsszeli osztályzatot. Úgy vélem, hogy most Magyarország rendelkezik a legmodernebb, európai sztenderdeknek megfelelő igazságügyi rendszerrel, így hozzá is tudtunk jutni a 10,2 milliárd uniós forráshoz. Mindeközben az Európai Parlament baloldali többsége, amely arra építi a politikai karrierjét, hogy Magyarországot támadja, most egy újabb frontális támadásra készül, a 7-es cikkely azon részét szeretnék megnyitni, amely a szavazati jog megvonásával jár. Erre az Európai Parlamentnek nincs joga, mert ilyen típusú eljárást csak a Tanács indíthatna vagy az Európai Bizottság - hívta fel a figyelmet.
A hatalom közvetlenül fenyeget, nem biztos, hogy az Országos Bírói Tanács élni is fog az új jogosítványaival„Itt bizonyosodik be leginkább, hogy egy politikai zsarolóeszközt használnak, hiszen most már az uniós bizottságnak se hisz az Európai Parlament. Innentől egyértelmű, hogy nyílt politikai támadásról van szó, a 7-es cikkelyes eljárás leple alatt" - fogalmazott a képviselő.
Ukrajna 50 milliárdos uniós támogatásával összefüggésben a politikus azt mondta: amellett, hogy ezt a tervet Magyarország racionális érvekkel kritizálta a tavaly decemberi uniós csúcson, folyamatosan konstruktív javaslatokat fogalmazott meg, köztük például azt, hogy a támogatást az uniós költségvetésen kívül kellene megoldani, és nem felborítani annak egyensúlyát. Mint mondta, több kérdés felmerül a támogatás összegét és időtartamát tekintve, továbbá a demokrácia szabálya is megkövetelné, hogy a döntéssel várják meg az uniós választásokat.
Magyarország nem adta a beleegyezését Ukrajna 50 milliárd eurós támogatásáhozKész a B terv, amellyel az EU kihúzná az orbáni vétó méregfogátVarga Judit szerint az európai választási trendek is igazolják, hogy az európaiak a magyarok véleményét erősítik a legfontosabb kérdésekben. Változásra van szükség, és az úgynevezett „szuverenista” erők lehetnek ennek a katalizátorai. Nagyon fontos, hogy jobboldali győzelem által fordítsunk Európa sorsán, leállítsuk az ideológiavezérelt politikát, amely jelenleg az uniós intézményekben dominál, és akkor lehet, hogy talán 50 év múlva is ráismerünk Európára - hangoztatta a fideszes politikus.
Varga Judit szerint látható, hogy a Fidesz szuverenitásvédelmi törvénye rendkívül fontos, hiszen áll miatta a bálVarga Judit uniós jogállamisági dzsihádról értekezett egy kormánypárti konferencián