Tavaly megtört a forint hosszú évek óta tartó trendszerű leértékelődése: 2023 elején még 400 forint volt az euró ára, ezzel szemben 2024 elején 380 forint körül ingadozik az árfolyam. Ezzel az éves teljesítménnyel a forint – lengyel złotyval együtt – a globális feltörekvő piaci mezőny élén helyezkedik el. A középső táborba tartozik a régióból a román, valamint a cseh fizetőeszköz teljesítménye, míg a sereghajtók között az euróval szembeni legnagyobb veszteségeket a török líra és az orosz rubel könyvelte el. Mindehhez kellett a szigorú monetáris politika az extra magas, az év elején még 18 százalékos jegybanki kamat, és a csökkenő inflációs pálya.
Trippon Mariann szerint idén fennmaradhat a forint stabilitása. Az elemző szerint a forint árfolyamára elsősorban a külső kockázati környezet alakulása lesz befolyással, illetve idehaza az infláció és ezzel párhuzamosan az MNB várható kamatcsökkentési pályájának alakulása – nyilatkozta lapunknak a CIB Bank elemzője. A piac már eddig is komoly kamatcsökkentéseket várt a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) – ezeket a várakozásokat csak fokozta a múlt hét végén vártnál lényesen kedvezőbb 2023 decemberi inflációs adat közlése. Mint arról mi is beszámoltunk, a 12 havi árindex a várt 5,9 százalékkal szemben 5,5 százalékra csökkent, ez pedig felerősítheti azon spekulációkat, hogy a magyar jegybank nagyobb mértékben csökkenti a kamatát a következő hónapokban, ami viszont gyengítené a forintot. Épp ezért a CIB Bank elemzői azon a véleményen vannak, hogy a jelen helyzetben sem kellene a jegybanknak gyorsítani a kamatcsökkentéseken. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint valójában ezt a dezinflációs folyamatok sem indokolják, mert az csak az érem egyik fele, hogy 2024 első felében erőteljesen csökken a drágulás üteme. Az év második felében viszont az infláció gyorsulása várható különböző okok miatt, másrészt ha az MNB engedne a piaci szirénhangoknak, akkor az akár a forint gyengülését is eredményezhetné. Az idei évre az éves átlagban a mostanihoz hasonló 380 forint körüli árfolyamot várunk, de viszonylag széles ingadozással – mondta Trippon Mariann. Ez azt jelenti, hogy éven belül az euró ára 375-395 forintos sávban ingadozhat, attól függően, hogy mi történik a világban, illetve milyen gazdaságpolitikai döntések születnek idehaza.
Ennél némileg optimistábban vélekednek a Raiffeisen Bank elemzői, akik szerint az euró ára viszonylag széles sávban, 360-400 forintos szintek között ingadozhat az idén. A múlt héten publikált elemzés szerint a forint viszonylag erősen kezdte az évet és az első napokban már tesztelte a 380 alatti árfolyamokat is a kedvező piaci hangulatban. Amennyiben ez a hangulat fennmarad, az támogathatja a forinterősödést, ami lassan fontos árszintek tesztelését jelentheti. Első körben 375,6 forint jelent erős támaszt az árfolyamban, ami a novemberi mélypont volt, kicsit lejjebb 374,4-nél azonban ott van a sokéves emelkedő trendvonal. Amennyiben ezek a szintek „elesnének”, úgy a forint átmenetileg komoly további hátszelet kaphat még a folytatódó kamatvágások ellenére is, amivel akár a 360 körüli, vagyis az ukrajnai háború kitörése előtti szinteket is visszatesztelheti – írták az elemzők.
A Raiffeisen és CIB Bank előrejelzésében a közös pont a 380 forintos átlagos árfolyam mellett, hogy egyikük sem vár 400 forint fölé emelkedő árfolyamot. Trippon Mariann szerint 400 forint feletti euróárfolyam tartósan azért nem várható, mert az e feletti szint mind pénzügyi-stabilizációs, másrészt inflációs szempontból kockázatot jelentene az MNB számára. A másik oldalon jelentős erősödés sem várható, hisz még mindig vannak kockázatok a magyar gazdaságban, illetve a kamatkülönbözet az év során csökkenni fog. Jelenleg az MNB alapkamata 10,75 százalékon áll, ezzel szemben az Európai Központi Bank (EKB) 4,5 százaléknál tart. Az elemzői várakozások szerint az EKB csak az év második felében csökkenti a kamatait, ezzel szemben az MNB-nél ez folyamatos. Tavaly a forint egyik fő támasza magas kamat, pontosabban a nagy kamatkülönbözet volt, ennek elolvadásával megszűnik az az erő, amely a forint felértékelődését segíthetné.
A forint tudatos leértékelése folyt
Az elmúlt 10-15 évben trendszerűen gyengült a forint, ám ennek egyelőre vége. A korábbi évtized(ek) forintgyengítése egy tudatos gazdaságpolitika eredménye volt; így próbáltak az magyar gazdaság versenyképességét növelni. Tere is volt a volt a forint leértékelésének az elmúlt években, hiszen nem volt globális infláció, így az nem is tudott a gyengébb árfolyamon keresztül begyűrűzni magyar gazdaságba, és stabilitási kockázatot sem okozott.
A világ azonban megváltozott az elmúlt két évben, a meghatározó jegybankok kamatai magasba emelkedtek, és ilyen környezetben a magyar gazdaságpolitika nem tudja a forintot leértékelni. Pontosabban, ha piac megneszeli, hogy van egy ilyen cél, akkor forint ellen támadás indulhatna. Ha kiszámítható marad a monetáris politika, akkor egy viszonylag nyugodt év vár idén a forintra. Ezt a nyugalmat kavarhatja fel 2025 elején a jegybankelnökváltás abban az esetben, ha az új menedzsmenttel új monetáris politika is jön – mondta Trippon Mariann.
